- Tízre emelkedett a nyugat-ukrajnai Lemberget (Lviv) ért csütörtöki orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölték a helyi hatóságok. péntek reggel bukkantak a tizedik holttestre egy orosz rakéta által korábban megrongált lakóház romjai között. Andrij Szadovij polgármester szerint a háború kezdete óta ez volt a legsúlyosabb támadás a civil infrastruktúra ellen Lvivben. A támadásban romba dőltek egy nagy lakóháztömb felső emeletei, és összesen 35 épület rongálódott meg.
- A kazettás bombák „rendkívüli pszichológiai-érzelmi hatással” lennének az orosz haderőre – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő. Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadója a Reutersnek ezt mondta: „Kétségtelen, hogy további lőszerek átadása Ukrajnának igen jelentős mértékben járulna hozzá a megszállt területek felszabadításának felgyorsításához. A massachusettsi kongresszusi képviselő, a demokrata Jim McGovern azonban ellenzi az amerikai kazettás bombák átadását Ukrajnának.
- A TASSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára megerősítette, hogy fenntartja a kazettás bombák tilalmát. Helyettes szóvivője, Farhan Haq korábban azt mondta, a főtitkár támogatja a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményt, amelyet, mint ismert, 15 éve fogadtak el. Guterres azt szeretné, ha az országok betartanák ennek az egyezménynek a rendelkezéseit. Tehát természetesen ő sem támogatja, hogy kazettás bombát vessenek be a harcok során.
- Annalena Baerbock német külügyminiszter egy bécsi klímakonferencián újságíróknak kijelentette, hogy országa nem támogatja a kazettás bombák átadását az ukránoknak.
- Csehország katonai támadó helikoptereket, valamint több százezer lőszert szállít Ukrajnának, és segítséget nyújt az ukrán pilóták kiképzésében is – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő sajtóértekezleten Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Petr Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is kiáll az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna mellett, és részt kíván venni Ukrajna újjáépítésében is. A gazdasági kapcsolatok erősítése céljából a jövő héten mintegy harminctagú cseh vállalkozói küldöttség utazik Kijevbe. A tervezett együttműködést a sajtóértekezlet előtt aláírt cseh-ukrán emlékeztető rögzíti. „Már konkrét projektekről van szó” – jegyezte meg ezzel összefüggésben az ukrán államfő. Volodimir Zelenszkij ismételten köszönetet mondott a cseh államnak, hogy kiáll Ukrajna mellett, és több százezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket. A cseh segítség a nagy európai államok segítségéhez mérhető – mutatott rá az ukrán elnök.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett Törökországba, hogy tárgyaljon Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Az ukrán vezető a Telegramon azt írta egyeztetnek a béketervről, a NATO-csúcsról, a biztonsági garanciákról és a gabonakezdeményezésről. Emellett szóba fog kerülni Ukrajna újjáépítése, illetve hadiipari szerződések kérdése is.
- Az ukrán csapatok az elmúlt nap több mint egy kilométerrel haladtak előre az orosz erők ellen Bahmut közelében – közölte pénteken a katonai szóvivő. Csapataik továbbra is kezdeményező pozícióban vannak, nyomást gyakorolnak az ellenségre, támadó műveleteket hajtanak végre, előrenyomulnak az északi és déli szárnyon – mondta Szerhij Cserevatyi katonai szóvivő az ukrán televíziónak. Oroszország cáfolta ezeket az értesüléseket.
- Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől május végéig 4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken. Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb (1 111 590) ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (991 375; 25 százalék), majd Csehország (340 090; 8 százalék) követte. A jelentésből kiderül, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 31 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
- A litván, a lett és a lengyel elnök pénteken a NATO-nak küldött közös levelében aggodalmát fejezte ki a Fehéroroszországban kialakult helyzet miatt. Mint írták: Fehéroroszország és Oroszország együttműködése veszélyezteti a régió és az egész euroatlanti térség biztonságát. Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Andrzej Duda lengyel elnök a jövő heti vilniusi NATO-csúcs előtt szólította fel a tagországokat „szolidaritásra és egységre” a helyzetből adódó fenyegetések elhárítására. A három elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy fehérorosz területeket és erőforrásokat használ fel az Ukrajna elleni „törvénytelen és szörnyű háborújában”. Mint írták, a két ország között szoros a katonai együttműködés. Ennek legutóbbi példája – amit csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is megerősített -, hogy Moszkva már taktikai atomfegyvereket is állomásoztat Fehéroroszországban. A levélben annak veszélyeire is felhívták a figyelmet, hogy a meghiúsult lázadás után a Wagner-zsoldosokat és vezetőjüket, Jevgenyij Prigozsint is Fehéroroszország fogadja be. A három elnök szerint ez veszélyezteti a fehérorosz politikai stabilitást, ami miatt a minkszi vezetés elveszítheti a hagyományos és nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést. Az államfők szerint a Wagner-csoport érkezése arra ösztönözheti a fehérorosz vezetést, hogy Európai Unió külső határaihoz még több harmadik országból érkező migránst szállítson szervezett formában, és ezzel gyakoroljon nyomást a Nyugatra.
(MTI, The Guardian)
Egy házaspár kémkedhetett. 
