A frissen napvilágot látott adatok szerint a magyar gazdaság 4 százalékkal nőtt, miközben az eurózóna növekedése az Eurostat adatai szerint 2,5 százalék lett. Ez a válság óta a legmagasabb adat, ennél nagyobb 2007-ben volt, 3 százalék. A német gazdaság a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal, az előző év hasonló időszakához képest pedig 2,9 százalékkal nőtt, Franciaországban ez az adat 2,4 százalék, Spanyolországban 3,1 százalék.
Évekig húzni fognak a németek
A Commerzbank elemzője szerint idén hasonlóan erős lehet a német gazdaság, a növekedés megint várhatóan 2,5 százalék lesz, és még utána is lehet 2-3 hasonlóan jó év. A növekedés hajtómotorja a 19 tagú eurózóna egészében az ipari termelés volt, amely az Eurostat szerint 5,2 százalékkal nőtt éves szinten. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet különösen erős volt: ebben az iparágban 7,4 százalékkal nőtt a termelés.
És a jegybank?
Európa gazdasága tehát remekül teljesít, mondhatni a lehető legjobban. Ehhez képest az Európai Központ Bank lazább monetáris politikát folytat, mint a 2008-as válság alatt (a Fidelity szakértője szerint ez teljes képtelenség). Oknak a 2 százalékos célt még el nem érő inflációt jelölik meg, noha ilyen termelésnövekedés mellett ennek semmi jelentősége nincs. A túl alacsony infláció, de leginkább a defláció akkor veszélyes, ha az áresés termeléscsökkenéshez vezet, ami növeli a munkanélküliséget. Most azonban ennek épp az ellenkezőjét látjuk: maximális növekedés, a fejlettebb eurózóna tagállamokban minimális munkanélküliség.
Mint ismeretes, a közös jegybank nullán tartja az alapkamatot és még mindig nem szüntette be eszközvásárlási programját, idén szeptemberig havi 30 milliárd euró összegben vásárol értékpapírokat, és elvileg utána szünteti meg a programot, de még erről sincs döntés. Az eurózóna inflációja jelenleg 1,3 százalék, ami ilyen dübörgő gazdaság mellett teljesen megfelelő, értelmetlennek tűnik mindenképpen 2 százalékra felkényszeríteni, ráadásul ha ez egyszer sikerül, könnyen túl is lőhet rajta.
Felzárkózási helyzet
Ami a magyar gazdaság felzárkózását illeti, az adatok szerint a növekedésben másfél százalékkal sikerült meghaladni az eurózóna átlagát, és valamivel kisebb mértékben a németet. A bérfelzárkózás ugyanakkor ennél jóval gyorsabb, tekintettel az itthoni munkaerőhiányra. A novemberi átlagkereset itthon bruttó 323 ezer forint volt, ami már meghaladja az ezer eurót (kb. 1050), a nettó átlagkereset a családi kedvezményt is figyelembe véve 223 ezer forint, amit nagyjából 750 eurónak tekinthetünk.
Ez a német 2200 körüli adat bő harmada, ugyanakkor igen nagy előrelépés, hisz két éve még négyszeres volt a különbség. A munkaerő elvándorlása általános vélekedés szerint akkor lassul, esetleg szűnik meg, ha a nettó bérek különbsége csak kétszeres. Ez valamivel kevesebb, mint 50 százalékos további hazai béremelkedést jelentene, ennek egy részét azonban a forint erősödése is kompenzálhatná.
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
