Franciaország jelenleg az európai nagypolitika vidámparkjának nagy szellemvonata. Marine Le Pen a választás előtt 10 százalékpontos hátrányban volt Macron elnökkel szemben a felmérések szerint. De hat éve a legtöbb közvéleménykutató sem Donald Trump győzelmét, sem a Brexitet nem tartotta lehetségesnek - márpedig pontosan ez történt.

A Goldman Sachs értékpapírház becslése szerint Le Pen győzelme az euró-dollár árfolyam azonnali, 2 százalékos csökkenéséhez és a befektetők által a francia államkötvények tartásához követelt kamatok emelkedéséhez vezetne. Ez növelné a francia és a német adósság „szpredjét” – a hitelköltségek különbségét –, ami a 2010-es évek közepén kirobbant szuverén adósságválság megismétlődése felé tolná az EU-t.

Egy magas rangú EU-diplomata ezt a borzasztó prognózist kínálta Le Pen győzelme esetén:

A kamatok emelkednének, és az egész [euró] rendszert megtámadnák… az euró egy politikai építmény, így amint aláássák politikai alapjait, az euró gyengül.

A franciáknak ma dönteniük kell két, alapvetően eltérő jövőképű jelölt között a második fordulóban. A legfontosabb programpontjaik áttekintése azt mutatja, hogy van egy-más közös vonás is.

Kül- és európai politika

Macron és Le Pen merőben ellentétes álláspontot képvisel, különösen az európai politikai kérdésekben. Míg az elnök az EU-t számos kihívás megoldásának tekinti, Le Pen inkább akadálynak.

Macron hivatali ideje kezdete óta egy erős, külpolitikailag erős Franciaországot támogat egy erős, szuverén, egyesült és demokratikus Európában. Már 2017-ben több közösséget és nagyobb tehermegosztást szorgalmazott az EU számára euróövezeti költségvetéssel, adó- és szociális konvergenciával, több közös ipari projekttel és közös védelemmel.

Választási programjában az európai hadseregek megerősítését, a jobb koordinációt és a közös katonai doktrínát szorgalmazza.  Macron számára a francia-német partnerség jelenti az európai reformok végrehajtásának kulcsát. Az ukrajnai válságban élesen elítélte Oroszország lépéseit, és egyúttal nemzetközi közvetítőként is fellépett. Támogatja az Oroszország elleni szankciókat.

Le Pen ezzel szemben fokozatosan az európai nemzetek laza szövetségévé kívánja alakítani az EU-t, és a hasonló gondolkodású magyarországi és lengyel kormányok támogatásában reménykedik. Több terve sértené az európai szerződéseket, például, hogy egyoldalúan csökkenteni akarja Franciaország hozzájárulását az uniós költségvetéshez, vagy a francia jogot elvileg az európai jog fölé helyezi.  El akar határolódni a stratégiai partnerségtől Németországgal, és véget akar vetni minden közös fegyverkezési projektnek.

Éles ellentét a NATO vonatkozásában

Le Pen Franciaországot ki akarja vonni a NATO parancsnoki struktúrájából, ami azt jelentené, hogy az ország többé nem lenne része egyes katonai hatóságoknak, és elveszítené befolyását.

Le Pen alatt összeomolhat az Oroszország elleni egységes európai front az ukrajnai konfliktusban. Hosszú ideig nyíltan csodálta a Kreml főnökét, pártja pedig még mindig fizeti az orosz hitelt. Határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Kritikus azonban a bevezetett szankciókkal kapcsolatban, állítólag azért, mert azok hatással vannak a franciák vásárlóerejére. A háború befejezése után Oroszországot ismét stratégiai partnernek tekintené Franciaország számára, és szeretné látni a NATO és Moszkva közeledését is.

Franciaország és a NATO keleti szárnyán fekvő országokkal fenntartott kapcsolatainak kezelése Le Pent kényes egyensúlyozásra kényszeríti. Manővereznie kell a között, hogy erős politikai kapcsolatokat építsen ki és közös európai menetrendet alakítson ki hasonló gondolkodású erőkkel, köztük a lengyel PiS-párttal és a Fidesz-szel, miközben meg kell akadályoznia, hogy a Putyinnal fennálló szoros kapcsolatai és a francia nemzeti szuverenitásról szóló narratíva egzisztenciális félelmeket keltsen.

Le Pennek ez eddig meglepően jól sikerült. Elkötelezett a PiS-szel, és így sikerült olyan nemzetközi figurává formálnia magát, aki értelmes szövetségeket hoz létre. 2021 nyarán Le Pen és 15 másik európai párt vezetője, köztük Orbán és Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője „Európa jövőjéről” szóló nyilatkozatot írt alá, amelyben az EU hatásköreinek korlátozására és a nemzetállamok, mint fő szereplők megerősítésére szólítottak fel. Európában. Kulcsszereplővé vált az európai szélsőjobboldali erők és az európai vezetők között – anélkül, hogy még kormányzati pozíciót is betöltött volna.

Jelenleg a NATO garantálja Európa biztonságát az agresszív és revizionista Oroszországgal szemben. Ezt bizonyítja Svédország és Finnország szövetséghez való csatlakozási terve. Macron álláspontja szerint a NATO továbbra is kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. A júniusi NATO-csúcson a kelet-európai országok többsége szorgalmazni fogja a keleti szárny további megerősítését.

Ha Macront újraválasztják, az Oroszországgal és a NATO keleti szárnyával kapcsolatos jelenlegi hozzáállása várhatóan folytatódni fog (Párizs már csapatokat telepített Romániába). Franciaország hozzájárul a NATO álláspontjának és felkészültségének erősítéséhez.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

FRISSÍTÉS:

A ma este 8 órakor közölt előrejelzések szerint Macron nyerte a választást: