|
| Vlagyimir Putyin. Kép forrása: EPA |
Elmaradnak a turisták
William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: a cég becslése szerint a török gazdaságot a legrosszabb esetben is a hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő veszteség érheti. A ház szerint a legnagyobb vesztes a török idegenforgalom lehet, de az is csak akkor, ha az orosz szankciók a jövő nyárig érvényben maradnak.
A török gazdaság egészének veszteségeit ráadásul jó eséllyel semlegesítheti az a 3 milliárd eurós támogatás, amelyet az Európai Unió ígért meg a migránsválság kezelésére.
És ezzel se mennek sokra
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint valószínűleg annak is csak korlátozott hatásai lennének, ha Oroszország kitiltja az orosz piacon tevékenykedő török cégeket, tekintettel arra, hogy jelenleg mindössze 90 ezer török állampolgár dolgozik Oroszországban.
A ház adatai szerint a külföldön dolgozó török munkavállalók és cégek befektetési jövedelmei és hazautalásai összességében is csak csekély szerepet játszanak a török gazdaságban. A munkavállalók hazautalásai tavaly 848 millió dollárt, a török cégek külföldi befektetési jövedelmei 314 millió dollárt tettek ki; ez a török hazai össztermék 0,1, illetve 0,05 százaléka.
|
Dupla öngól? A két ország növekedési kilátásai nem túl fényesek, és egészen sok ponton kapcsolódnak egymáshoz: Törökország partnerei közül Oroszországból importál a legtöbbet, a Törökországba érkező turisták több mint tizede is orosz. Oroszországnak pedig értelemszerűen fontos exportpartnere Törökország: a kivitel értéke ebben a viszonylatban triplája az importnak. Szűcs Zoltán a Totalreturn blogon közzétett posztjában is azt vizsgálta meg, hogyan érintik a szankciók a feleket. Részletek >>>> |
Így is szenved az orosz ipar
Jackson szerint sok szó esik arról, hogy Oroszország a török export második legnagyobb piaca. Összefüggéseibe helyezve azonban kitűnik, az októberrel zárult tizenkét hónapban az Oroszországba irányuló török export értéke 4 milliárd dollár volt, ami a teljes török kivitel 2,7 százalékának, a török GDP-érték 0,5 százalékának felelt meg - hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.
A közgazdász szerint ráadásul valószínűtlen, hogy Oroszország minden török importárut betiltana. Valószínűbb, hogy a szankciók az agrártermékekre vonatkoznak majd, mivel hagyományosan ez Oroszország fő kereskedelmi megtorló eszköze. Más török exporttermékek - főleg a félkész feldolgozóipari javak - kitiltása ugyanakkor a máris nehézségekkel küszködő orosz ipari szektornak ártana.
A Capital Economics adatai szerint az orosz piacra irányuló teljes török mezőgazdasági export értéke tavaly meglehetősen mérsékelt volt, mindössze 1,2 milliárd dollár, a török GDP-érték 0,15 százaléka. A ház elemzője szerint ennek alapján bár egyes török mezőgazdasági cégek megszenvednék az orosz szankciókat, valószínűtlen azonban, hogy a török exportra és főleg a török gazdaság növekedésére érzékelhető hatást gyakorolnának az orosz szankciók.
Szélsőséges forgatókönyv
A török idegenforgalmat érzékenyen érinthetik az orosz intézkedések, ha azok 2016 egészében érvényben maradnának; ez 3 milliárd dolláros - az éves hazai össztermék hozzávetőleg 0,4 százalékának megfelelő veszteséget okozhatna. A Capital Economics szerint azonban ez szélsőséges forgatókönyv.
A ház szerint mindent egybevetve az orosz szankciók legfeljebb 4-4,5 milliárd dollárnyi veszteséget okozhatnak a török gazdaságnak jövőre; ez a becsült éves GDP-érték 0,5 százaléka lenne. Ez ugyan nem elhanyagolható kár, de nem is lenne sorsfordító veszteség Törökország szempontjából, mivel a török gazdaság kilátásai ritkán függnek Oroszországtól.
Jókor jött az EU-s pénz
Mindemellett az a 3 milliárd eurós támogatás, amelyet Törökországnak sikerült megszereznie az EU-tól a migránsválságról tartott csúcsértekezleten, ellentételezheti az orosz szankciók okozta veszteségeket, és Törökországnak ennél is még sokkal nagyobb haszna származhat abból, ha a török EU-csatlakozásról szóló tárgyalási folyamat tervezett újrakezdése érdemi reformokat eredményez a török gazdaságban - hangsúlyozta hétfői elemzésében a Capital Ecomomics vezető londoni közgazdásza.
|
| Timothy Ash |
Ugyanerre a következtetésre jutott hétfői értékelésében Timothy Ash, a Nomura International pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégája.
Ash szerint az orosz szankciófenyegetések arra késztetik Törökországot, hogy sokrétűbbé tegye energiahordozó-beszerzési forrásait, és főleg arra, hogy újból megerősítse kapcsolatai az Európai Unióval. Az Oroszországgal - és ezzel egyidejűleg Szíriával és Iránnal is - mind nehezebbé váló kapcsolatok közepette Törökország valószínűleg ismét az EU felé fordul, ami hosszabb távon újabb ösztönzést adhat a török reformoknak.
Mindent egybevetve a Nomura londoni stratégiai elemzője szerint az orosz szankciók rövid távon a török gazdaságnak nagyobb kárt okoznának, mint Oroszországnak, de később ez átfordulhat, és végül Oroszország bizonyulhat a nagyobb vesztesnek.
|
Befagyasztott utazások és beruházások Oroszország múlt héten jelentette be, hogy nem csak felfüggesztik a turizmus, de egy sor befektetési és kereskedelmi projektet is befagyasztanak. Oroszország nem folytatja a szolgáltatások szabadkereskedelméről és a befektetésekről szóló kétoldalú megállapodás előkészítését, nem vesz részt a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-technikai együttműködést szabályozó, 2016 és 2020 közötti időszakot felölelő programban, valamint befagyasztja a közös befektetési alap létrehozásáról szóló megállapodást. A szankciók a Török Áramlat gázvezetékre és az Akkuyu atomerőműre is vonatkoznak. További részletek >>>> |
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
