Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Tavaly szeptember 15-én a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között. Az Arab-öböl-menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket.
Az egyezmény viszont a palesztin kérdést megoldatlanul hagyja. S noha a palesztin államiságot követelő 2002-es Arab Béke Kezdeményezés aláíróinak eltökéltsége gyengül, a vákuumot egyre inkább nem-arab muszlim hatalmak töltik ki, így Irán és Törökország. Izrael alapvető geopolitikai kérdése tehát megoldatlan maradt.
Jared Kushner, Trump volt elnök veje, egyben az Ábrahám Egyezmény egyik atyja március közepén diadalittasan jelentette be a Wall Street Journal hasábjain, hogy a hét évtizedes arab-izraeli konfliktusnak a végjátékát látjuk. Nos, csupán hetek teltek a kijelentés óta, és világossá vált a kijelentés valótlansága.
Politikai válságra jött a szikra
Az elmúlt hetekben Jeruzsálemben berobbant feszültség több oknak is köszönhető. Egyrészt politikai válság van Izraelben, ahol az elmúlt két évben 4 általános választást kellett tartani. A palesztin területeken 2006-ban voltak utoljára választások, mindennek tetejébe Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője 10 napja elhalasztotta a már hónapokkal ezelőtt, május 22-re kitűzött választást – amely halasztást a Hamasz nem hajlandó tudomásul venni.
Mindennek tetejébe a neves Politico jelentette a múlt hónapban, hogy Biden elszántsága az izraeli-palesztin vita megoldására gyakorlatilag megszűnt a téma komplexitása miatt.
Így már érthetőbbé válik, hogy csak egy szikra kellett a parázs belobbanásához.
Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedében napok óta zajlanak a tüntetések az ott folyó kilakoltatások ellen. Ebben a negyedben a zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak több épületet, valamint jogi úton bíróság elé vitték számos palesztin tulajdonban levő ingatlan ügyét is, és 1948 előtti zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték kiköltöztetésüket.
"A palesztinok Sejk Dzsarraból történő evakuálása ellen tüntetünk együtt itt palesztinok és progresszív izraeliek. Ez etnikai tisztogatás, amit a telepesek vezetnek, akiknek Kelet-Jeruzsálem zsidóvá változtatása a céljuk" - nyilatkozott a helyszínen Ahmed Tibi, az arab pártok Közös Listájának képviselője. Az elmúlt napokban rendszeresen zajlottak demonstrációk ebben a lakónegyedben, és a nemzetközi nyomás miatt a mára tervezett Legfelsőbb Bírósági döntést elhalasztották az ellenük évek óta húzódó jogi csetepatéban.
Várhatóan a következő napokban sem enyhül a feszültség Jeruzsálemben, ugyanis tegnap volt a Ramadán hónap legszentebb napja, amelyen intenzív éjszakai imádkozásokat tartanak az Al-Aksza mecsetnél, miközben éppen erre az estére esett az izraeli Jeruzsálem Nap kezdete is, amelyen a város keleti felének Jordániától 1967-ben történt visszafoglalását ünneplik elsősorban jeruzsálemi, óvárosi felvonulásokkal a vallásos izraeliek.
Kvartett, orosz, kanadai, reakció
A Közel-Keleti Kvartett (ENSz, USA, EU és Oroszország) Kanadával együtt felszólította tegnap Izraelt a kilakoltatások azonnali befejezésére Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedében.
Az Európai Unió külügyi szolgálata mindkét fél felelősségére felhívta a figyelmet, nyilatkozatában elítélte a feszültséget és "az erőszak azonnal mérséklésére szólította fel" a feleket. A szóvivő, Peter Stano a kilakoltatásokkal kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki.
Az ENSz emberjogi szóvivője, Rupert Colville kiemelte, hogy a megszálló hatalomnak nincsen jogában magántulajdont eltulajdonítani a megszállt területeken. Civil lakosság betelepítése a megszállt Kelet-Jeruzsálembe háborús bűncselekménynek számíthat.
Izraeli reakció
A neves Jerusalem Post külpolitikai szemleírója leszögezi, hogy a palesztinok és külső szövetségeseik éket akarnak verni Izrael és új, Arab-öböl-menti partnerei közé. Tudják, hogy a jeruzsálemi erőszak előbb-utóbb megszólalásra kényszeríti Bahreint és az Egyesült Arab Emirátusokat.
A jeruzsálemi erőszakos cselekmények egyben veszélyeztetik az izraeli koalíciós kormány megalakulását, amelynek létrejöttéhez szüksége van az Egyesült Arab Lista pártjának 4 mandátumára. Manszúr Abbasz, a párt vezetője „vörös vonalnak” nevezte az erőszak leállítását.
Török és iráni dörgedelmek
Erdogan török elnök „kegyetlen terrorista államnak” nevezte Izraelt. Hozzátette, hogy a jeruzsálemi erőszak „minden muszlim elleni támadásnak minősül” és „Jeruzsálem becsületének megvédése minden muszlim kötelessége”.
Ali Hámenej ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője szerint a mártírok tiszta vére megsokszorozta a palesztin dzsihád belső erejét. „Egykor a palesztin ifjúság köveket dobálva védte magát, de napjainkban az ellenség támadására precíziós rakétákkal válaszolnak”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
