A tíz nappal korábbi légicsapás után újra együtt támadott szárazföldi célpontokat a jemeni húszik ellenőrzése alatt lévő területeken az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légi ereje.
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/jAKODOq0omY?si=-3E72uNRG7feGgOW" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>
Nyolc létesítményt lőttek rakétákkal, köztük egy föld alatti fegyverraktárat és a elektronikus
irányító bázist. Az amerikai és a brit védelmi minisztérium közös közleménye szerint a katonai akció célja a hajózás biztonságának helyreállítása a Vörös-tengeren.
A húszik hónapok óta támadják rakétákkal és drónokkal az arra járó teherhajókat azt állítva, hogy csak az Izraelbe tartó szállítmányokat akarják a tenger fenekére küldeni. Egy volt a nyolcadik szárazföldi célpontok ellen indított amerikai támadás. A brit hadsereg a január 11-ei első csapásban vett részt. A közlemény szerint az akciót támogatta Ausztrália, Bahrein, Hollandia és Kanada. Ezek az országok részt vesznek az USA vezette hajóflottában, amely igyekszik lelőni a húszik rakétáit és drónjait.
Az akcióban részt vettek a USS Eisenhower repülőgép-hordozó anyahajó repülőgépei. A britek a RAF jól bevált Tyhoonjait küldték csatasorba, amelyek már a két Öböl-háborúban is bizonyították, hogy jó az öreg a háznál – derült ki a londoni védelmi minisztérium közleményéből. Ebből az is kiderült, hogy rettentő alapossággal választották ki a célpontokat és olyan pontos fegyverekkel mértek csapást rájuk, amelyek minimálisra csökkentik a járulékos civil áldozatok veszélyét.
Különösen a paneleknél. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
