A lakosság legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százaléka inkább visszafizeti adósságait és csak utána költ megélhetésre, ha 10 ezer forintnyi plusz jövedelemre tesz szert. A leggazdagabb ötöd azonban többletjövedelme nagyobb részét megtakarításokba helyezi és tudatosan költ – közölte lapunkkal a Marketing Resolution (MR) adatalapú marketing tanácsadó cég, amelyik a Westenddel közösen igyekezett felmérni az egyes rétegek fogyasztási szokásainak változását, felhasználva a KSH egyes adatait is.
Kui János, az MR ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva azonban nem csupán erre a két csoportra, hanem a köztes tömegre hívta fel a figyelmet, ugyanis a kutatásaik szerint ez az a réteg, amelyiket igazán megcélozhat a hazai kiskereskedelem, s benne természetesen a bevásárlóközpontok üzemeltetői is. Ők a többletjövedelmük bő 40 százalékát élelmiszerre, tartós fogyasztási cikkekre és szórakozásra költik.
„A minimálbér-emelkedésnek, illetve egyes szektorokban a munkaerőhiánynak köszönhetően megnövekedtek a bérek, a többlet pedig a legtöbb esetben a kiskereskedelembe áramlott. Hasonló, de ennél kisebb növekedési tendencia tapasztalható a bevásárlóközpontok átlagköltéseit tekintve is, tehát évről évre egyre több pénzt hagynak ott a vásárlók.” – hangsúlyozta Kui János.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által szervezett eheti konferencián utaltak rá, hogy 2015-ben csupán 5600 euró volt az egy főre jutó elkölthető jövedelem, ez mostanra 7900 euróra nőtt. Ez természetesen egy átlag szám, árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük az elköltött többletjövedelem szerkezetét, amiben igen jelentős eltérések vannak. Nézzük tehát, mit mutatnak a 2017 és 2019 közötti számok 10 ezer forintnyi többletjövedelem elköltéséről!
Az alsó ötödhöz tartozók 2017-ben még mintegy négyezer forintot fordítottak a kölcsönök visszafizetésére, igaz, két évvel később csupán közel 1500 forintot. Viszont lakásfenntartásra 1000 helyett már 1700 forintot költöttek ebből az összegből. Közlekedési, egészségügyi és hírközlési kiadásaik háromszorosára növekedtek, közben pedig az élelmiszerre kiadott 2017-es 1622 forint 2019-re már leesett 1071 forintra.
Hogyan viselkedtek a gazdagok, a társadalom felső ötöde? Szinte azonos szinten maradt a megtakarításuk, közel 55 százalék a plusz 10 ezer forintnyi elkölthető jövedelemből, ez kiemelkedően magas érték a társadalom 80 százalékához képest. A fennmaradó 4500 forintból közel azonos összeget költöttek vendéglátásra, kultúrára, kicsit többet élelmiszerre (334 forint helyett 404 forintot), de például kevesebbet ruházatra (313 forint helyett 280 forint) és közlekedésre (910 forint helyett 822 forint).
A lakosság középső negyven százaléka tehát az igazán értékes azoknak, akik szeretnének eladni valamilyen árut vagy szolgáltatást. Itt érdekes módon a 2017-es szinte nulla szintről csaknem 2000 forintra nőtt a megtakarítási célú költés a 10 ezer forintnyi pluszjövedelemből. Nőtt a kultúrára és szórakozásra kifizetett összeg (781 forintról 1106 forintra), az egészségügyi kiadásaik 462 forintról 686 forintra emelkedtek. De például jóval kevesebbet szántak élelmiszerre: 2486 forint helyett csak 1802 forintot, ráadásául minthogy alapvető létfenntartásról van szó, a többi célhoz képest még hangsúlyosabban kell bekalkulálni az inflációt, noha az említett két esztendőben az még alacsonyabb volt a mostaninál. Érdekes még ennél a csoportnál, hogy a preferenciáikban hátrább került a lakásfenntartás és az energetikai korszerűsítés, a 2017-es 1678 forinthoz képest 2019-ben már csak 1092 forintot költöttek a plusz 10 ezer forintnyi jövedelmükből.
Megkérdeztük Kui Jánost, hogy a Covid után mennyien akarnak visszatérni a hagyományos fizikai bevásárlások színhelyére, leginkább a plázákba. Azt mondta, hogy öt vásárlóból három nem tervez változtatni bevásárlási szokásain a COVID-járvány enyhülése után sem, miközben egyre több céllal és egyre tudatosabban keresik fel a bevásárlóközpontokat. Összecseng ezzel, hogy a válaszadók fontosnak tartják a bevásárlókomplexumok fenntartható működését, a külső zöldfelületek meglétét vagy épp a változatos szórakozási lehetőségeket.
Mire használják a plázákat az oda bejárók? - kérdeztük a szakembert. Kiderült, hogy - nem meglepő módon - a megkérdezettek kicsit több mint fele beszerzési helynek tekinti. (Ezt szeretné élményalapú vásárlássá változtatni a legtöbb pláza üzemeltetője – a szerk.). Sokan (a megkérdezettek harmada) különféle ügyeket tud ott elintézni, és érzékelhető az is, hogy erősen csökkenőben van a csak nézelődő látogatók aránya, a betérők tudatosan mennek ebbe vagy abba az üzletbe, vagy szolgáltatóhoz.
A célok között kiemelt helyen szerepel a ruházati cikkek és divatkiegészítők vásárlása (44 százalék), a cipővásárlás (34 százalék), a szuper- és hipermarket látogatása (33 százalék) és az egyéb cikkek vásárlása (32 százalék).
„A bevásárlóközpontba járók válaszai alapján az látszik, hogy mindössze a 10 százalékuk nem térne vissza korábbi látogatási szokásaihoz, a nagy többség – ötből három ember – visszatérne a korábban megszokott bevásárlási terveihez, közel harmada pedig részben változtatna azokon. Ez alapján elmondható, hogy a bevásárlóközpontoknak érdemes ugyanúgy kielégítenie a rendszeres vásárlókör igényeit, de jól látható, hogy reagálniuk kell a megváltozott igényekre is” – mondta Kui János.
Bár a COVID hatására a bevásárlóközponti költések valamelyest csökkentek, országos szinten a magyarok havonta átlagosan 25 ezer forintot költenek el nem élelmiszer jellegű vásárlásokra és szolgáltatásokra. A nők esetében ez közel 27 ezer forintot, a férfiak esetében pedig több mint 22 ezer forintot jelent. Budapest és vonzáskörzetében, ahol Magyarország legismertebb és leglátogatottabb bevásárlóközpontjai találhatók, az átlag közel 32 ezer forint.
Kik nyertek a Covid alatt?
Óriási nőtt a plázákban működő elektronikai és szabadidő ruházati üzletek forgalma az elmúlt két évben. Hasonlóan jól megy az élelmiszer áruházaknak és a gyógyszertáraknak. Még mindig gondban vannak az ültetett éttermek és kávézók és továbbra is szenvednek az alkalmai divatárukat értékesítő boltok. Nagy kérdés, hogy mi lesz a mozikkal, amelyeken lakat volt sokáig és a negyedik hullám miatt megint kétséges lehet a sorsuk, ha nem növekszik gyorsabban az átoltottság.
Óriási kihívás a kiskereskedelemben az online térnyerése. Ez rohamtempóban zajlik. A fizikai térben kereskedőknek egyszerre kell megújítani és sok pénzt költenie a saját virtuális kampányaikra. Közben a plázákban és más üzletközpontokban egymás után jelennek meg az eddig csak virtuálisan értékesítő cégek a saját bemutató termeikkel.
Az online vásárlás növekvő népszerűségét mutatja, hogy a fogyasztók 69 százaléka már az online vásárlást választja, amennyiben a keresett termék egy webáruházban és a fizikai üzletben is rendelkezésre áll - áll a Glami európai keresőoldal nemzetközi kutatásából. A felmérés szerint a magyarok 86 százaléka fog divatcikkeket vásárolni az interneten az ünnepeket megelőző kereskedelmi időszakban. A fogyasztók 57 százaléka szinte csak webáruházakból fog rendelni, 29 százaléka vásárol majd online és fizikai üzletben egyaránt, és csupán 4 százalék azok aránya, akik csak hagyományos üzletben gondolkodnak.
Az online vásárlást előnyben részesítő fogyasztók a webáruházakból történő rendelés legfontosabb előnyeiként a kényelmi szempontokat, a legkedvezőbb árajánlat gyors megtalálásának lehetőségét, a boltba jutáshoz szükséges idő megtakarítását és a webáruházak oldalain szűrőkkel és kulcsszavakkal történő keresés hatékonyságát jelölték meg.
A bolti vásárlást preferáló fogyasztók számára elsősorban a ruhák megtekintésének és felpróbálásának lehetősége, az üzletekben történő vásárlás élménye, illetve az árucikk azonnali átvételi lehetősége teszi vonzóbbá a vásárlás hagyományos módját. A koronavírustól való félelem ugyan már nem szerepel az online vásárlás mellett szóló döntő érvként, de a vírus hatásai továbbra is érzékelhetők: az online és bolti vásárlását is tervező vásárlók 65 százaléka mondta, hogy el fogja hagyni az üzletet, amennyiben az túlzsúfolttá válik.
Előrehaladás van a tárgyalásokon, de a vége még messze. 
