4p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Miközben Kínára komoly diplomácia és katonai nyomás nehezedik a dél-kínai szigetvitákkal kapcsolatban, Hongkongban a szeparatista fiatalság, az ujgurok földjén pedig az iszlamista fegyveresek okoznak fejfájást Pekingnek. A Szíriában harcoló ujgur dzsihadisták miatt Peking katonailag támogatni kezdte Damaszkuszt. De miért neheztel még mindig Peking Erdogan elnökre?

A múlt vasárnapi törvényhozási választások Hongkongban csúnya meglepetést hozott a kínai rezsim számára, hiszen hat helyet azon fiatal szeparatista jelöltek szereztek meg, aki két éve heteken keresztül tüntettek Peking anti-demokratikus lépései ellen. A tüntetők akkor Hongkong kormányzójának lemondását követelték, és azt, hogy ne a Peking által kijelölt bizottság döntsön a 2017-es kormányzóválasztás jelöltjeiről. Peking annak idején semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó a tüntető diákokkal és ez a merevség a szeparatista érzület komoly megerősödését hozta el, amelyet a mostani választás eredménye is tükröz. Egy nyári felmérés szerint a volt brit koronagyarmat lakóinak 17 százaléka támogatja az elszakadást Pekingtől, de a 15-24 éves korosztály esetében ez az adat 40 százalékon áll.

Amerika figyel Hongkong panaszára

Káncz Csaba

Hongkong 1997-ben lett a Kínai Népköztársaság különleges igazgatású területe. Peking ígéretet tett arra, hogy kormányzásánál az „egy ország, két rendszer” elvét fogja megvalósítani, és ötven éven át autonómiát biztosít a lakosság számára minden területen, „kivéve a külpolitikát és védelmi ügyeket”. Ennek azonban ellentmond az, hogy a kormány egy 1200 fős testületet hozott létre, amely arról dönt, ki legyen Hongkong vezetője; a lakosság pedig csaknem két évtizede próbálja elérni, hogy maga választhassa meg politikusait.

A szeparatisták megjelenése a hongkongi és pekingi kormányzat számára érzékeny csapást jelent, mindezt akkor, amikor Tibetben, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen és Tajvanon is komolyabb függetlenségi mozgalommal kell szembesülnie. De veszélyezteti Hongkong demokratikus táborának idősödő vezetőit is, akik évtizedeken keresztül a fokozatos reformok hívei voltak és most fiatal radikálisak előzik be őket, akiknek nincsen türelmük kezelni Peking packázásait.

Ez a választási eredmény ráadásul akkor éri Pekinget, amikor Washington egyébként is nagyon komoly diplomáciai és katonai nyomás alá helyezte az országot a Dél-kínai tengeri szigetvitákban. A kínai állami média már a 2014-es tüntetéseket is „színes forradalomnak” titulálta, amellyel szerintük Washington felforgató tevékenységével próbál nagyobb befolyást szerezni a térségben. Pekingnek további frusztrációt okoz, hogy Amerika hosszú időkre visszamenő kapcsolatot ápol a száműzetésben élő tibeti és ujgur közösségekkel, amelyek nagyobb autonómiát vagy függetlenséget követelnek Tibet és Hszincsiang számára.

Ujgur dzsihadisták és a pekingi katonai válasz

Peking számára igazi rémálmot jelent, hogy az ujgur dzsihadisták napjainkra kiléptek a nemzetközi színtérre és a Turkesztán Iszlamista Pártjuk (TIP) összefogott a globális dzsihadista mozgalmakkal. A párt és aktivistái az autonóm tartományban egy Kelet-Turkesztáni Iszlám Állam megalapításáért küzdenek. Manapság több, mint 2000 TIP aktivista harcol Szíria északi részén.

A pekingi kormányzat ezt nem nézhette tétlenül, ezért erősíti a katonai befolyását a térségben és közvetlenül támogatni kezdte a szír kormányt. A múlt hónapban Guan Jufej ellentengernagy vezetésével katonai küldöttséget menesztett Damaszkuszba. A tárgyalások eredményeképpen a kínai fegyveres erők katonai segélyt és a kiképzésben segítséget nyújtanak a szíriai kormánynak.

Ez a lépés egyben pekingi üzenet Törökország felé is, amely etnikai szolidaritásból kimondatlanul támogatja az ujgur szeparatistákat. Kína nem felejtette el Erdogan elnök kijelentését még 1995-ből, miszerint „Kelet-Turkesztán nem csupán a turk népek otthona, de ráadásul a turk történelem, civilizáció és kultúra bölcsője. Kelet-Turkesztán mártírjai a mi mártírjaink!”

Az ujgurok mindig is gyarmatosítóként tekintettek Kínára és folyamatosan törekedtek a függetlenedésre, amire összesen két alkalommal került sor. Először 1933-ban kiáltották ki a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, a következő évben azonban Kína megszállta a területet. 1944-ben kikiáltották a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot, de a kínai kommunista rezsim 1949-ben ismét megszállta a területet, majd 1955-ben Hszincsiang (új határvidék) Ujgur Autonóm Régió néven egyesítették a Kínai Népköztársasággal.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: A jegybank veszteséges és tőkehiányos – mekkora baj ez?
Bod Péter Ákos | 2025. október 31. 05:50
Magyarázatot igényel, hogy a központi bank, amely egyben bankfelügyeleti intézmény, Magyarország monetáris hatósága, miként került ebbe a helyzetbe, majd pedig azt kell megvizsgálni, hogy melyek a kialakult helyzet következményei. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.
Makro / Külgazdaság Döntött a kormány a 14. havi nyugdíjról
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 19:57
Orbán Viktor elmondta: lesz 14. havi nyugdíj, de a bevezetési rendjén még dolgoznak. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elmondta, kit látna szívesen egészségügyi miniszterként
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 18:17
Az Egyesült Királyságban és Magyarországon is dolgozó ortopéd főorvos, Hegedűs Zsolt a jelölt.
Makro / Külgazdaság Magyar férfi vezette a bűnbandát, amely 70 milliárd forint értékű kokainnal üzletelt
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 17:24
M. Ferenc Magyarországon is 40 kilogramm kokaint értékesített, a dominikai hatóságok azonban 2,2 tonnás szállítmányt találtak, amely szintén a bandájához köthető. A hatóságok Magyarországon is 13 helyen csaptak le az ügy miatt.
Makro / Külgazdaság Lezárta hosszú vitáját Donald Trump és Hszi Csin-ping
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 15:49
Kína szállítani fogja a ritkaföldfémeket, és nagy mennyiségű amerikai szóját vásárol: ezekről is megállapodott Donald Trump Hszi Csin-pinggel. A két elnök között szóba került a drogkereskedelem elleni fellépés is.
Makro / Külgazdaság Gyümölcs, zöldség, hús és sajt is szerepel az új árrésstopos listán
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 15:09
Tizennégy tétellel bővíti az árrésstopos termékek listáját a kormány december 1-től. 
Makro / Külgazdaság Orosz felderítő repülőgépet fogott a lengyel légvédelem a Balti-tengernél
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 14:18
Az orosz gép előzetes bejelentés nélkül repült a lengyel határ közelébe, a MiG-29-esek kikísérték a területről. A héten ez már a második hasonló eset.
Makro / Külgazdaság Kárpátalján is áramszüntet okozott a 650 drónos orosz támadás
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 13:43
Az ukrajnai energetikai infrastruktúrát támadta az orosz hadsereg, a helyreállítás napközben is tart. Zaporizzsjában lakóépületet is ért találat.
Makro / Külgazdaság Az ingyenes készpénzfelvétel kétszeresére bővítését javasolja a parlament gazdasági bizottsága
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 13:26
300 ezer forint lenne az új limit a törvényjavaslat szerint, amiről még idén dönthet az Országgyűlés.
Makro / Külgazdaság A csehek is jól leköröztek növekedésben
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 12:15
A vártnál nagyobb növekedést ért el az euróövezeti bruttó hazai termék a harmadik negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG