A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt a régiós versenytársainak túlnyomó többségétől: a cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos volt – igaz, az utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtöttnek mondható, ezt közölte a GKI a Privátbankár.hu-val. A régióból egyedül csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart.
Álom csupán a 4 százalék?
Ha az idei év egészét nézzük, egészen vegyes, de semmiképp sem a kormány várakozásait meghaladó prognózisokat látunk. Az OECD nemrég jelezte, hogy idén még ugyan 3,9 százalékos növekedést várnak, a következő években azonban behúzhatja a kéziféket a magyar gazdaság, az EBRD pedig hasonló elven módosította a várakozásait, ők idén 3,7 százalékos növekedést várnak. Az Európai Unió 3,7 százalékos, a Moody’s 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén, és akkor még szó sem esett arról, hogy fenntarthatja-e a gazdaság a kormány 4,3 százalékos várakozását jövőre – az egyetlenek, akik kifejezetten további gyorsulásra számítanak.
A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet a GKI szerint, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.
Rengeteg a beruházás, de nem elég
A beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré (bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült). Az első három negyedévben másfélszer annyi (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3 százalékkal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti a gazdaságkutató szerint. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.
Ahogy arról mi is írtunk, a munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent ugyanebben az időszakban, ugyanakkor a választások előtt nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.
Mi lesz az inflációval?
A magyar infláció jelenleg a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az uniós átlagánál, és a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb, ráadásul 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési deficit.
A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.
Az Európai Unió sürgősségi humanitárius segélyt mozgósított Libanon számára. 
