Az utóbbi időszakban egyre markánsabban bontakozik ki az USA, Kína, Japán, India, Törökország, Németország és Franciaország versenyfutása Afrikáért. Ez nem véletlen, hiszen az óriási kontinens lakosságának 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb és évente tízmillió fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. A világ platinatartalékának 75 százaléka, aranytartalékának 22 százaléka, gyémánttartalékának 52 százaléka, olajtartalékának 7,8 százaléka Afrikában van. A kontinensen található bolygónk még meg nem művelt termékeny földjeinek 60 százaléka.
Az előrejelzések szerint 2030-ra már negyven olyan afrikai ország lesz, amely olaj- és gázexportőrré válik. Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25 százaléka, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladatai közé tartoznak.
Kína
Hszi Csin-Ping elnök első külföldi útjaként látogatta meg 2013-ban a kontinenst. Ezen a körúton rögtön 20 milliárd dollár kölcsönt ígért az elkövetkező években az afrikai országoknak, plusz még szerződéseket írt alá kikötők építéséről Kenyában, Tanzániában, Zimbabwében és a Kongói Köztársaságban. Kína 2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat, mint Afrika fő kereskedelmi partnere. Az idei év első félévében Kína és Afrika között 85,4 milliárd dollárt ért el a kétoldalú kereskedelem, 19 százalékos ugrással az előző év azonos időszakához képest. A geopolitikailag kiváló helyen fekvő Dzsibuti Köztársaságban pedig – amely a Vörös-tenger partján elterülve ránéz mind Afrikára, mind a Közel-Keletre –, Kína idén júliusban nyitotta meg első külföldi katonai bázisát.
USA
A szintén Dzsibutiban működő Camp Lemonnier bázis az USA legnagyobb katonai támaszpontja Afrikában, mintegy 4000 katonával és a világ egyik legnagyobb drón-bázisával. Washington a kontinensen hét helyen működtet ismert drón-bázist. A kontinensen harcoló amerikai kommandók száma 600 százalékkal nőtt 2006 és 2010 között, és további 1000 százalékkal 2010 és 2016 között.
India-Japán
A két ország jelenleg dolgozza ki azt a 40 millárd eurós „Ázsia-Afrika Növekedési Folyosó” névre hallgató tervet, amellyel megpróbálják Kína befolyását kiegyensúlyozni a kontinensen. Kenya és Japán júliusban állapodtak meg egy 230 millió dolláros projektről (Mombasa Southern Bypass), amely Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi kikötőjét hozza létre.
|
| Káncz Csaba |
Törökország
A törökök a kontinens legproblémásabb, de egyben stratégiai fekvésű országát, Szomáliát szemelték ki fő bázisuknak. Ankara ettől hónaptól egy nagy katonai tábort kezd el működtetni Mogadishuban, amely 1500 katona kiképzésére alkalmas. A bázison több, mint 200 török katona fog szolgálni. A Turkish Airlines légitársaságnak fontos szerepe van Ankara terjeszkedésében a kontinensen. A török légitársaság 51 állomásra repül a kontinensen és ezzel világelső.
Berlin és Párizs
A vezető európai hatalmak az elmúlt időszakban erősítették katonai jelenlétüket az észak-afrikai térségben. Berlin katonai bázist épített Nigerben és csapatai számos szub-szaharai országban állomásoznak. A német kormány június közepén több tucat afrikai kormányfő részvételével rendezett befektetési konferenciát, fél szemét a migrációs és menekült-válságon tartva. Párizsnak nemcsak több katonai bázisa van Afrikában, hanem folyamatosan erősíti csapatait Maliban, Burkina Fasoban, Nigerben, Csádban és Mauritániában.
Káncz Csaba jegyzete
Erről is beszélt Davosban, miután találkozott Trumppal. 
