További öt évet kapott Emmanuel Macron a francia választóktól tegnap: a francia elnök a szavazatok 58,54 százalékát seperte be a második fordulóban a hivatalos végeredmény szerint, tehát az előzetesen jelzett 10-15 százalékpontnál is nagyobb fölénnyel verte riválisát, Marine Le Pent – a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje a voksok 41,46 százalékát szerezte meg.
A centrista-liberális Macron egymás után másodszor győzedelmeskedett a nemzetek Európáját támogató Le Pen felett – 2017-ben a mostaninál is fölényesebb, 66:34 arányú győzelmet aratott. Az 1995-től 2007-ig regnáló Jacques Chirac óta ő az első elnök, akit újraválasztottak a franciák.
Jelzésértékű, hogy számos európai vezető – többek között Olaf Scholz német kancellár, Alexander De Croo belga, Mark Rutte holland, Mario Draghi olasz és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – már tegnap este gratulált Macronnak.
Örülök, hogy folytathatjuk jó együttműködésünket. Együtt fogjuk előrébb vinni Franciaországot és Európát
- írta például franciául Twitter-üzenetében Von der Leyen, aki Orbán Viktornak máig nem gratulált választási győzelméhez.
A France24 ugyanakkor emlékeztet, hogy a mostani választás szorosabb volt az öt évvel ezelőttinél, a francia nemzet egyre megosztottabb, így újabb „rázós” ciklus vár a régi-új elnökre. Ráadásul a választásra jogosultak 28 százaléka nem szavazott – ez a legmagasabb arány az elmúlt ötven évben.
Bár Marine Le Pennek harmadszor sem sikerült bevennie az Élysée-palotát, most néhány lépéssel megint közelebb került ehhez.
Tény mindenesetre, hogy az úgynevezett radikális vagy szélsőjobb (elemzők egy része annak tartja Le Pent, aki vitatja ezt a besorolást) még soha nem került ilyen közel a hatalomhoz Franciaországban. Nem csoda, hogy az 53 éves politikusasszony – miközben elismerte vereségét – ragyogó győzelemről beszélt, és jelezte, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés már a júniusi parlamenti választásra készül.
Azon sincs mit csodálkozni ugyanakkor, hogy Brüsszelben megnyugvással fogadták Macron győzelmét. Le Pen például korábban jelezte, hogy – bár nem léptetné ki országát az EU-ból – radikálisan megreformálná és „a nemzetek szövetségévé” tenné az Uniót, ez pedig aligha tetszene a jelenlegi brüsszeli döntéshozóknak.
Macron sikere azt jelenti, hogy az EU „további öt évig számíthat Franciaországra”
- kommentálta az eredményt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A mindössze 44 éves elnök párizsi győzelmi beszédében mindenesetre a nemzet egyesítése (és egyúttal a nem rá szavazók) irányába tett gesztusokat. Azt kérte híveitől, hogy ne fütyüljenek Le Pen neve hallatán, hozzátéve:
Mostantól nem egy tábor jelöltje vagyok, hanem mindenki elnöke.
Azt, hogy ez csak frázispuffogtatás, vagy valóban így lesz, majd az idő eldönti.
A választás Európára gyakorolt hatásaival és a különböző forgatókönyvekkel - mit képvisel Macron és mit Le Pen - ebben a cikkben is foglalkoztunk:
A magyar vonatkozást pedig ebben a cikkben elemeztük:
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
