Fellegi Tamás egy LMP-s képviselőnek az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos napirend előtti felszólalására reagálva beszélt erről. "Felkészültünk, bármikor el tudnak kezdődni a tárgyalások (...) valóban teljes felkészültséggel várjuk a többi tárgyalópartnert" - mondta.
Kinél pattog az a nyüves labda?
Az LMP-s Mile Lajos felszólalásában úgy értékelte, nehéz következetes magatartást felfedezni az IMF-EU-konzultációkat övező események mögött, hiszen a kormány ugyan azt hangoztatja, hogy elszánt a tárgyalások megkezdése iránt, de közben elhangzik egy-egy harcos "gyarmatosítós", "szabadságharcos" kormányfői kinyilatkoztatás. Szerinte állandó fejtörést okoz a nemzetközi és hazai közvéleménynek, hogy "most akkor kinek is a térfelén pattog az a nyüves labda".
A helyzetet egy elvarázsolt pingpongmeccshez hasonlította, amelyet egy sötét tornateremben rendeznek. Az ellenzéki politikus az Európai Bizottság (EB) által támasztott politikai feltételekről azt mondta: az EB és IMF "összjátéka" nem feltétlenül ördögi mesterkedés, hanem adottság, hiszen az IMF egy uniós tagállammal készül tárgyalni, a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemei pedig közösségi szabályozás alá esnek.
Ha csak a gazdaságpolitikáról lenne szó...
Fellegi Tamás válaszában azt hangsúlyozta: semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról, vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan egy gyorsított jogi eljárásban vesz részt. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanakkor már rég tárgyalhatnának, ha csak gazdaságpolitikai kérdésekről kellene megállapodni.
Kijelentette: a magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások. Ugyanakkor jelezte: nem értenek egyet azzal, hogy tárgyalások előfeltételei listáján olyan kérdések, szempontok szerepeljenek, amelyeknek semmi közük nincs a gazdaságpolitikához és a gazdasági kormányzáshoz. Ez olyan politikai helyzetet teremt, aminek a megoldása lassabb, bonyolultabb és szokatlan - tette hozzá.
Szokatlan eljárásnak nevezte, hogy a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások közül hármat kiemeltek, és olyan jogi erőt, "politikai feltételi erőt" kötnek hozzájuk, amely egy alapjában véve pénzügyi csomagról szóló tárgyalást tesz lehetetlenné.
A miniszter ugyanakkor úgy összegzett: nagyon távolról indultak decemberben, ehhez képest "viszonylagosan" közel jutottak egymáshoz. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy hétfőn az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével szakmai informális egyeztetés tartottak Frankfurtban az MNB-törvényről.
Megint elmondtuk, mit tennénk szívesen
Bár a kormány folyamatosan azt hangoztatja, mindenképp szeretne dűlőre jutni a nemzetközi szervezetekkel, a piacon kezd körvonalazódni az a kockázati forgatókönyv, hogy Magyarország nem jut megállapodásra új IMF/EU-hitelprogramról.
Pedig a Privátbankár számításai szerint évi nyolc százalékos kamat mellett naponta 4,6 milliárd, hat százalékos kamattal viszont csak 3,4 milliárd forintba kerül a 20 827 milliárd forintos adósságállomány kamatainak fizetése. A megtakarítás így évente 416 milliárd forint lehetne, ami fejenként több mint negyvenezer, a csecsemőket is beleértve. Részletek >>
Erről a Magyar Bankszövetség ülésén esett szó. 
