A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76%-a javulást vagy stagnálást, 24%-a pedig romlást várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. Ezek az arányok fél éve közel változatlanok, pedig a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott mélypontra esett: a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2% volt (2013-ban még 10% feletti).
A GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét.
Az alacsonyabb végzettségűek, az idősebbek jobban félnek
1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, de igazából végig együtt mozognak az értékek. Az elmúlt években csökkent a félelem: ennek hátterében a GKI szerint a magyar gazdaság visszaesésének befejeződése, a közmunka elterjesztése, a munkaerőhiány kialakulása valamint az állami túlfoglalkoztatás áll.
|
| Az aktív korú lakosság félelme a munkanélküliségtől a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettség szerint (1993. január - 2017. augusztus). Forrás: GKI |
Az életkor szerinti megoszlásban a 18 és 51 év közöttiek tartanak legkevésbé a munkanélküliségtől (22-23%), az 51 és 65 év közötti korosztály pedig a leginkább (27%), ami nem meglepő, hiszen az idősebbek nehezebben találnak munkát. Ahogy az sem meglepő, hogy akik jelenleg is munka nélkül vannak, azok értelemszerűen sokkal inkább tartanak a munkanélkülségtől, mint mondjuk az egyetemi hallgatók, akik jó eséllyel könnyen találnak majd munkát, ha végeznek.
Olyan ez, mint az áremelkedés - azt is mindig rosszabbnak érezzük
A jelenségre a GKI nem ad különösebb magyarázatot, de a folyamatot más, hasonló felméréseknél is megfigyelhetjük a lakosságnál: hiába sorjáztak korábban a negatív inflációról szóló adatok a KSH-tól, a lakosság inflációs várakozásai és érzékelése ugyanekkor akár kétszámjegyű is lehetett (erről itt egy alapos MNB-tanulmány). De saját tapasztalataink is azt mutatják: a Privátbankár.hu Árkosár-felméréseinél hiába írjuk meg, hogy olcsóbban adják a kenyeret, mint egy hónapja vagy egy éve, az olvasók jó része nem fogadja el a tényt, saját érzékelésük inkább áremelkedésről szól - még akkor is, ha a boltokban ténylegesen kiírt árakat hasonlítjuk össze, az pedig tényszerű, hogy mondjuk 170 forint kevesebb, mint 185.
A németek szerint „ez nem a mi háborúnk.” 
