Egyiptom és Szudán szárazföldi ereje, haditengerészete és légiereje május 26-án közös hadgyakorlatot kezdett, Etiópiának szánt figyelmeztetésként. Addisz-Abeba 13,5 milliárd köbméter vizet tervez hozzáadni a Kék Níluson épült gigantikus gátjának tározójába, márpedig mind Kairó, mind Khartoum attól tart, hogy ez károsan fogja befolyásolni a Nílus rájuk eső vízhozamát. A három ország közötti tárgyalások áprilisban Kongó fővárosában eredménytelenül zárultak.
Egyiptom és Szudán az elmúlt hónapokban megerősítette együttműködését, amely március 2-án kétoldalú katonai szerződésben kulminálódott. A két ország kommandói és légi ereje pár hete már közösen gyakorlatoztak az észak-szudáni Merowe légibázison.
Nincs áttörés
Az Egyiptom, Szudán és Etiópia közötti tárgyalásokon évek óta nincs áttörés a Nílus felső folyásán épített, 4,8 milliárd dollárba került, 6450 megawattos óriási etióp gát – „Grand Ethiopian Renaissance Dam” (GERD) – vízelosztása kapcsán. Etiópia tavaly nyáron kezdte meg a gát feltöltését, amelynek tározója 74 milliárd köbméter vizet fog visszatartani.
Eleddig mind Washington, mind az Afrikai Unió eredménytelenül közvetített, holott az ügy kardinális nemzetbiztonsági kérdés Egyiptom számára, és ennek megfelelően emelkedik Kairóban a politikai hőmérséklet. Már csak azért is, mert 1902-ben II. Menelik etióp császár aláírt egy megállapodást, amely szerint országa semmilyen létesítményt nem épít a Nílus partjára előzetes egyiptomi konzultáció nélkül.
A GERD szimbolikus üggyé vált a felek számára, és mind az egyiptomi, mind az etióp vezetésnek fontos, hogy a tárgyalások során a saját lakosságuk előtt határozottan demonstrálják a nemzeti érdekek képviseletét, ezzel megnehezítve a kompromisszumos megoldást. Etiópiában ráadásul június 5-én általános választásokat tartanak és a kormányzat a politikai eszkalációval próbál jó pontokat szerezni a hazai választók körében. Az ország lakosságának kétharmada még mindig elektromos áram nélkül tengeti a mindennapjait, ezzel pedig ilyen téren a világ harmadik legelmaradottabb országának számít.
Kairó már nem kertel
Egyiptomban viszont a megújuló vízellátás több mint 90 százalékát adja a Nílus. Kairó tavaly júniusban fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, azt kérve, hogy avatkozzon közbe a tárgyalások megindulásáért. Akkor az egyiptomi külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ha a Biztonsági Tanács nem tudja visszavinni Etiópiát a tárgyalóasztalhoz, „akkor egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amelyre megoldást kell találnunk…világos cselekvés formájában”.
Valóban, egyes vezető egyiptomi hivatalnokok a színfalak mögött már évekkel ezelőtt fölvetették a gát lebombázását. Az etióp vezérkari főnök helyettese pedig szintén tavaly júniusban egy sajtóközleményben szögezte le, hogy országa határozottan meg fogja védeni magát, és a szuverenitása nem tárgyalások kérdése. Tavaly nyáron a kétoldalú feszültséget tovább fokozta, hogy egyiptomi hekkercsoportok kibertámadást intéztek etióp közigazgatási intézmények és közbiztonsági szervek ellen.
Idén április 7-én az egyiptomi elnök arra figyelmeztette Etiópiát: ha nincsen megállapodás a GERD tározójának feltöltésével kapcsolatban és a vízhozam lecsökken a Níluson, akkor minden opció nyitott.
A Párizs-Kairó tengely
Egyiptom májusban 30 Rafale vadászgépet vásárolt 3,75 milliárd euróért Párizstól – plusz rakétákat és egyéb hadifelszerelést 200 millió euró értékben. Minderre Egyiptom 10 éves hitelt kapott Franciaországtól. Ezzel az ügylettel tovább erősödött a két ország közötti stratégiai kapcsolat - Párizs ráadásul tavaly decemberben a legmagasabb francia érdemrendet adományozta az egyiptomi elnöknek.
Franciaország mára az USA és Oroszország mögött a harmadik legnagyobb fegyverszállítója lett Kairónak, amely 2014 és 2016 között már vásárolt 24 Rafale vadászgépet, két Misztrál helikopter-hordozó hajót, egy fragattot és négy korvettet.
Ezzel Párizs tovább erősíti a pozícióját a Kelet-Mediterráneumban. A New York-i székhelyű görög-amerikai The National Herald februári jelentése szerint 5 milliárd euró értékben vásárol a görög hadsereg francia Belharra osztályú hadihajókat és Rafale vadászgépeket. Párizs tavaly januárban jelentette be, hogy fregattokat külda tengeri határvitáktól terhelt Kelet-Mediterráneumba.
Francia hadihajók is járőröznek már a földgázban gazdag Ciprus-környéki vizeken, ahol a görög-ciprusi kormányzat kitermelési jogokat adott a francia energiaipari óriásnak, a Total-nak. Franciaország csatlakozott ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely nyolc éve folyamatosan egyezteti álláspontját a geopolitikailag egyre forróbb térségben. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
