|
| Passau, Németország (fotó: Wikimedia Commons) |
Németország gazdaságának minden rezdülését árgus szemekkel figyelik az elemzők, hisz Európa legnagyobb gazdaságáról van szó, és sok európai országgal együtt mi is igen erősen függünk a német konjunktúrától. Az utóbbi hetekben, főleg a Volkswagen-botrány kipattanása óta felerősödtek az aggodalmak.
Új kihívások, nyugtalan jegybankárok
A német gazdaságnak alapvetően három olyan kihívással kell megbirkózni, melyek viszonylag frissek. Az első a kínai gazdaság lassulása és ezzel párhuzamosan sok fejlődő piac gyengélkedése. A másik a hirtelen megnövekedett menekült-beáramlás, melynek nem is látni a végét, végül pedig a Volkswagen-ügy. Az első annyiból lényeges, hogy Kína elég komoly exportpiac Németország számára, a menekültkérdés a költségvetést terheli meg, a Volkswagen-ügy pedig kárt okozhat a „Made in Germany” szimbólumnak, vagyis annak az eddigi vélekedésnek, hogy a német termékek igen magas minőséget képviselnek.
Ráadásul az egész euró-zóna is Németországtól függ, még pedig jóval erősebben, mint indokolt lenne, amint ezt a görög válság is mutatta. Mario Draghi EKB-elnök attól retteg, hogy ha a legkisebb lassulás bekövetkezik, akkor a defláció is megjelenhet, és akkor ő máris azon gondolkozna, hogy kiterjeszti a kötvényvásárlási programot, vagyis a pénznyomdát. Ez viszont annyiból lenne tragikus, hogy az amerikai kamatemelés kitolódásával együtt azt üzenné a piacoknak, hogy a jegybankárok nem urai a helyzetnek, és a monetáris politika nem tölti be többé azt a funkciót, amit több évtizede sikeresen tett.
Exporthelyzet
A héten fontos német ipari adatok jelennek meg, bár ezek még nem tükrözik egészében a Volkswagen ügy hatását, ahhoz azért hosszabb időre lesz szükség. Tulajdonképpen komoly gond csak akkor lenne, ha a német minőség hírneve csorbulna, és ez az egész autóipart érintené, vagyis más német gyártók termékei iránt is csökkenne a kereslet. Önmagában a Volkswagen sem kevés: ha 10 százalékkal csökken a cég termelése, az a német GDP-ben egy negyed százalékot jelent. Ez azonban még kibírható, az autóipar egésze viszont a német GDP 10 százalékát adja, az exportnak pedig 22 százalékát.
A kínai helyzet hatásairól csütörtökön kaphatunk képet, akkor jönnek kereskedelmi adatok. A kínai aggodalmak már nagyjából 3-4 hónapja, a kínai tőzsdelufi összeomlása óta jelentkeznek, így ha a Kínába irányuló export valóban csökkent, az már mutatkozni fog a mostani adatokban. Az adat egyúttal azt is mutatni fogja, erős maradt-e az import, melyet az utóbbi időben a belső fogyasztás hajtott.
Erős fogyasztás
Az erős belső fogyasztás okai pedig a csökkenő energiaárak, a javuló munkaerőpiac (idén 150 ezer új munkahely keletkezett, így a munkanélküliség a német egyesülés óta a legalacsonyabb szintre süllyedt). Ráadásul a bérek 3 százalékkal emelkedtek, miközben az infláció 0-ra csökkent. A fogyasztást rövid távon a menekültek is felpörgetik (csak idén 800 ezren érkeztek), de ennek hatását csökkenti, hogy ezt jószerével a német költségvetés finanszírozza. Ez viszont a költségvetés felborulásával fenyeget, miközben eddig 2016-ra kiegyensúlyozott költségvetést terveztek.
A Bloomberg számításai szerint a szeptemberre számítható növekedés éves szinten 2,18 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a 3. negyedévben nem volt érdemi változás a korábbiakhoz képest. Ha ezt az érkező adatok is megerősítik, akkor van esély arra, hogy az erős belső kereslet egyelőre kompenzálja az export kiesést.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad.




