Bár az első helyen végzett, mégis jókorát bukott Emmanuel Macron pártja a francia parlamenti választások vasárnapi, második fordulójában.
Elvesztett többség
Az Együtt! a szavazatok 38,6 százalékát szerezte meg (ez mintegy 8 millió voksot jelent), aminek nyomán 246 képviselői helye lesz az eddigi 345 helyett. Macron centrista mozgalma tehát 99 képviselői helyet vesztett, és így nem lesz többsége az 577 fős Nemzetgyűlésben.
Ez a helyzet kockázatot jelent országunk számára, figyelembe véve az előttünk álló kihívásokat. Holnaptól egy cselekvőképes többség létrehozásán fogunk dolgozni
- jelentette ki Elisabeth Borne miniszterelnök televíziós beszédében tegnap este.
A Le Monde szerint Macront egyenesen „politikai paralízis” fenyegeti. A mostani eredmény mindenesetre komolyan beárnyékolja áprilisi győzelmét – az Együtt! vezére akkor 17 százalékponttal győzte le Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltjét az elnökválasztások második fordulójában (és ezzel Jacques Chirac óta ő lett az első elnök, akit újraválasztottak Franciaországban).
Most azonban nem kettejük között választottak a franciák, hanem pártszimpátiájuk alapján adhatták le voksaikat.
Ez fordulópont Macron legyőzhetetetlen imázsának szempontjából
- kommentálta a mostani eredményt Bruno Cautres, a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója.
A jelenlegi helyzetből három kiút lehetséges: új koalíciós szövetség, ad hoc jellegű szövetségek (az adott törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan) vagy új választás kiírása.
Olivia Grégoire, a kormány szóvivője mindenesetre már jelezte, hogy az egyes szavazásoknál számítanak majd a mérsékelt bal- és jobboldali képviselők támogatására, az ország érdekében.
Erősödő egyesült baloldal
Az este egyik nyertese kétségkívül a Szocialista Pártot, a radikális baloldalt (Engedetlen Franciaország), a Francia Kommunista Pártot, valamint a zöld mozgalmakat tömörítő baloldali szövetség (NUPES), amely a legfrissebb adatok szerint 142 helyet (6,7 millió voks, 32,6 százalék) szerzett, és ezzel (ha nem külön nézzük a pártokat) a legnagyobb ellenzéki erő lesz a Nemzetgyűlésben.
A májusban alakult koalíció vezére, a radikális baloldali Jean-Luc Melenchon szerint a mostani eredmény elsősorban Macron választási kudarca. Ő is kiemelte, hogy az elnöknek nem lesz többsége a Parlamentben.
A baloldali koalíció többek között azzal kampányolt, hogy 62-ről 60 évre kell csökkenteni a nyugdíjkorhatárt, emelni kell a minimálbért, és árstopot kell bevezetni a létfontosságú termékek esetében.
Le Pen is tarolt
Szintén nagyot ment a tegnapi választáson a nacionalista, antiglobalista jobboldal: a Nemzeti Tömörülés 89 képviselőt delegálhat, miután a szavazatok 17 százalékát (3,6 millió voks) kaparintotta meg.
Ez a Marine Le Pen vezette radikális jobboldal valaha volt legjobb eredménye a törvényhozási választásokon, és azt jelenti, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat a Nemzetgyűlésben.
A siker kétségkívül jelentős, legalábbis ha azt vesszük, hogy Le Pen pártja 2017-ben mindössze 8 mandátumot szerzett, előzetesen pedig mindössze 20-50 mandátumot jósoltak neki a közvélemény-kutatók.
Ez földrengésszerű esemény, rendkívüli eredmény számukra. Egyetlen felmérés sem jelezte előre ezt. Le Pen erőtlennek tűnt az elnökválasztások második fordulója után, nagyon sokan azt mondták, hogy befellegzett neki - és ő személyesen nem is igazából kampányolt a parlamenti választásokon. De egyértelmű, hogy nem fellegzett be
- idézte Paul Smitht, az angol Nottinghami Egyetem Franciaország-szakértőjét a France24. Szerinte a Nemzetgyűlés egyre inkább Le Pen platformja lesz, és sok ember számára pártja egyre inkább komolynak fog tűnni.
Most először tűnik úgy, hogy Marine Le Pennek sikerült a Nemzeti Tömörülés helyi beágyazottságán is erősíteni. Az adatok elemzése során ennek a jelenségnek a magyarázata lesz majd a legizgalmasabb nézendő
- írta blogjában Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.
Figyelembe véve azt is, hogy a NUPES számos, egymástól nagyon különböző baloldali párt választási szövetsége, a legnagyobb ellenzéki párt valójában a Nemzeti Tömörülés lesz, tette hozzá Jim Shields, a Warwick Egyetem professzora.
A magyar szál
Marine Le Pen köztudottan jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral – május végén fogadta a magyar kormányfőt Párizsban.
Orbán Viktor és Marine Le Pen egyetértettek abban, hogy a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék
- közölte akkor Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. (Le Pen pedig egy magyar banktól, az MKB-tól kapott mintegy 10 millió eurós hitelt az elnöki kampányára, írta korábban a HVG.)
Le Pen pártja megelőzte a mérsékelt jobboldali Köztársaságiakat, akik eddig a legnagyobb ellenzéki frakciót alkották 112 mandátummal, most viszont csak 64 mandátumot szereztek, 1,5 millió voksot begyűjtve (ez 7 százalékos eredmény). Mivel ők állnak a legközelebb Macronhoz ideológiailag, már reppentek fel találgatások arról, hogy az elnök pártja velük lép majd szövetségre a Parlamentben.
A történések hátteréhez hozzátartozik, hogy a választók több mint fele otthon maradt – a részvételi arány mindössze 46 százalék volt.
Igaz, 2017-ben még ennél is alacsonyabb, negatív rekordnak számító 43 százalékos részvételt jegyeztek fel.
A KELER rántotta le. 
