Ellentámadásba lendültek az ukránok a kelet-ukrajnai városban, cserébe újra Kijevet lőtték az oroszok. Friss háborús hírek.
Miután már úgy tűnt, napok, talán csak órák kérdése a front északkeleti csücskében található Szeverodonyeck ukrán város orosz bevétele, az ukrán erők tegnap ellentámadásba lendültek. A hírek szerint az orosz és az oldalukon harcoló szeparatista, valamint csecsen egységek jelentős veszteségeket szenvedtek.
Az ukránok azt a taktikát követték, hogy igyekeztek mindenhol körbefogni az orosz harcálláspontokat, így az orosz tüzérség és légierő nem tudja közvetlenül támogatni az orosz egységeket, mivel precíziós lőszerek hiányában nagy a veszélye, hogy saját katonáikat támadnák.
Az ukránok legalább Szeverodonyeck ötödét visszafoglalták az elmúlt órákban, és a P66-os országút mentén történő előrenyomulásuk az utánpótlástól való elvágással fenyegeti az úttól északnyugatra fekvő részeken harcoló orosz és oroszbarát erőket.
Orosz források eközben arról számoltak be, hogy egyes "kritikus veszteségeket szenvedett" ukrán egységeket kivontak a városból.
Erőteljes robbanások rázták meg Kijevet a hajnali órákban. Az ukrán főváros területén a jelentések szerint körülbelül öt orosz rakéta csapódott be, ezeket feltehetően a Kaszpi-tenger felett repülő orosz Tu-95-ös stratégiai bombázók lőtték ki. A célpontok az ukrán főváros vasúti infrastruktúrájának kritikus elemei voltak, a károk felmérése még zajlik, több sérültről igen, halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Az ukrán tárgyalódelegáció egyik tagja, David Arakhamia arról beszélt, hogy a megbeszéléseket csak azután folytatják, hogy Ukrajnába megérkeznek az új, nyugati fegyverek, és ezzel az ország pozíciója "megerősödik". Mikhajlo Podoljak, a tárgyalások egy másik ukrán résztvevője úgy nyilatkozott, hogy nincs értelme addig tárgyalni az oroszokkal, amíg a megszállókat addig vissza nem szorítják az eredeti határok irányába, amíg lehet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy a nyugati szankcióknak nem lesz hatása Oroszország olajexportjára. Lavrov szerint országa idén jelentősen növelheti az energiahordozók kereskedelméből származó profitját.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Erősödött a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
