A hivatalos adatok szerint összesen 27 858 munkást, földművest, értelmiségit, illetve tisztségviselőt választottak meg a tartományi, a városi és a megyei "népi gyűlésekbe" - jelentette a KCNA állami hírügynökség. A részvételi arány 99,63 százalékos volt.
A KCNA szerint a tartományi választásokon a szavazók 99,91 százaléka a jelöltek mellett voksolt, 0,09 százalékuk pedig ellenük, a városi és a megyei közgyűlésekbe jelöltek mellett 99,87 százalék, ellenük pedig 0,13 százalék szavazott. A jelölteket az egyes képviselői helyekre eddig mindig, mindenütt és kizárólag a hatalmon lévő Koreai Munkapárt jelölte ki, és ellenjelöltek soha nem voltak. A jelölteket csak támogatni vagy nem támogatni lehet.
A két ország egyesítésének ügyeivel foglalkozó dél-koreai minisztérium szerint a KCNA az 1960-as évek óta most először tett jelentést arról, hogy voltak ellenszavazatok a helyi választásokon, és a minisztérium szerint még az 50-es években is voltak.
Emellett a most vasárnapi választásokra az állampárt bizonyos körzetekben megengedte, hogy egy helyre legyen két jelölt, de ott előválasztást kellett tartani arról, hogy ki legyen az az egy, aki végül indul.
"Úgy tűnik, ezzel a változtatással azt akarták demonstrálni, hogy az emberek kifejezhetik politikai akaratukat, de ez még mindig nagyon messze van a választójogtól" - mondta egy névtelenséget kérő minisztériumi tisztviselő a Yonhapnak.
A tisztviselő hozzátette: a szavazóhelyiségekben mindenütt két urnát állítottak föl, egy zöldet a jelölt mellett, és egy pirosat az ellene szavazók számára, azonban ebben az esetben nem érvényesül a titkos szavazás elve, hiszen így mindenkiről pontosan látható volt, hogy miképpen szavaz.
A minisztérium szerint Phenjan ezzel a szabad választások illúzióját akarta kelteni. Az, hogy a KCNA beszámolt az ellenszavazatokról, azt hivatott bizonyítani, hogy a választási törvény felülvizsgálatát követően a rezsim valódi demokratikus választásokat tartott. (MTI)
Megvásárolta a fennmaradó 30 százaléknyi részvényt. 
