|
| Ukrán katonák Mariupol környékén tüzelnek egy 152 mm-es 2A36 Giacint–B löveggel egy hadgyakorlaton 2017 június 30-án. Fotó: EPA/Szergej Vaganov |
A Reuters cikke szerint az oroszok igyekeztek megnyugtatni a NATO-t, hogy a hadgyakorlat a nemzetközi szabályozásnak megfelelően zajlik majd, és eszük ágában sincs hátrahagyni csapatokat, vagy épp megcsinálni az „orosz falovat”. A környéken állomásozó haderő, köztük az amerikaiak Kelet-Európában állomásozó hadtestének tábornoka, Ben Hodges is attól tart, hogy a hadgyakorlat során puszta véletlenül Fehéroroszországban felejtenek ezt-azt, amit később felhasználhatnak mondjuk az orosz-ukrán konfliktusban.
Nem először vetnék be
Természetesen Oroszország foggal-körömmel ragaszkodik az ártatlan hadgyakorlat elvéhez, Hodges azonban emlékeztetett, hogy 2014-ben a Krím annektálásakor is hasonló módszert vetettek be. A korábbi nagyszabású hadgyakorlat során ugyanis speciális alakulatokat, nagy hatótávolságú fegyvereket és vezető nélküli repülő egységeket is kipróbáltak, valamint számos nagy harci járművet – ezeknek egy része pedig előbb-utóbb előkerült az azóta is húzódó orosz-ukrán konfliktusban. A NATO szakemberek attól tartanak, hogy most is csempészakció húzódhat a háttérben.
A mostani hadgyakorlat egyébként meglehetősen impozáns méretűnek ígérkezik, a várakozások szerint legalább 100 ezer gyalogost vonultathat fel és – a várakozások szerint – nukleáris gyakorlatot is terveznek. Ezzel 2013 óta ez lenne a legnagyobb orosz erőfitogtatás a kontinensen. A NATO maga egyébként nemrég kezdte meg a Saber Guardian 2017 (SG17) elnevezésű nemzetközi gyakorlatsorozatát, erről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Hiányzik az őszinteség
Hodges elmondása szerint sokkal nyugodtabbak lennének a NATO szövetségesek, ha látnák, mik is Moszkva valódi céljai. A hidegháború idejéből származó bécsi egyezmény szerint minden, 13 ezer gyalogos katonánál nagyobb erőt felvonultató hadgyakorlatot kizárólag nyilvánosan, „szemtanúk előtt” lehet lefolytatni, Oroszország azonban rendkívül titkolódzó a saját hadgyakorlatairól. Erre egyébként Moszkva ígéretet is tett, hogy amennyiben meghaladják ennek határait, feltétlenül számít más résztvevőkre, a meghívás azonban még nem történt meg.
A NATO így most igyekszik elkerülni a provokációt, tette hozzá Hodges, ám a saját hadgyakorlataikat az oroszoké alatt is folytatják – a tervezett időszakban a svédek, a lengyelek és az ukránok vonultatják majd fel a haderejüket, emellett tervben van egy hathetes akció mintegy 120 ejtőernyőssel, őket Észtországban, Lettországban és Litvániában vetik be.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
