A héten ismét nekigyürkőznek az uniós tagállamok EU-hoz rendelt nagykövetei Brüsszelben, hogy megegyezzenek az orosz kőolajra kivetendő ársapka ügyében.
Az idő szorít, hiszen december 5-ig, azaz jövő hétfőig dűlőre kellene jutni. Ekkor lép ugyanis életbe az orosz kőolaj importjára kivetett, csaknem teljes körű uniós tilalom.
Az Európai Tanács még júniusban, az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag részeként döntött arról, hogy decembertől megtiltja az orosz kőolaj importját és szállítását, jövő februárban pedig a finomított kőolajtermékekre is kiterjeszti az embargót.
A tilalom alól – Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Csehország nyomására – végül felmentést kapott a vezetéken szállított kőolaj, így azon keresztül továbbra is lehet orosz olajat importálni.
Igaz, mint azt az Európai Tanács megjegyzi, ideiglenes felmentésről van szó azon országok számára, amelyek különösen függnek az orosz ellátástól, és „nincs életképes alternatívájuk.”
Megvágnák a háborús büdzsét
Visszatérve az ársapkára, az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és az EU által támogatott terv szerint a hajózási cégek a jövőben nem szállíthatnának Oroszországból származó, egy bizonyos árnál drágábban eladott kőolajat.
A korlátozás célja, hogy tovább csökkentsék az orosz exportbevételeket, és így még jobban megnehezítsék az Ukrajna elleni háború finanszírozását.
A vita most arról megy, hogy mennyi legyen ez az ár. Az Európai Bizottság múlt héten 65-70 dolláros árplafont javasolt hordónként. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter 60 dolláros limitről beszélt, az ukrán elnök ennél jóval olcsóbb, 30-40 dolláros korlátot szeretne, nyilván azért, hogy minél jobban megvágja az orosz háborús büdzsét.
„Szeretnénk, ha a szankciók nagyon hatékonyak lennének, tehát 30-40 dollárnál lenne a határ, hogy Oroszország megérezze”, jelentette ki Volodimir Zelenszkij szombaton.
Az uniós tagországok ugyanakkor maguk is megosztottak a kérdésben. A Politico uniós diplomatákra hivatkozva azt állítja, hogy a „héja államok” (Lengyelország és a balti országok) túl magasnak tartják a Brüsszel által javasolt árat: szerintük ez az ár most nagyjából megegyezik az orosz Ural kőolaj piaci árával (amely jelenleg mintegy húsz dollárral olcsóbb a piaci referenciának tekintett Brent olajnál.)
Görögország, Málta és Ciprus ugyanakkor a Brüsszel által javasoltnál magasabb árat szeretne, amely így kevesebb szállítmányt érintene. Ellenkező esetben kompenzációra tart igényt a hajózási társaságok számára.
Kéz a csapokon
„Az orosz olajtermelőknek a 12-20 dollár közötti ár már nullszaldót jelent” – mondta a brüsszeli lapnak egy uniós diplomata. – ”Tehát ez az eladási ár már fedezi költségeiket. Efelett minden dollár Oroszország háborús büdzséjébe megy.”
Egy magasrangú diplomata egy magasabb árplafont pártoló országból ugyanakkor úgy véli: „létfontosságú érdekek forognak kockán”, az uniós országoknak pedig „nem szabadna jobban büntetni magukat, mint a bűnösöket”.
Utalt arra is, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra és a tagországokra az ársapka elfogadása érdekében. Megegyezést várnak Brüsszeltől a G7 országai is.
Az amerikai kormány múlt héten azt közölte, hogy Washington és szövetségesei már véglegesítik a korlátozásra vonatkozó terveiket.
Eközben a Kreml többször is arra figyelmeztetett, hogy Oroszország sem olajat, sem gázt nem fog szállítani a korlátozást támogató országoknak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig múlt héten az iraki miniszterelnökkel, Mohammed Shia al-Sudanival folytatott telefonbeszélgetés során azt mondta: az ársapka „súlyos következményekkel” járhat az energiapiacokon.
Az EU jelentősen csökkentette ugyan a függőségét az orosz energiahordozóktól a közelmúltban, de egyes tagállamok – köztük Magyarország – továbbra is kiszolgáltatottak az orosz olajnak és/vagy gáznak.
Hogy érint ez minket?
Az ársapka ugyanakkor Magyarországot jelen állás szerint nem érinti, mivel az csak a tengeren szállított kőolajra lenne érvényes, a vezetéken szállítottra nem.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácsülését követő sajtótájékoztatóján hozzátette: ha a tengeri szállítás a vezetékes szállítás ellehetetlenülése miatt válna szükségessé (az ukrajnai tranzit leállása miatt), akkor a tervek szerint azt sem érintené a korlátozás. (Az intézkedés keltette várható piaci kilengéseket ugyanakkor alighanem mi is megéreznénk.)
Szavai alapján tehát Magyarország ellátása ilyen szempontból nincs veszélyben.
A külügyminiszter szerint Magyarország ellenzi az ársapkákat és a hasonló korlátozásokat, mivel azok miatt csökkenne a gáz vagy az olaj mennyisége az európai piacon, és ezáltal növekedne az ár. (Hasonló averziói a kormánynak nincsenek a hazai ársapkákkal szemben - a szerk.).
Az intézkedéshez mindenesetre módosítani kell a már elfogadott uniós szankciókat, ahhoz pedig minden uniós tagállam, így Magyarország jóváhagyása is szükséges. Bár a magyar kormány a nagy botrányt kiváltó bombás plakátokon kikelt az uniós szankciók ellen azok inflációgerjesztő hatására hivatkozva, és nemzeti konzultációt is tartott a kérdésben, eddig minden szankciós csomagot megszavazott.
A tárgyalások az uniós országok között hétfőn is folytatódtak – megegyezés egyelőre nincs.
Az elnök nem is volt ott. 
