|
| Angela Merkel és Wolfgang Schäuble. Fotó: EPA |
A német pénzügyminisztérium a héten komoly kritikát fogalmazott meg a leendő görög segélycsomaggal kapcsolatban, ugyanakkor cáfolta, hogy blokkolni akarja a megállapodást. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint a harmadik segélycsomag „elégtelen” és kritizálja azt a tényt, hogy több reformlépést csak októberben és novemberben hajtanának végre. Merkel kancellár is csupán áthidaló kölcsönt adna, nem pedig áldást egy három éves megállapodásra, amelynek részleteit szerinte még hosszabban meg kell tárgyalni.
| Hajnali háromkor ült össze a görög parlament - nem kapkodják el >>>> |
Berlint zavarja az is, hogy az IMF hosszú-távú részvétele a görög finanszírozásban megkérdőjeleződött. Valóban, az IMF a mintegy 320 milliárd eurót kitevő görög adósság 30 százalékának elengedését sürgeti, mert az új álláspontjuk szerint az irreális fiskális célok erőltetése csak garantálja a görög gazdaság depresszióját. Washingtonban a jelek szerint ez vált a mértékadó véleménnyé. A Wall Street Journal Europe szerkesztőségi cikke is ezt hangoztatta a héten, figyelmeztetve, hogy a harmadik segélycsomag ugyanúgy sikertelenségre lehet ítélve, mint a korábbiak. Hab a tortán, hogy egy friss felmérés szerint hét EU tagállam polgárainak nagy többsége is úgy gondolja, hogy az EU rosszul kezelte a görög pénzügyi válságot.
Forrong a finn kormány
A németnél még keményebb álláspontot fogalmazott meg Timo Soini finn külügyminiszter, aki szerint Finnország távol maradhat a harmadik görög hitelprogramtól. Soini az euroszekptikus, nacionalista A Finnek pártjának elnöke. Ez a politikai erő a tavaszi parlamenti választások nyomán került a kormánykoalícióba. „Tényleg elvesztettük a türelmünket. A kormánynak nagyon határozott álláspontja van Görögországgal kapcsolatban: nem támogatja a finn adósság növelését és a görög tartozások mérséklését” – fejtegette Soini. A párt egy héttel ezelőtti kongresszuson újraválasztották Soinit elnöknek, de a három alelnök közé bekerült Sebastian Tynkkynen, aki szerint vissza kellene térni a független monetáris politikához, ami ugye, csak egy Fixittel, azaz az euró feladásával lenne lehetséges.Helsinki az eurócsoport július eleji ülésén azt az álláspontot támogatta, amely szerint Görögországnak "ideiglenesen" el kellett volna hagynia az eurózónát. Végül azonban belement az újabb hitelprogram támogatásába.
Kitörni az örvényből
Athén és hitelezői augusztus 11-én állapodtak meg egy harmadik segélycsomag technikai kereteiről egy 29 oldalas megállapodásban, amely reményt ébresztett arra, hogy a hónapok óta tartó politikai és gazdasági bizonytalanságnak vége szakad. De ezt a csomagot még a görög és számos európai ország törvényhozásának is jóvá kell hagynia, az eurócsoporttal egyetemben.
Az elmúlt években a folyamatos tőkehiány visszafogta a befektetéseket, a növekvő adóteher pedig mérsékelte a háztartások fogyasztását. A görög GDP csökkenése várhatóan csak jövő év közepére áll meg, ekkor az értéke 30 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a 2010-es válság kitörésekor és 7 százalékkal múlja alul a 2001-es értéket, amikor Athén csatlakozott az euró-övezethez.
A görög statisztikai hivatal ELSTAT szerdán azt közölte, hogy nem végleges számítások szerint a GDP 0,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévvel összevetve. A gazdasági teljesítmény első negyedévi adatát a statisztikai hivatal 0,2 százalék zsugorodásról 0 százalékra változtatta. A Reuters által megkérdezett elemzők 0,8 százalékos gazdasági visszaesést vártak a második negyedévre.
Káncz Csaba jegyzete
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
