Ellentámadásba lendültek az ukránok a kelet-ukrajnai városban, cserébe újra Kijevet lőtték az oroszok. Friss háborús hírek.
Miután már úgy tűnt, napok, talán csak órák kérdése a front északkeleti csücskében található Szeverodonyeck ukrán város orosz bevétele, az ukrán erők tegnap ellentámadásba lendültek. A hírek szerint az orosz és az oldalukon harcoló szeparatista, valamint csecsen egységek jelentős veszteségeket szenvedtek.
Az ukránok azt a taktikát követték, hogy igyekeztek mindenhol körbefogni az orosz harcálláspontokat, így az orosz tüzérség és légierő nem tudja közvetlenül támogatni az orosz egységeket, mivel precíziós lőszerek hiányában nagy a veszélye, hogy saját katonáikat támadnák.
Az ukránok legalább Szeverodonyeck ötödét visszafoglalták az elmúlt órákban, és a P66-os országút mentén történő előrenyomulásuk az utánpótlástól való elvágással fenyegeti az úttól északnyugatra fekvő részeken harcoló orosz és oroszbarát erőket.
Orosz források eközben arról számoltak be, hogy egyes "kritikus veszteségeket szenvedett" ukrán egységeket kivontak a városból.
Erőteljes robbanások rázták meg Kijevet a hajnali órákban. Az ukrán főváros területén a jelentések szerint körülbelül öt orosz rakéta csapódott be, ezeket feltehetően a Kaszpi-tenger felett repülő orosz Tu-95-ös stratégiai bombázók lőtték ki. A célpontok az ukrán főváros vasúti infrastruktúrájának kritikus elemei voltak, a károk felmérése még zajlik, több sérültről igen, halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, David Arakhamia arról beszélt, hogy a megbeszéléseket csak azután folytatják, hogy Ukrajnába megérkeznek az új, nyugati fegyverek, és ezzel az ország pozíciója "megerősödik". Mikhajlo Podoljak, a tárgyalások egy másik ukrán résztvevője úgy nyilatkozott, hogy nincs értelme addig tárgyalni az oroszokkal, amíg a megszállókat addig vissza nem szorítják az eredeti határok irányába, amíg lehet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy a nyugati szankcióknak nem lesz hatása Oroszország olajexportjára. Lavrov szerint országa idén jelentősen növelheti az energiahordozók kereskedelméből származó profitját.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettő átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
Megelőzte a Volkswagen a Teslát az európai elektromosautó-piacon: már ők adják el a legtöbb járművet ebben a kategóriában. A belső égésű motorral ellátott autókból visszaesett az eladási szám a német autógyártónál, de így is vezető szerepet tudtak betölteni.
A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a befektetésre nem ajánlott besorolástól. A GKI számba veszi a lehetőségeket.
Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.
Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.