Angela Merkel német kancellár olvassa a Fit für den Rechtsstaat (Készen állva a jogállamra)  című,  integrációt segítő könyvet a szíriai menedékkérőknek tartott órán Frankfurtban. EPA/THOMAS LOHNES / POOL

Az ausztrál kormány kedden bejelentette, hogy intézkedéseket foganatosíthat, amelynek célja az újonnan érkezett migránsok letelepedésének megakadályozása a nagyobb városokban és átirányításuk az alacsonyabb népsűrűségű térségekbe.

Nyugat-Európával ellentétben Ausztrália nem enged be a területére ismeretlen identitású és egészségi állapotú bevándorlókat és menekülteket, ennek ellenére a téma kiemelt lesz a jövő májusi általános választásokon. A kormány számításai szerint a bevándorlás 2017-ben a keleti parti nagyvárosok infrastruktúrájára 15.4 milliárd eurónyi terhet rakott.

Pedig voltak józan hangok

Nyugat-Európa több nagyvárosában is – az utóbbi években főként Németországban és Svédországban – az önkormányzatok logisztikai képességét és a társadalom tűrőképességét már meghaladta a bevándorlók áradata.  Pedig a németeknél már 2016 elején megjelentek azok a józan hangok, amelyek felszólították a kormányt, hogy a menekülteket a csökkenő népességű falvakban telepítse le. Már az akkori adatok azt mutatták, hogy míg a 20 000-nél kisebb lélekszámú német településeken a migránsok részaránya 12 százalékos, a 100 000 ezret meghaladó lakosú városokban ez az arány elérte a 27 százalékot.

De a német nagykoalíció nem tett határozott lépéseket, holott már a 2016-os rendőrségi jelentések leszögezték, hogy különösen Berlinben és Brémában arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek fölött szerezték meg az uralmat. Ezek a klánok az elmúlt időszakban szisztematikusan szervezték be a menekültszállásokon az erős testfelépítésű arab fiatalokat.

A friss jelentések szerint Berlinben 12 arab klán került a célkeresztbe, amelyek felosztották maguk között az utcákat.

Dánia nem viccel

Káncz Csaba

A dán törvényhozás még május végén döntött arról, hogy 2030-ig felszámolja a nagyvárosokban élő muszlim párhuzamos társadalmakat, így a zömében bevándorlók lakta negyedekben hamarosan kötelező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismerete.  Amennyiben a szülők utóbbit nem teszik lehetővé a gyermekeiknek, a szociális juttatásoknak is búcsút mondhatnak.  Dániában közel hatvanezren élhetnek muszlim gettókban.

A törvényhozás ugyancsak megszavazta az arcot eltakaró ruhadarab, azaz a burka és a nikáb viselésének tilalmát, nemrég pedig a kisebbségben kormányzó jobboldali koalíció azt is napirendre tűzte, hogy megtagadja az állampolgárságot minden olyan bevándorlótól, aki az állampolgári eskü letételekor nem fog kezet az ellenkező nemű polgármesterrel.

Hollandiában a konzervatív sajtó legalább negyven no-go zóna létezését feltételezi.  A holland parlament új ülésszakának kezdetén heves vitát generált a migráció kérdése: Klaas Dijkhoff, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ugyanis a dánokéhoz hasonló gettótörvény elkészítését szorgalmazta.

A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobbközép-liberális VVD politikusa szerint az államvezetés egysze­rűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol bizony nem a hazai értékek dominálnak. Emiatt a szóban forgó, gettósodott területeken legalább kétszer olyan súlyos büntetőintézkedéseket vezetne be.

Káncz Csaba jegyzete