A tegnapi cikkünkben már körüljártuk azt, hogyan vélekednek a magyarok a nemi egyenlőség kérdéséről az országban. Az Eurostat több vonatkozó statisztikáját is frissítette, amelyekből jól látszik, hogy igazán hogyan kerülnek hátrányba a munkaerőpiacon nők a férfiakkal szemben itthon.
A nemek közti foglalkoztatottsági rés azt méri, hogy az azonos korú férfiak és nők foglalkoztatottsági rátájában mekkora a különbség, azaz arányosan mennyivel több férfi dolgozik. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat felmérése alapján nincsen olyan tagállam, ahol ez a mutató negatív lenne, azaz sehol sem dolgozik több nő, mint férfi.
Hogy teljesít Magyarország?
Alapvetően itthon 2010 és 2018 közt nem sikerült fejlődni ezen a területen, hiszen 10,9 százalékról 15,3 százalékra nőtt a rés, igaz a helyzet 2017 és 2018 közt nem romlott tovább.
Ez rosszabb, mint az uniós átlag (11,6 százalék), és regionálisan sem valami jó eredmény, különösen annak fényében, hogy például Szlovákiában ugyanebben az időszakban pont fordított folyamat ment végbe – 14,5 százalékról 13,7 százalékra csökkent a rés. Ausztriában szintén közeledtek a nemi egyenlőséghez ezen a területen, hiszen 10,2-ről 9 százalékra süllyedt a mutató.
Romániában a magyarországinál lényegesen rosszabb a helyzet, nemcsak, hogy nagyobb a munkaerőpiaci egyenlőtlenség a férfiak és a nők között, hanem folyamatosan növekszik is a különbség – 16,6 százalékról 18,3 százalékra.
Miért nő az egyenlőtlenség?
Az Eurostat másik statisztikája rávilágít az egyik legfontosabb problémára azzal kapcsolatban, hogy miért kerülnek a nők hátrányba, hogyha foglalkoztatottságról van szó. Gyakorlatilag össze sem hasonlíthatóan több nő, mint férfi esik ki a munkából a gyermek-, beteg-, és idősgondozás miatt.
Igazából ezen a területen az évek során inkább visszafejlődött Magyarország, hiszen 2010 és 2018 közt 24,1 százalékról 32,8 százalékra emelkedett azon hölgyek aránya, akik ezért ezen okból esnek ki a munkaerőpiacról.
Amiben jobb lett a magyar nőknek
A teljesség kedvéért fontos kiemelni, hogy van egy mutató, amiben kifejezetten sokat javult a nők (és egyébként a férfiak) helyzete is Magyarországon ugyanebben az időszakban, ez pedig a hosszútávú munkanélküliség. Az Eurostat definíciója alapján hosszútávon munkanélkülinek számít mindenki, aki legalább 12 hónapja nem dolgozott. Ennek alapján 2010 és 2018 között 5,2 százalékról 1,5 százalékra csökkent azon nők aránya, akik tartósan nem dolgoztak, míg a férfiak körében 5,7 százalékról 1,4 százalékra süllyedt a mutató.
Összességében tehát az látszik, hogy a jelentős nemek közti foglalkoztatottsági rés Magyarországon elsősorban azzal a tradicionális berendezkedéssel magyarázható, hogy a nők sokkal inkább maradnak otthon, hogyha egy családtag vagy a gyerek gondozásáról van szó. Érdekesség, hogy a Pew Research Center felmérése alapján mindezek ellenére a magyarok 59 százaléka úgy véli, hogy gyengültek a családi kötelékek az elmúlt 20 évben az országban.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
