|
| Egy kisfiú áll egy szovjet tank maradványain az afganisztáni Kandaharban. EPA/MUHAMMAD SADIQ |
„A történelem nem ért véget, de hamar véget érhet” – ezzel a felütéssel kezdte vitaindítóját Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, az SZDSZ egykori európai parlamenti képviselője a Beszélgetések a Jövőről című kezdeményezés rendezvényén a Corvinus Egyetemen. A vitasorozat ezúttal azt járta körbe, hogy milyen geopolitikai kihívások előtt áll a világ, és hogyan érinti mindez Magyarországot.
Szent-Iványi szerint az Apokalipszisre többféle forgatókönyv létezik: a Világok Harca utáni overkill (nukleáris háború), az ökológiai katasztrófa vagy éppen a mesterséges intelligencia hatalomátvétele. Ő ezek közül az elsőt, azaz a nagyhatalmak összetűzését, egy új hidegháború kibontakozását tartja a legaktuálisabb problémának.
Válságban a nyugati világrend
Mint mondta, a liberális, nyugati világrend már jó néhány éve válságban van. Szerinte ennek egyik oka a 2008-as pénzügyi válság, amely megrendítette a hitet a piacgazdaságban és az elitekben, utat nyitott a populizmusnak és a nacionalizmusnak, valamint szerepet játszott Donald Trump hatalomra kerülésében és a Brexitben. Szerinte fennáll a veszély, hogy az Egyesült Államok kiszáll ebből a rendszerből, és kaotikus világrend alakul ki.
A másik ok – tette hozzá –, hogy megjelentek a revizionista hatalmak (Oroszország, Kína), akik kétségbe vonták a nyugati világrendet. Vlagyimir Putyin területet kér a békéért cserébe, ezt jelzi a grúziai, az ukrajnai és a szíriai beavatkozás. Kína pedig 2050-re a világ vezető országa szeretne lenni, fejleszti a haderejét és a mesterséges intelligencia-kutatást, de mivel exportorientált a gazdasága, most nem érdekelt a konfliktus kiélezésében.
Ne vágjuk magunk alatt a fát
Szent-Iványi úgy véli, hogy míg Oroszország bipoláris, addig Kína többpólusú világrendet akar. Előbbi terv a veszélyesebb, mivel ebben az esetben a befolyási övezetekben lévő kis- és közepes országok teljesen ki lennének szolgáltatva a nagyhatalmaknak. Szerinte a világ rendjét továbbra is az Egyesült Államok tartja fenn, de túl sok teher hárul rá, ezért igazságosabb tehermegosztásra (lásd NATO-kiadások) lenne szükség.
A volt EP-képviselő szerint Magyarország érdeke, hogy fennmaradjon a nyugati értékeken, liberális demokrácián, szabadságon alapuló világrend, amelynek Európa is része:
„Ne fűrészeljük azt a fát, amin ülünk.”
Nem érdekünk tehát, hogy a „keleti rend” átvegye az uralmat. Szerinte ha a jelenlegi világrend felbomlik, Európa nem lesz képes megvédeni magát.
Lázadó országok
Elmúlt a bipoláris világrend, és megúsztunk egy atomháborút. Most annyival jobb a helyzet, hogy egy globális atomháború veszélye kisebb – hiszen ma már mindenki tudja, hogy ez mivel járna
- ezt már Jeszenszky Géza jelentette ki helyzetértékelésében.
A volt külügyminiszter szerint ugyanakkor ma négy-öt olyan ország is van – Kína, Oroszország, Észak-Korea, Törökország, Brazília –, amelyek nem fogadják el a jelenlegi rendet, és kapacitásuk is van a háborúra.
Úgy véli, hogy bár a kínai és az orosz modellben van hasonlóság – például „a szabadság teljes tagadása” –, mégis konfliktusba kerülhetnek egymással. Kína például szemet vethet Szibériára, amely óriási terület óriási erőforrásokkal, és állítólag már eddig is egymillió kínai szivárgott be oda – fűzte hozzá.
Peking, Moszkva, két jó barát?
A kínai-orosz viszony kapcsán kisebb pengeváltás zajlott le Rácz András Oroszország-szakértő és Káncz Csaba geostratégiai szakértő, a privátbankár.hu külpolitikai elemzője között.
Rácz András szerint Oroszországnak nincs szövetségi rendszere, és elsősorban nem a Nyugat elleni háborúra készül. Az orosz hadsereg leginkább azt gyakorolja, hogyan tud óriási erőket mozgatni a kínai határnál, ahol tavaly 300 ezres hadgyakorlatot tartott.
Káncz Csaba ezzel szemben úgy véli, hogy egy stabil angolszász tengely mellett „egy nagyon stabil Moszkva-Peking biztonságpolitikai tengely” létezik – Törökország és Magyarország pedig „ide-oda úszkál”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi távol-keleti orosz hadgyakorlaton kínaiak is részt vettek, a két ország pedig közös tengeri hadgyakorlatokat is tart.
Győrffy Dóra egyetemi tanár, politológus-közgazdász ehhez annyit tett hozzá, hogy az oroszok „mindenben destruktívak”, bomlasztják az EU-t és a NATO-t, Kína pedig Közép-Ázsiában és Afrikában terjeszkedik, nyersanyagot és olcsó munkaerőt keres. Szerinte a két ország érdekei ütköznek Közép-Ázsiában, és más politikát folytatnak nemzetközi szinten.
Mehetünk a pincébe
Rácz András kitért arra is, hogy a korábbi korszakokhoz képest nagy változás, hogy az információ-áramlás felgyorsulása miatt a politikában is lerövidül a döntési idő, könnyebb hibázni. A jövőbeni háborúkban a hadviselés hagyományos terei nem tűnnek el – területet megtartani továbbra is gyalogsággal kell –, csupán kiegészülnek más terekkel (kibertér, világűr):
„Egymás műholdjait fogjuk lelőni”.
Beszélt arról is, hogy az EU a balkáni háború óta hatékony a béke fenntartásában, és stabilizálja a környéket (Balkán, Észak-Afrika):
„Globális háborúk esetén mehetünk a pincébe, de kisebb konfliktusok esetén Európa nem gyenge.”
Emellett képes érvényesíteni kereskedelmi érdekeit – Európán kívül is mindenki német autóval szeretne járni.
London helyett Asztana?
A nagy kérdés, hogy ebben a változó világban hol a helye Magyarországnak.
„A mi sorsunk Európával áll vagy bukik”
- jelentette ki Jeszenszky Géza. Szerinte nem jó, hogy a magyar kormány lavírozik, és nem engedhetjük meg, hogy „kínai tartomány” vagy „Belarusz” legyünk. Ha odaállunk a keleti tömb mellé – mondta –, akkor elveszítjük a szabadságunkat, és gazdaságilag is rosszul járunk, hiszen a magyarok Londonba akarnak menni dolgozni, nem pedig Asztanába.
Szelényi Zsuzsa külpolitikai szakértő, volt országgyűlési képviselő úgy véli: elképzelhető, hogy az EU a jelenlegi struktúrával megmarad, de új struktúrák, intézmények fognak létrejönni, amelyekben Magyarország már nem lesz benne.
Az oroszok mindent tudnak...
Káncz Csaba szerint 2014 óta geopolitikai kurzusváltást hajt végre a magyar kormány: ebben az évben „kinyírták az összes atlantistát a külügyben,” Orbán Viktor mintaállamnak nevezte Azerbajdzsánt, és azóta is „tart az ország áttolása” a közép-ázsiai viszonyok felé.
„Ráadásul itt van egy miniszterelnök, akit 28 éve nem világítottak át”
- jegyezte meg lapunk külpolitikai szakértője. Hozzátette: az orosz archívumokban minden megvan a magyar politikusokról, és ez „jóval több, mint ami a magyar archívumokban fellelhető”.
Győrffy Dóra szerint szabadságot nem kaphatunk Keletről, és gazdasági segítséget is csak egyes emberek kaphatnak. Úgy véli, most feléljük a Nyugaton meglévő tőkénket, és eláruljuk a nyugati világot.
... és nem hülyék
Rácz András ugyanakkor kitért arra is, hogy az oroszok kiemelt kockázatnak tekintik a NATO keleti bővítését. Márpedig az észak-atlanti szövetségnek Magyarországon is vannak erői, amelyek a jövőben „gond nélkül fognak mozogni Magyarországon belül”. Ráadásul nemrég derült ki az is, hogy a magyar kormány „irdatlan összegeket” fog amerikai fegyverekre költeni. Moszkva ezek után aligha bízik majd meg a magyar kormányban:
„Az oroszok nem hülyék”.
Abban a vitafórum szereplőinek nagy része egyetértett, hogy Magyarország fő szövetségesei a Trump utáni Amerika, Németország, valamint a skandináv és a balti államok lehetnek – a Visegrádi Négyeket ebben a formában egyikük sem említette. Szerintük olyan országokkal kell összefogni, amelyek az erős Európáért dolgoznak.
Miután az oroszok drónokkal és ballisztikus rakétákkal lecsaptak az ukrán fővárosra. 
