|
| Angela Merkel német kancellár olvassa a Fit für den Rechtsstaat (Készen állva a jogállamra) című, integrációt segítő könyvet a szíriai menedékkérőknek tartott órán Frankfurtban. EPA/THOMAS LOHNES / POOL |
Az ausztrál kormány kedden bejelentette, hogy intézkedéseket foganatosíthat, amelynek célja az újonnan érkezett migránsok letelepedésének megakadályozása a nagyobb városokban és átirányításuk az alacsonyabb népsűrűségű térségekbe.
Nyugat-Európával ellentétben Ausztrália nem enged be a területére ismeretlen identitású és egészségi állapotú bevándorlókat és menekülteket, ennek ellenére a téma kiemelt lesz a jövő májusi általános választásokon. A kormány számításai szerint a bevándorlás 2017-ben a keleti parti nagyvárosok infrastruktúrájára 15.4 milliárd eurónyi terhet rakott.
Pedig voltak józan hangok
Nyugat-Európa több nagyvárosában is – az utóbbi években főként Németországban és Svédországban – az önkormányzatok logisztikai képességét és a társadalom tűrőképességét már meghaladta a bevándorlók áradata. Pedig a németeknél már 2016 elején megjelentek azok a józan hangok, amelyek felszólították a kormányt, hogy a menekülteket a csökkenő népességű falvakban telepítse le. Már az akkori adatok azt mutatták, hogy míg a 20 000-nél kisebb lélekszámú német településeken a migránsok részaránya 12 százalékos, a 100 000 ezret meghaladó lakosú városokban ez az arány elérte a 27 százalékot.
De a német nagykoalíció nem tett határozott lépéseket, holott már a 2016-os rendőrségi jelentések leszögezték, hogy különösen Berlinben és Brémában arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek fölött szerezték meg az uralmat. Ezek a klánok az elmúlt időszakban szisztematikusan szervezték be a menekültszállásokon az erős testfelépítésű arab fiatalokat.
A friss jelentések szerint Berlinben 12 arab klán került a célkeresztbe, amelyek felosztották maguk között az utcákat.
Dánia nem viccel
|
| Káncz Csaba |
A dán törvényhozás még május végén döntött arról, hogy 2030-ig felszámolja a nagyvárosokban élő muszlim párhuzamos társadalmakat, így a zömében bevándorlók lakta negyedekben hamarosan kötelező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismerete. Amennyiben a szülők utóbbit nem teszik lehetővé a gyermekeiknek, a szociális juttatásoknak is búcsút mondhatnak. Dániában közel hatvanezren élhetnek muszlim gettókban.
A törvényhozás ugyancsak megszavazta az arcot eltakaró ruhadarab, azaz a burka és a nikáb viselésének tilalmát, nemrég pedig a kisebbségben kormányzó jobboldali koalíció azt is napirendre tűzte, hogy megtagadja az állampolgárságot minden olyan bevándorlótól, aki az állampolgári eskü letételekor nem fog kezet az ellenkező nemű polgármesterrel.
Hollandiában a konzervatív sajtó legalább negyven no-go zóna létezését feltételezi. A holland parlament új ülésszakának kezdetén heves vitát generált a migráció kérdése: Klaas Dijkhoff, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ugyanis a dánokéhoz hasonló gettótörvény elkészítését szorgalmazta.
A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobbközép-liberális VVD politikusa szerint az államvezetés egyszerűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol bizony nem a hazai értékek dominálnak. Emiatt a szóban forgó, gettósodott területeken legalább kétszer olyan súlyos büntetőintézkedéseket vezetne be.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 819,4 pontos, 0,61 százalékos csökkenéssel, 133 797,41 ponton zárt hétfőn. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
