Utoljára februárban, tehát épp a koronavírus-járvány kitörése előtti hónapban nézte meg laptársunk, az Mfor.hu a kórházi várólistákat, vagyis azt, hogy mennyi időt kell ténylegesen várni egyes műtétekre az országban. Akkor javuló tendenciát mutattak a számok, ám június 9-én mindez már a múlté. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapja szerint a járvány által generált műtétleállások miatt döbbenetes számok találhatóak.
A járvány miatt felére csökkent a műtétre várakozók száma
Míg 2020 február elején 29 176 fő várt összesen valamilyen műtétre, addig június 9-én már csak 15 858-an. Ami érthető módon nem a reális igényt jelzi, csupán azt, hogy a járvány miatt lehetetlen volt műtétre jelentkezni. A járvány hozzávetőlegesen három hónapja alatt drasztikus visszaeséseket látni szinte az összes kórházi várólistán, ami természetesen nem reális számot mutat, csupán azt, hogy a kormány veszélyhelyzet miatt meghozott intézkedéseinek vannak olyan hozadékai is, melyekkel nehéz lesz megküzdeni. Csak hogy a legnagyobb csökkenéseket mutassuk:
- szürkehályog-műtétek: 1887 fő (februárban 10 669 fő)
- térdprotézis-műtétre várók: 884 fő (5508 fő)
- csípőprotézis-műtétekre jelenleg 1555 fő várakozik (3529 fő)
- garat- és orrmandulaműtétekre: 177 fő (893 fő)
- nyitott szívműtétre: 50 fő (663 fő)
- gerincstabilizáló műtétekre: 253 fő (870 fő)
- nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban: 1 ő (431 fő)
- diagnosztikus szívkatéterezésre: 660 fő (1446 fő)
- szívkoszorúér-tágításra: 660 fő (1447 fő)
- szív elektrofiziológiás vizsgálatára: 94 fő (496 fő)
- transzkatéteres szívbillentyű-beültetésre: 13 fő (418 fő)
- a bélrendszer nagyobb műtéteire: jelenleg 7 fő vár (69 fő)
Érdekesség, hogy az urológiai kisműtétekre, a visszérműtétre és az artroszkópos műtétekre várakozók száma viszont nőtt.
A laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre kilencszer több időt kell várni
Az, hogy egyes műtétekre ténylegesen hány napot kell várni, még döbbenetesebb képet mutat. Van, ahol februárhoz képest KILENCSZERESÉRE ugrottak a várakozás napjai a járvány miatt, mégpedig a laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre vagy a visszérműtétekre. A katéteres koszorúértágításra (coronaria stent beültetés) NYOLCSZOR többet kell várni a februári várakozási időnél, s több, mint a HATSZOROSÁT a sérvműtétekre és laparaszkópiás epekőműtétekre. ÖTSZÖR többet a nyitott szívműtétekre, a szív elektrofiziológiás vizsgálatára, a prosztataműtétekre vagy a gerincstabilizációs mtűtétekre, NÉGYSZER annyit a gerincműtétekre, HÁROMSZOR többet pedig a csípőprotézisműtétekre és a bélrendszer nagyobb műtéteire.
Ha pedig pusztán azt nézzük, hol a leghosszabbak jelen pillanatban a várakozási idők, ezt a listát kapjuk:
TOP-10 lista a várakozási idő tekintetében:
1. a bélrendszer nagyobb laparaszkópiás műtétei: 355 nap (februárban 99 nap)
2. visszérműtétek: 284 nap (31)
3. térdprotézis-műtét: 280 nap (25)
4. nyitott szívműtét: 266 nap (50)
5. jelentős kiterjesztett gerincműtét: 261 nap (63)
6. csípőprotézis-műtét: 213 nap (72)
7. pajzsmirigy-műtétek 182 nap (2 – utolsó, 2019. novemberi adat))
8. gerincstabilizáló műtét: 168 nap (31)9
9.szívbillentyű-műtét: 144 nap (144)
10. ortopédiai nagyműtétek: 123 nap (68)
A TOP-1 helyezést elért nagyobb bélrendszeri műtéteknél nincsenek területi megoszlási adatok, mindössze a Semmelweiss Egyetem statisztikái, azok viszont így is elég beszédesek a szinte egyéves türelmi idővel.
A visszérműtéteknél is hiányosak az adatok, de a térdprotézis-műtéteknél már látható, hogy az átlagban 280 napos várakozási idő a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Traumatológiai Intézet 42 napjának és a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház 742 (!) napjának az átlagából jön ki. Tehát Miskolcon több mint két évet kell jelenleg várni arra, hogy a fájdalommal is járó visszérműtétre befeküdhessen a páciens.
A TOP-4-nek számító gerincműtéteknél szintén hiányosak az adatok, a nyitott szívműtéteknél csak a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 183 napjának és a Semmelweiss Egyetem 465 napjának az átlagát láthatjuk.
Csípőprotézis-műtétre a koronavírus-járványt követően ma Magyarországon 213 napot kell várni átlagosan, de ebben benne van az, hogy a budapesti Péterfy Kórház- Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézetben „csak” 56 napot, míg Észak-Magyarországon, az egri Markhot Ferenc Okatókórház és Rendelőintézetben több mint egy évet, 395 napot kell tétlenkednie a pácienseknek, hogy megműtsék a csípőjét.
A pajzsmirigy-műtétek (nem malignus folyamatokban) adatai is erősen hiányosak,a tavaly novemberi utolsó adatok szerinti 2 naphoz képest a mostani 182 nap várakozási időt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktatókórház statisztikái rontják egyedül.
A gerincstabilizáló műtétekre legkevesebbet, 26 napot a Bács-Kiskun Megyei Kórházban kell várni, míg a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában már 233 napot.
Szívbillentyű-műtéteknél sem szolgáltattak az ország teljes területéről adatokat, és érdekes módon a tavalyival megegyező 144 nap szerepel, mégpedig csak a Pécsi Tudományegyetemről.
A TOP-10 helyezést elérő ortopédiai nagyműtétekre a legkevesebbet a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban kell 47 napot kibekkelni, míg a Semmelweiss Egyetemen 195 napot kell várakozni.
Amik érdekesek és értelmezhetetlenek, azok a katéteres szívbillentyű-műtéti adatok. Ezekre februárban és most is 144 napot kell várni. De az is furcsa, hogy az urológiai kisműtéteknél a februári 191 nap helyett jelenleg 90 napnak kell eltelnie a beavatkozásig, azaz csökkent a várakozási idő.
Ha a közel egy évvel korábbi viszonyokat szeretnénk összehasonlítani az idei helyzettel, laptársunk 2019-es cikkére kattintva könnyedén megtehetjük, hiszen épp abban az időben újult meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő előjegyzési rendszere, ahol már nemcsak a tervezett, hanem az elmúlt 6 hónap adatai alapján összesített tényleges várakozási időt is lehet látni.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
