A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
A világ számos országának kormányával szemben az Orbán-kabinet viszonylag későn rukkolt elő a koronavírus-járvány negatív hatásainak kezelésére szolgáló gazdaságvédelmi intézkedésekkel. Kétségtelenül lassú reakciónak minősíthető, hogy a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) március 10-ei rendezvényén április végi határidőt szabott az MKIK-nak arra, hogy összegyűjtse és továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.
Igaz, a kamara egy hónappal korábban, már március végére teljesítette a házi feladatát, vélhetően némi kormányzati háttérunszolásra, addigra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány a korábban feltételezettnél jóval gyorsabban terjed. Egy április eleji Kormányinfón aztán lapunk kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy az akcióterv egésze a GDP 18-22 százalékát fogja érinteni. Ami a tavalyi, több mint 46 ezer milliárd forintos nominális GDP alapján 10 ezer milliárd forint körüli mentőcsomagot feltételezett.
Ennek nagyjából a feléről már döntés született – számoltunk be cikkünkben a kormány konvergenciaprogramja, a neves brüsszeli Bruegel Intézet, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesítése alapján. Utóbbi frissességét jelzi, hogy már a legutóbbi, múlt csütörtöki bejelentést is feltünteti, miszerint azok a hazai bankok, amelyek tőkerejük miatt nem tudnak hitelt nyújtanak, akár most, akár a jövőben, összesen 150 milliárd forint értékben bocsáthatnak ki kötvényt, amelyet az állam jegyez le.
Mivel ez már a sokadik vállalás, érdemesnek tartottuk gyorsan átfutni, a veszélyhelyzet pont két hónappal ezelőtti kihirdetése óta a koronavírus-járvány kapcsán milyen bejelentések is történtek. Aszerint is, hogy ezek új források vagy a meglévők átcsoportosításai, ami abból a szempontból érdekes, hogy akkor összességében a GDP hány százalékának megfelelő friss pénz kerül a gazdaságba.
Gazdaságvédelmi Alap: 1346 milliárd forint
Nem új forrás. Ebből:
- minisztériumoktól elvont pénzekből: 923 milliárd,
- a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételének átvételéből: 423 milliárd származik.
Járvány elleni védekezési alap: 663 milliárd forint
Nem új forrás. Ebből:
- az idei párttámogatások 50 százalékából: 1,3 milliárd,
- a multinacionális láncokat terhelő kereskedelmi adóból: 36 milliárd,
- a pénzügyi szektor hozzájárulásából: 55 milliárd
- a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részének elvonásából: 34 milliárd,
- az Országvédelmi Alapból való átcsoportosításból: 378 milliárd
- költségvetési átcsoportosításokból: 47 milliárd
- az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelése fedezetéből: 82 milliárd származik.
Fejlesztésekre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP): 420 milliárd forint
Nem új forrás, hanem EU-s pénz
Összetétele:
- 310 milliárd vissza nem térítendő,
- 110 milliárd 0 százalékos kamatozású hitel
Ebből juthat:
- bértámogatási programra: 200 milliárd
A kieső munkaidőre (maximum 85 százalék) eső munkabér 70 százalékát megtéríti az állam a vállalkozások számára. Ezen belül a "kurzarbeit"-hoz hasonlóan a kutató-fejlesztők, mérnökök összesen 30 milliárd forint értékben kaphatnak speciális bértámogatást
- a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására közel 74 milliárd,
- digitális készségfejlesztő programra: 7 milliárd
- kedvezményes vállalati forgóeszközhitelekre: 110 milliárd
Állami kamattámogatású hitelek, garanciák, tőkebefektetések: 1460 milliárd
Ebből:
- banki kötvénykibocsátásból: 150 milliárd,
- MFB-hitelekből: 439 milliárd,
- az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által biztosítandó tőkéből: 371 milliárd,
- az MFB-től és az MFB-csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-től, az Eximbanktól, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciáiból: 500 milliárd származik.
Jegybanki intézkedések: 3300 milliárd
döntően új forrás.
Ebből:
- a Növekedési Hitelprogram újraindítása, NHP Hajrá! néven: 1500 milliárd,
- állampapírok és jelzáloglevelek vásárlásából: 1300 milliárd teremtődik.
Az, hogy a kereskedelmi bankoknak nem kell elhelyezniük a jegybanknál tartalékot: 250 milliárdot hagy a pénzintézeteknél.
Az MNB osztalékot fizet be a költségvetésbe a 2019-ben – jórészt az aranykészletén realizált árfolyamnyereségen – elért osztalékból, ez a 250 milliárd növeli a költségvetés mozgásterét.
Könnyítések
- Hitelmoratórium:
A 2020. március 19-e előtt meglévő adósságok törlesztésére 2020. december 31-éig igénybe vehető moratórium 1500-3000 milliárdot hagyhat a lakosságnál és a vállalatoknál, attól függően, hánya élnek e lehetőséggel. A mostani állás szerint összességében az adósok mintegy fele fizet tovább.
- Közterhek:
Varga Mihály közlése szerint az adózási könnyítések több mint 200 milliárdot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál. Ezen belül az, hogy július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, fél év alatt 160 milliárd forinttal növeli a vállalkozások mozgásterét Az viszont már csak jövőre jelenthet mintegy 10 milliárdos könnyebbséget nagyjából 51 ezer vállalkozásnak, hogy a kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-től egy százalékponttal, 12-ről 11 százalékra csökken. A tényleges összeg ennél magasabb lehet, ha lesznek, akik ezt az adófajtát választják – márpedig a kedvezőbb adókulcs miatt van erre esély.
A közúti szállítóknak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER)-bejelentéseik után nem kell kockázati biztosítékot fizetniük, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják. Hogy ezzel mennyi spórolhatnak meg, azt pontosan nem tudni. Viszonyítási alap lehet azonban, hogy e jogcímen 2019-ben összességében 7,3 milliárd forint érkezett az adóhivatalhoz.
Nem számszerűsíthető annak pozitív hatása, hogy
- a koronavírus-járvány miatt bajba jutott cégek ingyenes fizetés-könnyítést vehetnek igénybe. A 12 havi részletfizetés vagy a hat havi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és 5 millió forintos tartozásig vehető igénybe. A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodni, hiszen még a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény,
- a hazai hotelekben, szállókban, panziókban, apartmanokban eltöltött vendégéjszakák után 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, ezt az állam állja helyettük. Körülbelül egymillió munkavállalónak nőhet a Szép-kártyára érkező juttatása, ugyanis 2020. június 30-áig a jelenlegi adóteher 32,5-ről 15 százalékra csökken. Ráadásul 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázódik, 2020-ban az úgynevezett rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő,
- a munkavállalókat segíti, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra. Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie.
A négy- vagy többgyermekek után igénybe vehető kedvezmények összességében az idén akár 380 milliárd forintot is hagynak a szülőknél – ez Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közlése szerint azonban a tavalyi családvédelmi akcióterv idén életbe lépett eleme.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
