A NATO kelet-európai szárnyának hadseregei egyre inkább kulcselemként kezelik az ötödik generációs, lopakodó F-35-ös vadászrepülőgépek gyors beszerzését légierőik modernizálásánál. Ez egyben a NATO nukleáris képességeinek megerősítésére is utal az orosz határ mentén.
Sorra jönnek a megrendelések
Románia a kelet-európai NATO-tagok sorában a legutóbbiként jelentette be szándékát a Lockheed Martin F-35-ös sugárhajtású repülőgépek megvásárlására. A kormány 32 darab repülőgép beszerzésének tervéről tájékoztatta a parlamentet. A beszerzés idén indul, és körülbelül 6,5 milliárd dollárba kerül.
Szinte ezzel egy időben a Cseh Köztársaság kormánya jelentette be az F-35 megvásárlásának tervét. Majdnem ugyanennyiért 24 repülőgépet vásárol az amerikai gyártótól, és 2031-ben várható az első szállítás. Ez Csehország történetének legnagyobb egyedi fegyvervásárlása.
Az F-35-ösök gyártása Lengyelország számára áprilisban kezdődött a Georgia szövetségi állambeli Lockheed Martin gyárban. Az első gépek érkezése jövőre várható. Lengyelország 32 repülőgépet vásárolt, amelyek leszállítása 2030-ig tart.
Finnország tavaly februárban kötött 64 darab F-35-ösre adásvételi szerződést 8,4 milliárd dollár értékben, még mielőtt NATO-tag lett volna. A szállítás 2025-ben kezdődik. Júniusban a finn védelmi ipar zászlóshajója, a Patria megállapodást kötött a Lockheed Martinnal: ennek értelmében több mint 400 F-35 törzsét Finnországban szerelik össze.
A dán légierő 2 héttel ezelőtt 4-et megkapott a 27 megrendelt F-35-ből. Leszállításuk feltétele volt, hogy Dánia 19 darab F-16-os repülőgépet adományozzon Ukrajnának, így az első repülőgépet az újév környékén szállíthatják Kijevbe.
A Nukleáris Megosztási Program visszatér
A modern lopakodó vadászgépek nagyszámú szállítása az európai NATO-tagoknak – különösen az oroszországi határ mentén – viszonylag rövid időn belül megújítja légierejüket, és lecseréli a régebbi felszereléseket vagy szovjet gyártmányú repülőgépeket, amelyeket még mindig használnak egyes NATO-hadseregek keleten.
Ugyanakkor az F-35 széles körű bevezetése az európai hadseregekbe térségünkben előrevetíti a NATO „Nukleáris Megosztási Programjának” újjáéledését, amelyet Európában erősen kritizáltak a hidegháború emlékeként.
A program a nukleáris védelemben való részvételre, de mindenekelőtt azon NATO-tagok nukleáris támadástól való elrettentésére vonatkozik, amelyek nem rendelkeznek saját atomfegyverrel. Az Egyesült Államokon, az Egyesült Királyságon és Franciaországon kívül ez tehát vonatkozik a Szövetség összes többi tagjára.
A programban az a szerepük, hogy olyan repülőgépekkel rendelkezzenek, amelyek taktikai nukleáris fegyvereket hordozhatnak, és a potenciális támadó területén célokra csaphatnak le. Az F-35 azért nyújtja ezt a lehetőséget, mert modernebb repülőgépként sikeresen helyettesítheti a jelenlegi nukleáris fegyverhordozókat (kettős képességű repülőgépek), mint az F-16 és a Tornado.
Az orosz agresszió felgyorsította a NATO keleti részének modernizációját
Oroszország Ukrajnával szembeni agresszivitásával és a Kreml folyamatos fenyegetésével, hogy atomfegyvereket vet be a NATO-tagokkal szemben, az 1960-as évek nukleáris megosztási megállapodása újjáéledt.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetén és Moszkva nukleáris arzenáljának felhasználásával kapcsolatos első fenyegetései után a NATO-tervezők arról beszéltek, hogy megerősítik elrettentő képességeiket az F-35-ösök bejuttatásával az európai partnerek légierőibe.
„Gyorsan és eltökélten haladunk az F-35-ösök beépítésével a tervezésünkbe és gyakorlatainkba” – szögezte le már tavaly tavasszal Jessica Cox, a NATO Nukleáris Politikai Igazgatóságának igazgatója. Becslések szerint Európában a programban részt vevő 5 jelenlegi partner (Olaszország, Németország, Törökország, Belgium és Hollandia) 100-200 darab B-61-es nukleáris gravitációs bombával rendelkezik, amelyet repülőgépről lehet aktiválni.
Lengyelország élen jár
Varsó júniusban az ukrajnai orosz hadművelet és annak folyamatos nukleáris fenyegetései hatására kérte felvételét a Nukleáris Megosztási Politikában részt vevő NATO-tagok csoportjához.
A motívuma az volt, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít a Lengyelországgal határos Belaruszba és a kalinyingrádi régióba – egy Lengyelországgal határos orosz exklávéba.
Az F-35 megvásárlásával, valamint Varsó kifejezett hajlandóságával a Nukleáris Megosztási Programban való részvételre, Lengyelország vezető szerepet tölt be a kelet-európai nukleáris elrettentő képességek fejlesztésében.
A többi kelet-európai NATO-partner eddig nem fejezte ki ezt a szándékát, de modern F-35-ösök vásárlása azt jelenti, hogy ez lehetséges. Oroszország közelsége és agresszív nukleáris támadás fenyegetése a legközelebbi NATO-tagállamok ellen olyan helyzetbe hozza őket, hogy Lengyelországhoz hasonlóan gondolkodjanak és döntsenek.
Olaf Scholz kormánya 2021 végén belefoglalta a koalíciós megállapodásba azt a döntést, hogy továbbra is részese marad a nukleáris megosztási megállapodásnak. Berlin ezzel jelentős belpolitikai vitáknak vetett véget.
Alig néhány hónappal később, 2022 márciusában, amikor az orosz csapatok már Ukrajnában tartózkodtak, Németország 35 F-35-öst rendelt meg, amelyek taktikai atomfegyver-hordozóként az évtized végére felváltják a Tornado repülőgépek elavult flottáját.
„Putyin agressziójára egyetlen válasz adható: egység a NATO-n belül és hiteles elrettentés. Éppen ezért nincs alternatívája az F-35 melletti döntésnek” – jelentette ki akkor Ingo Gerhartz tábornok, a német légierő vezérkari főnöke.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Egészségügyi okokból távozott. 
