A monetáris politikai opciók vitája során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az inflációs jelentésben előrejelzett makrogazdasági folyamatok júniusban az alapkamat tartását indokolják. Egyes vélemények szerint a kereslet drasztikus visszaesése ugyan kamatcsökkentést indokolna, de hazánk kockázati megítélése továbbra is törékeny, és olyan árszint-emelő sokkok érik a gazdaságot, ami megnöveli a vállalatok termelési költségeit, és fokozatosan begyűrűznek a maginflációba.
Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy egy esetleges monetáris lazítás a jelenlegi makrogazdasági környezetben nem alkalmas a potenciális növekedés gyorsítására, azonban a stabilitási kockázatok és az inflációs várakozások fokozódásával járna együtt. Egyes tagok megítélése szerint a Monetáris Tanácsnak mindent meg kell tennie a recesszió elkerülése érdekében, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács nem rendelkezik olyan eszközzel, ami a potenciális növekedés fokozására alkalmas lenne, a Magyar Nemzeti Bank a stabilitás megőrzésével tud hozzájárulni a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek sikeréhez.
Egy tanácstag megítélése szerint már a kamatszint fenntartása is szigorítást jelent, és mind a reálgazdasági folyamatok, mind a kockázati felárak alakulása már jelenleg is lehetővé teszi az alapkamat csökkentését.
A testület tagjainak többsége egyetértett abban, hogy monetáris lazításra az inflációs kilátások javulása és a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése esetén kerülhet sor, amit időben előre hozhat a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között mielőbb megkötendő megegyezés.
Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tanácstag támogatta, míg 1 testületi tag (Cinkotai János) a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott.
Észtország mellett nálunk nőttek a legjobban a lakásárak az elmúlt 14 évben az EU-ban. 
