Április végéig – az előző év azonos időszakához viszonyítva – a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak.
Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók: itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének április végi helyzetéről csütörtökön kiadott részletes tájékoztatójában.
Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak – írták.
Az első négy hónapban a költségvetés 1916,5 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ez elsősorban az államadósság eltérő szerkezete és az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja miatt adódik – tették hozzá.
Fotó: Depositphotos
Több pénz jutott a nyugdíjakra
Meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Az első négy hónapban – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – összesen 2738,1 milliárd forint került kifizetésre.
Áprilisban a központi alrendszer 376,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A kiadási oldalon a közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad.
Az év negyedik hónapjában nagyobb összegben kerültek kifizetésre a Babaváró támogatások, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai is. A Babaváró támogatásokkal kapcsolatos áprilisi magasabb teljesülést elsősorban az évközben kifutó, valamint az újonnan kötött, továbbá a meglévő szerződések árazásai, és a bankok felé történő tényleges kifizetések okozzák. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak 2024 áprilisához viszonyított magasabb teljesülését pedig a kifizetések éven belüli ütemezésének változása indokolja.
A központi alrendszer április végi 12 894,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 733,2 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal magasabb összegben alakultak, míg kiadásai 7,2 százalékkal 15 824,8 milliárd forintra emelkedtek.
A központi költségvetés adóssága 2025. április végéig 3403,6 milliárd forinttal, 58 882,6 milliárd forintra nőtt, a nettó forintkibocsátás 2105,4 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 1684,4 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamának erősödése, 258,9 milliárd forinttal, a deviza-keresztárfolyamok kedvező változása mintegy 127,2 milliárd forinttal mérsékelte azt.
A központi költségvetés devizaadóssága 2025-ben 1425,5 milliárd forinttal 17 983,3 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2024. év végi 29,8 százalékról 30,5 százalékra emelkedett a teljes adósságon belül. A költségvetés forintadóssága április végéig 2105,4 milliárd forinttal növekedett és 40 807,0 milliárd forintot ért el – derül ki a közzétett tájékoztatóból.
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
