9p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy az Orbán-kormánynál még válság idején is prioritást élvez a sport ágazata. A költségvetési átcsoportosításokkal rengeteg pénzt mozgatott meg a kormány, ám nem minden esetben teljesen egyértelmű, hogy milyen célt, feladatot szolgál az átmozgatott összeg.

Az, hogy a sportra jelentős kormányzati figyelem irányul, 2010 óta nem meglepetés. Stratégai ágazatként évről évre egyre több költségvetési forrás áramlott a sport területére az infrastruktúra fejlesztésétől kezdve egészen a működési költségekhez nyújtott extra kormányzati támogatásokig. Számos cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy hálózta be a NER a labdarúgást vagy épp nehezedett rá általában a sport területére az állam.

Egy tényt azonban nem lehet elvitatni és érdemes már az elején rögzíteni: a 2010 előtti időszakban főleg instrastrukturálisan a pusztulás jellemezte az ágazatot, tehát bizonyos mértékű állami figyelem és anyagi szerepvállalás indokolt volt. A realitás talajáról indulva aztán gyorsan átesett az Orbán-kormány a ló túloldalára ebből a szempontból, melynek újabb, kikezdhetetlen bizonyítéka az a magatartás, amit a kormányzat tanúsított a koronavírus-járvány miatt kialakult válság során.

Természetesen nem tisztünk kételkedni abban, hogy a sport területén működő szervezeteket, cégeket is megviselte az idei év, ahogy azt sem, hogy a klubok jelentős bevételtől estek el a zártkapus mérkőzések miatt. A kormány járvány alatti költéseinek nagysága mégis sok esetben nagyon nehezen indokolható. Ráadásul az arányok is egészen megdöbbentők.

A koronavírus-járvány hazai, márciusi megjelenésétől, pontosabban a veszélyhelyzet első átcsoportosításától (március 20.) kezdve összegeztük a Magyar Közlönyben megjelent átcsoportosításokról szóló kormányhatározatokat. Kíváncsiak voltunk ugyanis arra, hogy jelen körülmények között, amikor számos ágazat komoly problémákkal küzd, amikor a vendéglátás, a turizmus gyakorlatilag lenullázódott, milyen célokra és legfőképp mekkora összeget csoportosított át a kormány. Ezek a pénzek alapvetően három forrásból származnak:

  • a Gazdaságvédelmi Alapból, melyek a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére hoztak létre,
  • a rendkívüli kormányzati tartalékból,
  • valamint a Központi Maradványelszámolási Alapból.

Összesítésünk szerint a tavasztól kezdve egészen a cikkünk megírásának pillanatáig, 140,2 milliárd forintot csoportosított át a kormány a sport területére. Napokra lebontva ez 541 millió forintos kiadást jelent.

Az idei év gyakorlatilag három főbb szakaszra bontható:

  • a koronavírus-járvány első hullámára,
  • a nyári, korlátozásoktól gyakorlatilag mentes időszakra, amikor az élet újraindult Magyarországon,
  • valamint a járvány második hullámára, melynek kezdete Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter meghatározása alapján augusztus 27-ére datálható.

A kormányzati sportköltések pedig egész kiegyensúlyozottan alakultak számításaink szerint. Egyelőre legyen szó teljesen leállt gazdaságról, karaténos időszakról, vagy a felszabadult hetekről, hónapokról, amire szüksége volt az ágazatnak anyagi téren, azt megkapta.

  • Az első hullám idején 48,2,
  • a nyári időszakban a korlátozások feloldása után augusztus 27-ig 44,2,
  • a második hullám kezdete óta pedig 47,7 milliárd pluszforintot biztosított a kormány.

A kormányhatározatokkal átcsoportosított pénzeket egyébként joggal tekinthetjük és nevezhetjük pluszforrásoknak, mivel ezek az elfogadott költségvetésben szereplő tételeken felül, más-más (ebben az esetben három) előirányzatról lett elvonva. Azt viszont már sokkal nehezebb pontosítani, hogy hova és milyen célokra mentek el ezek az átcsatornázott pénzek. A kedvezményezett előirányzatok ugyanis az esetek nagy részében túlságosan széles területet fednek le és homályosak ebből a szempontból. Hiszen volt, amikor "sportlétesítmények fejlesztésére" csoportosítottak át néhány százmillió forintot, vagy épp milliárdok mentek el "egyedi sportlétesítmény-fejlesztésre".

Ennek ellenére nagyobb kategóriákba soroltuk a költéseket, ami alapján kirajzolódik, hogy

a legtöbb pénzt, a különféle létesítményfejlesztések, illetve azok előkészítése vitte el március eleje óta. Összesen 104,2 milliárd forintot.

Kapott pénzt a Bozsik Stadion, a veszprémi uszoda, a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok is, csak, hogy néhány példát említsünk. Ezek létjogosultsága mellett legalább annyira lehet érvelni is, mint vitatni azokat. A fejlesztések ugyanis közvetlenül az építőipar területén működő szereplőket segíthetik, ha a járvány és a válság miatt nem kényszerülnek leállni, esetleg a tervezett beruházások időben elindulnak. Viszont az ügy pikantériája, hogy ezeket bár hazai vállalatok végzik és így a magyar gazdasági szereplők tudnak általuk erősödni, ezen a részpiacon egy jól körbehatárolható vállalkozói kör, a NER potentátjai tudnak csak labdába rúgni.

Ezt azonban nehezen lehetne nyomós és vállalható indokként elfogadni, így történhetett meg az is, hogy egy korábbi összegzésünk nyomán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kényszerült magyarázni a helyzetet az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

"Arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont" - válaszolta a szóvivő a műsorvezető kérdésére, miszerint mi indokolja, hogy most is 10 milliárdot költsenek sportcélokra.

Igaz, arra a felvetésre már - a kormányrendelet ismeretlenségére hivatkozva - nem tudott reagálni, miszerint egy még el nem kezdett beruházás hogy pusztulhat le.

A sportcélú kiadásokra visszatérve, annál, ami létesítmény-fejlesztésre ment el, már jóval kisebb összegek jutottak

  • a versenysportra és az olimpiai felkészülésre, 9,3 milliárd forint,
  • a sportakadémiák 11,8 milliárd forinthoz jutottak,
  • és külön-külön közel 4 milliárd forint jutott a Nemzeti Sportközpontoknak, a sportági szakszövetségeknek, sportstratégiák előkészítésére,
  • illetve egyéb kiadásokra, amibe belesoroltuk például a sport nészerűsítésével összefüggő átcsatornázást, vagy a sportcélú fejlesztéshez kapcsolódó ingatlanvásárlásra átcsoportosított 2,6 milliárd forintot. Zárójeles megjegyzés: ez utóbbi esetben sem lehet tudni, hogy milyen beruházásra, hol történt az ingatlanvásárlás, és ki volt az eladó fél.

A konkrét költségvetési átcsoportosítások mellett érdemes megemlíteni egyébként, hogy egyéb módon is segítette a sport ágazatát a kormány. Lehetővé tette például, hogy gyakorlatilag a Járvány Elleni Védekezési Alap egyik forrását jelentő extra bankadó felét a hitelintézetek TAO-támogatás formájában különféle sportszervezeteknek utalják át. Utóbbiaknak pedig megteremtette a lehetőséget a kormány, hogy az addig csak bizonyos (30-70) százalékban TAO-val finanszírozható költségeket teljes egészében, 100 százalékig olyan pénzből fedezzék, melynek az államkasszában lenne a helye.

Sőt, a második hullámban a novemberi lezárás miatt kialakított bértámogatással még a sportolók esetében is lehetett élni a megjelent kormányrendelet értelmében, holott alapvetően azzal a vendéglátás, turizmus, szórakoztatóipar területén tevékenykedőket célozták meg. Azokat, akiknek a kijárási tilalom és járvány terjedésének megakadályozása érdekében be kellett zárniuk, és fel kellett hagyniuk a tevékenységükkel.

Az egyházak sem panaszkodhatnak, egészségügyre viszont alig ment pluszforrás

A Magyar Közlönyökben megjelenő, átcsoportosításokat tartalmazó kormányhatározatokat rendre mi is feldolgozzuk, melynek során tűnt fel, hogy egy előirányzat egész gyakran szerepel ezekben a határozatokban. Ez az "egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások". Így a sportcélú átcsoportosítások mellett ezeket is legyűjtöttük, és sejtésünk, miszerint jelentős összeget csoportosított át a kormány az egyházakhoz a válság alatt, beigazolódott.

Összesítésünk alapján nem sokkal marad el a teljes költés a sportkiadásokétól: 103,2 milliárd forint ment az egyházakhoz március óta.

Az idézett jogcímcsoporton belül főként az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások jogcím volt a kedvezményezett, ezen belül is az egyéb felhalmozási célú kiadások előirányzat. Hogy ezek a nehezen megfogható célok pontosan mit takarnak, milyen beruházásokat és milyen védendő örökséget, azt egyelőre a jótékony homály fedi.

A 140 milliárdos sportcélú és a 103 milliárdos egyházi célokkal összefüggő átcsoportosítások mellett adja magát a kérdés, hogy mindezekkel párhuzamosan vajon az egészségügy területe, a gyógyító-megelőző ellátás milyen mértékben részesült az állami "pénzesőből" a válság idején. Azon válság idején, ami nemcsak gazdasági, de az egészségügyet is addig nem látott kihívások elé állította.

A kormányhatározatokban összesítésünk szerint mindössze 50,7 milliárd forint átcsatornázása történt az egészségügy irányába, vagyis majdnem a harmada annak, amit a sport területére irányított a kormány, és fele az egyházi pluszpénzeknek.

Nem mellékes tény ugyanakkor, hogy a tavaszi időszakban százmilliárdokat költött az állam lélegeztetőgépekre, valamint védőfelszerelések beszerzésére, a költségvetési átcsoportosítások során mégsem volt akkora fókusz az egészségügyön, annak alapfeladatainak pluszfinanszírozásán, mint volt például a korábban vizsgált két esetben. Bár a legnagyobb harc - hogy a miniszterelnök szavajárásával éljünk - a kórházakban zajlott és zajlik manapság is, számos olyan eset látott napvilágot, amikor a háziorvosok, népegészségügyi dolgozók ütköztek komoly nehézségekbe a hozzájuk áramló kérés, igény, megkeresés nagy száma miatt, de például a nem kellő mértékben biztosított védőfelszerelésre is volt példa.

Miközben tehát az egészségügy harcol az egyik fronton a koronavírus-járvány ellen, a másik fronton a gazdaság szereplői, a vállalkozások próbálnak túlélni, addig a sportnak továbbra is kitüntetett helye van az Orbán-kormánynál. Olyannyira, hogy az első hullámban sokkal több forrást mozgatott meg a kormány, vagy tervezett megmozgatni, mint amennyit a munkahelyek megtartására fordított. A nagyságrendek érzékeltetése kedvéért:

  • sportra napi 541 millió,
  • egyházakhoz napi 398 millió,
  • az egészségügyre pedig naponta 196 millió pluszpénzt csatornázott át a kormány.

Nem vitatva, hogy a sport területét sem hagyta érintetlenül a koronavírus-járvány, joggal merül fel a kérdés, vajon teljesen indokolt-e minden egyes tétel és költés? Nem kellettek-e volna azok a milliárdok más, nagyobb bajba került ágazatoknak, gazdasági szereplőknek? 

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Ha ti úgy, mi is úgy – visszavágnak az oroszok egy másik fronton
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 07:05
Csak ugyanazt teszik, mint a „barátságtalan” nyugati országok, állítják.
Makro / Külgazdaság Íme Kína megelőző csapása, borult a forgatókönyv
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 14:16
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke arra készül, hogy kormánya újabb büntetővámokat vezet az amerikai–kínai kereskedelemben. A rombolást azonban mintha Kína vette volna a kezébe.
Makro / Külgazdaság Újabb lesújtó hírt emésztgethet Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 13:01
Sztrájk miatt akadozhat az autógyártás a Volkswagennél, ami láttán a növekedési álmait nagyrészt erre az ágazatra építő nemzetgazdasági miniszter bosszankodhat.
Makro / Külgazdaság Alig vánszorog az unió gazdasága, de mi még annak is csak a hátát látjuk
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 11:09
A magyar bruttó hazai termék a III. negyedévben és az elmúlt egy évben is csökkent, ezzel a sereghajtók közé tartozunk az Európai Unióban. Mind a Visegrádi Négyekhez tartozó társaink, mind Ausztria és Románia jóval jobb teljesítményt tud felmutatni.
Makro / Külgazdaság Baj van a briteknél, de így is szívesen cserélnénk velük
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 09:14
A vártnál magasabb októberi infláció is csak 2,3 százalékot jelent, szemben a magyar 3,2-vel.
Makro / Külgazdaság Nocsak, mire is jó a munkáshitel!
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 08:36
A money.hu és a Használtautó.hu szakértői megnézték, hogy a 4 millió forint milyen, akár egyszerűbb teherszállításra is alkalmas használt járművekre lehet elég.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék megüzenték: vigyázó szemünket a dollárra vessük!
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 17:40
A dollár erősödése és a kockázatkerülés tőkekiáramlást okozott a feltörekvő piacokon, így hazánkban is. Ráadásul a fejlett piaci hozamok közül is az amerikaiak emelkedtek a legjobban. A kelet-európai gazdaságok a vártnál gyengébben szerepeltek, de a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható, és a jövő évi növekedésre is jók a kilátások. A Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntést indokolta.
Makro / Külgazdaság Itt van a döntés, amire az ország várt
Privátbankár.hu | 2024. november 19. 14:01
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG