Nagy Britannia kilépése számos ágazat működését megbolygatja, a Brexit tárgyalásoknak pedig még koránt sincs vége. London számára kulcsfontosságú a szolgáltatási és banki szektor biztosítása, a blokkból való kilépés azonban szinte minden szempontból felforgatja a szigetország gyógyszeripari tevékenységét – írja a Bloomberg.

Legyen szó szakemberek felvételéről, kutatás-fejlesztésről, vagy új gyógyszerek engedélyeztetéséről, a Brexit komoly kérdéseket vet fel a jövőt illetően. A vállalatok számára az lenne megfelelő, ha a lehető legkevesebb módosítással lépnének ki az EU-ból, a gyógyszeróriások azonban máris azt tervezik, miként mentik át működésüket az egységes piacra. Számítások szerint 2015-ben mintegy 664 gyógyszeripari cég működött az Egyesült Királyságban, amely több mint 62 ezer embernek biztosított munkát, az ágazat éves forgalma pedig elérte a 29 milliárd fontot.

Az új gyógyszerek kifejlesztése több éves munka eredménye, amely során több száz kutató együtt dolgozik, lehetőséges gyógymódok ezreit vizsgálva. Ennek támogatására az Egyesült Királyság rengeteg EU-s forrást hív le: csak a Horizon 2020 programhoz mintegy 9 milliárd hívtak le 2007 és 2013 között. Ezt a támogatást pótolnia kell az államnak, ha meg akarja tartani jelenlegi státuszát, a külföldi munkaerőt mozgósító egyetemek azonban félnek, hogy a kormány nem lesz erre képes.

Egyszerűbb lelépni?

A tervezőasztaltól a gyógyszertári polcokig rögös az út, az uniós szabályoknak megfelelően ugyanis számos kísérletnek kell alávetni minden készítményt, mire engedélyeznék a teszteket embereken is. A Egyesült királyság kutatási tevékenysége nagyjából 2,5 milliárd fontot ér, a vizsgálatra váró gyógyszerek 40 százalékát a szigetország adja. A szabályozás szerint azonban minden EU-ban használt kísérleti készítményt a blokkon belül kell előállítani és engedélyeztetni – ez pedig épp eléggé megnehezíteni a helyzetet ahhoz, hogy a gyógyszergyárak áttelepítsék működésüket máshová.

Először ideiglenes központban helyezik el Amszterdamban a jelenleg Londonban működő, de az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése miatt költözni kényszerülő Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) – írja a Magyar Nemzet. A költözéssel London mintegy 900 munkahelyet és csaknem 260 milliós tőkét veszít, nem beszélve arról a 40 ezer emberről, akik üzleti tevékenység miatt utaznak az országba.

Kínosan lassúvá válhat minden

A kormányügynökség Amszterdamba költözésével akár egyharmadát is elveszítheti jelenlegi munkaerejének, ami kritikusan lassíthatja az üzletmenetet. Ezzel jelentősen visszaeshetnek a bevételek, ráadásul a felülvizsgálat megemelkedett költségei a tagországokra is hatna, amelyek a EMA-tól kapnak támogatást. Az ügynökség szerint a legrosszabb esetben akár 70 százaléka is elveszhet a munkaerőnek, ami a teljes működést megakadályozná.

Az Egyesült Királyságnak továbbá kifejezetten jó alkut kell kötnie a gyógyszer engedélyeztetéseit illetően, ha meg akarja tartani a vállalatokat, az EU-nak gyártott gyógyszereket ugyanis egy tagország ügynökségének is külön kell engedélyeznie. Ennek érdekében a legnagyobb szereplők akár többezres munkaerő állományt is áttelepíthet a tagországok egyikébe, hogy megduplázzák működésüket az egyszerűbb működés érdekében.

Az engedélyeztetés után gyógyszereket regisztrálni is kell a tagországokban: ez egyfajta törzskönyv, ami a kutatási folyamatok kezdetétől nyomon követhetővé teszi a készítményt. Az ágazat óriásai azonban aggódnak, hogy ez a folyamat nem könnyen telepíthető csak úgy egy másik tagországba, mivel egyelőre nem tiszta a Egyesült Királyság jövőbeli viszonya a blokkal. Jelenleg több ezer készítmény vár regisztrációra, és ha nem sikerül időben dűlőre jutni, 2019-ben egyszerre érkeznek majd be ezek az engedélyeztetések a EMA-ba, tovább lassítva a folyamatot.