|
| MNB-törvény: nem engednek? |
Megjelent a Parlament honlapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Ezek szerint az eddigi törvényből hatályát veszti az a paragrafus, mely alapján eddig a jegybanknak meg kellett küldenie a Monetáris Tanács napirendjét a kormánynak, és amely alapján a kormány egy képviselője ott lehetett a tanács ülésein - szavazati jog nélkül. Kikerül a törvényből az a passzus is, amely a tanácstagok súlyos kötelezettségszegése esetén azok felmentését szabályozta, illetve amely a tanács megszüntetéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
A törvényjavaslat "az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében" a kihirdetését követő napon hatályba lép. A módosítások megszavazásához kétharmados többség kell, hiszen a jegybanktörvény sarkalatos törvény.
A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott mindössze alig két oldalas dokumentum hivatott arra, hogy rendezzük nézeteltéréseinket az Európai Bizottsággal. Kevés lesz.
Amit kértek, azt nem változtatták meg most sem
A törvénymódosítás például egyáltalán nem tartalmaz semmit abból, amire múlt hét csütörtökön hívta fel a figyelmet az Európai Központi Bank (EKB), mely továbbra is súlyos aggályokat fogalmazott meg az MNB-törvénnyel kapcsolatban. Az EKB leginkább a jegybanki függetlenséget félti, továbbra is kifogásolja a monetáris tanács bővítésének valamint az alelnökök kinevezésének lehetőségét, ahogy a jegybanki vezetők fizetését is (a kormány ciklus közben húzott 2 milliós plafont). Ezekről a mostani törvénymódosítás egyáltalán nem rendelkezik, a kormány ráadásul nem először módosítja úgy a törvényt, hogy az érdemi változást nem jelent.
Múlt héten az EKB többek között ezt is kifogásolta, mondván "továbbra is fennáll az az aggály, hogy az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó jogszabályok 2010 szeptembere óta történt, ismételt módosításait anélkül hajtották végre, hogy figyelembe vették volna" az EKB korábbi szakvéleményeiben az MNB pénzügyi függetlenségére vonatkozó megállapításokat.
Amit teljesítettek
A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor tartva magát a kormány korábbi vállalásához alkotmánymódosítást is kezdeményezett, melyben az Alkotmány december 30-án elfogadott átmeneti intézkedései közül törtlik azt, amely lehetőséget teremtett volna az MNB és a PSZÁF összevonására.
Úgy tűnt, stratégiát váltanak
| A Raiffeisen Bank szerint végsősoron a magyar lakosságon csapódik majd le az IMF-megállapodás csúszása, illetve az annak fejében elvárt megszorítások. A bank elemzői szerint lesz megállapodás a nemzetközi szervezetekkel, de hogy ez milyen piaci környezetben történik, arra nincsen befolyásunk. Részletek >>> |
A kormány jól láthatóan arra törekszik az EU/IMF-tárgyaláson, hogy szétválassza a politikai és a pénzügyi kérdéseket. A kormány oldaláról először a Privátbankárnak adott interjújában Pleschinger Gyula fogalmazta meg kritikáját, miszerint az IMF-fel alapvetően egy pénzügyi megállapodást igyekszünk kötni, miközben az EU egyre több politikai feltételt szab Magyarország számára. A közrádióban készült múlt heti interjújában ezt a retorikát használta a kormányfő is, Orbán Viktor egyenesen arról beszélt, hogy a politikai feltételek zsarolásként is értelmezhetőek, ami Európában elfogadhatatlan.
Úgy tűnt, a kormány azt a stratégiát választja, hogy az MNB-vel kapcsolatos aggályok megoldására törekszik, és megpróbálja elérni, hogy az Európai Bizottság ne vegye figyelembe a tárgyalások előfeltételeinél a másik két, szintén januárban indított kötelezettségszegési eljárást (bírók nyugdíjazása, ombudsman-ügy). Így viszont nagyon nehéz lesz elérni, hogy az jegybanki függetlenség legyen az egyetlen feltétel a pénzügyi tárgyalások megkezdéséhez.
Tényleg nyitottak vagyunk a megoldásra?
| Az ötoldalú egyeztetésről illetve az NGM törvénymódosítással kapcsolatos álláspontjáról a témában írt friss cikkünkből tájékozódhat >> |
A tervezetthez képest korábban, már hétfőn ötoldalú, informális egyeztetés kezdődött az MNB-törvényről Frankfurtban, az EKB székhelyén. A tárgyalások képviseltette magát az Európai Bizottság, az EKB, az IMF, a magyar kormány valamint a jegybank. A nemzetgazdasági tárca - mely múlt héten még külön közleményben hívta fel rá a figyelmünket, hogy találkozót maga Matolcsy György kezdeményezte korábban Mario Draghinál, az EKB elnökénél - egyelőre nem közölt semmit a találkozóról. Az biztos, hogy a mostani törvénymódosítás nem lesz elég sem az EKB-nak, sem pedig az Európai Bizottságnak. Sőt, megkérdőjelezi azt is, hogy a magyar fél valóban annyira nyitott-e a problémák megoldására, ahogy eddig kommunikálta azt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,84 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 105 146,55 ponton zárt pénteken. 
