Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot – írja közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok – az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig – bizonytalanná válása a legszembetűnőbb.
Zsákutcában a keleti nyitás
Ráadásul ezek a gondok nem előzmény nélküliek. Az elemzés szerint a problémák részben a Covid-válság, illetve az azt követő fellendülés, az ezt segítő laza és csak lassan szigorodó költségvetési és monetáris politika következtében már tavaly is jelentkeztek. A gazdaságpolitika ez év elején világszerte tervezett, antiinflációs célú szigorítása a háború miatt legalábbis mértékében megkérdőjeleződött. Ráadásul a mai szemmel viszonylag stabil eddigi politikai környezet – a katona és külpolitikai, valamint ellátásbiztonsági megfontolások előtérbe kerülése következtében – radikálisan megváltozott. Az elmúlt években az EU figyelmen kívül hagyta, hogy az Egyesült Államok befelé fordulásával, világpolitikai térvesztésével párhuzamosan Kína gazdaságilag és katonailag, Oroszország főként az utóbbi területen erősödőben van.
Mindez Magyarország számára azt jelenti, hogy a keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája zsákutcába jutott, mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált. Az EU újjáépítési alap forrásaihoz való hozzáférés már a háború kitörése előtt egyértelműen összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel. Ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a modell felülvizsgálatát. Ugyanakkor paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban, legalábbis egyelőre, nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását.
Magyarország magára maradhat
Nem lehetetlen az sem, hogy az egyértelműen oroszellenes és Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelországgal gyors politikai kompromisszum születik és Magyarország teljesen magára marad. Miközben a magyar-lengyel kapcsolatok a háború eltérő megítélése miatt romlanak, és már Szlovénia is más irányba orientálódik, a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kapnak. A márciusi kiszivárogtatások és szakértői vélemények alapján a legvalószínűbb az, hogy a jogállamisági eljárás megindítása Magyar- és Lengyelország esetében is függőben marad, s megfelelő engedmények esetén a helyreállítási alap felhasználására vonatkozó terveket jóváhagyják.
Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége az alkalmazott magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. 2022 tavaszán ugyanis még tart a kifulladóban lévő erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek majd válságkezelőnek, újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája. Ez a vonalvezetés igencsak eszköztelen az újabb válsággal szemben. Az energiaár-robbanás időszakában a rezsicsökkentés eleve hibás módszere tarthatatlanná válik. Mindezen problémák kezeléséhez szükség van az EU-transzferekre, ehhez pedig az EU-val történő kiegyezésre. Elkerülhetetlen a költségvetési és monetáris politika már év közben megvalósítandó markáns szigorítása. Stratégiaváltásra van tehát szükség, mely a jelenlegi kormány maradása esetén lényegi engedményeket, a jelenlegi ellenzék választási győzelme esetén értékrendjének megfelelő reformokat követel.
Nem számolnak az eszkelációval
A GKI jelenlegi előrejelzése nem számol a háború eszkalációjával, bár az nem zárható ki. Különféle mértékadó elemzések szerint a háború és a szankciók következtében az ellátás-szállítási láncok súlyos zavarai, a kereslet csökkenése az EU növekedését 1,5-2 százalékponttal vetheti vissza a korábban gondolthoz képest, ami 2-2,5 százalék körüli GDP-növekedést jelentene. Egyes vélemények szerint egy idei recesszió sem zárható ki. A GKI decemberben még 4,5-5 százalékos magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékra csökkentette, ami az EU átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést valószínűsít.
A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ezt a részben éppen ennek következtében megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9 százalék körüli infláció esetén is 4,5 százalékkal, a reálnyugdíjak 5-, a reáljövedelmek 5,5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek. A nyugdíjak esetében a tavalyihoz képest plusz három heti nyugdíjat fizettek ki, a nyugdíjprémium kifizetését azonban a lelassuló gazdasági növekedés aligha teszi lehetővé. A tervezettnél sokkal magasabb idei infláció miatt ősszel korrekció lesz szükséges. A reáljövedelmek esetében az egyszeri szja-visszatérítés és a 25 év alattiak adómentessége hatását részben ellensúlyozza a szociális kiadások, illetve a vállalkozói jövedelmek stagnálása vagy minimális emelkedése. A fogyasztás növekedését pedig a törlesztési moratórium 2021 októberétől érvényes szűkülése, majd 2022 közepétől várható befejezése fékezi. A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4 százalék körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik.
Ötödik vagy tizennegyedik
Munkanélküliségi szempontból Magyarország a maga 3,8 százalékos mutatójával 2022 januárjában az EU 27 országa közül látszólag az 5. helyen állt. Ha azonban a közfoglalkoztatottakat is számításba vesszük – akik más tagállamokban a szociális foglalkoztatás kategóriájába tartoznak – a munkanélküliségi ráta 5,4 százalék lenne, ami a 14.-, középmezőnynek megfelelő helyet jelentené számunkra. A GKI 2022-ben a foglalkoztatás stagnálását, legfeljebb 0,5 százalékos emelkedését, a munkanélküliségi ráta éves átlagban minimális, 4,1-ről 4 százalékra csökkenését valószínűsíti.
A magyar bankok lakossági, valamint vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben egyaránt kétszámjegyű mértékben gyarapodott az előző évhez képest. A bővülés motorja a lakáshitelezés volt, melyek összege a 2019. évinek csaknem másfélszerese lett.
A választási pénzszórás ellenére a Pénzügyminisztérium tavaly év végi prognózisa még 100 milliárd forinttal sem növelte a 3309 milliárd forintos 2022. évi pénzforgalmi deficitet. Ráadásul az EU módszertana szerinti hiányt a GDP 5,9 százalékáról 4,9 százalékra csökkentette a kormányzati előrejelzés. 2022 első két hónapjában az egész évre előirányzott deficitnek már mintegy 40 százaléka teljesült. Komoly esélye van a most tervezettnél magasabb, az eredetihez közelálló, 6 százalék körüli hiánynak. Ez pénzforgalmilag 4000 milliárd forint körüli deficitet jelent, ami ráadásul a kiadási oldal növekvő feszültségeivel járhat együtt.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
