Napokon belül megnyit a legújabb magyarországi bevásárlóközpont, az Etele Plaza. Nagy esemény ez, évek óta akkora gödörben van a szektor, hogy ezt tényleg meg kell ünnepelni. Utoljára a múlt évtized elején-közepén voltak átadások, akkor sem sok. A plázák funkciója közben gyorsuló tempóban alakul át, hatással van erre a járvány, az e-kereskedelem és általában is a vásárlási és szabadidő eltöltési szokások. A járványt kivéve nyilván ezeket tudva futott neki sok évvel ezelőtt a most elkészült pláza fejlesztője, a Futureal is. Beruházásuk jövőjéről csak feltevések vannak és persze marketing üzenetek. De mi nem erre voltunk kíváncsiak.
Hanem arra, hogy a már üzemelő nagyobb piaci szereplők milyen sebekkel estek túl az elmúlt hónapokon. Két, egymástól eltérő pozícióban lévő bevásárlóközpontot kérdeztünk arról, hogy miként zárták a nyarat és hogyan futnak neki a számukra kulcsfontosságú őszi-téli időszaknak.
Látványos javulásról számolt be az Árkád esetében Cseresnyési Ádám bérbeadási igazgató. Konkrét összegeket nem említett, de azt mondta, hogy mind a belépőszám, mind a forgalom tekintetében közel vannak a 2019-es szinthez. A kosárérték idén nőtt 2020-hoz képest, erről nem mondott részleteket. Közölte, hogy tavaly – értelemszerűen a járvány negatív hatásait is látva – módosítani kellett az idei üzleti tervet, de a forgalmak és a belépő számok pozitív tendenciáit figyelembe véve „stabil üzleti év” ígérkezik. (A belépőszám az épületbe belépő látogatókat jelzi, a bérlők számára viszont fontosabb, hogy a konkrét üzletbe mennyien térnek be, így ez értelemszerűen egy másik számot ad ki. Az üzemeltetők általában csak az előbbi belépő-adatot hangsúlyozzák - a szerk.)
Az elmúlt hónapok bérlői mozgásait firtató kérdésünkre azt felelte, hogy több nagy külföldi márka képviselőivel tárgyalnak az Árkádokban való megjelenésről. „Vannak olyanok, amelyek későbbre tervezték a belépést, de előrehozták ezt.” - mondta.
A nem multinacionális hálózathoz tartozó, többnyire magyar tulajdonú kisebb ruházati és más divatárukat forgalmazó cégekkel folyamatos volt az egyeztetés a bérleti feltételekről. Ezeket a tárgyalásokat - szavai szerint - sikerült mindegyik bérlővel lezárni.
„Kifejezetten szerettük volna benntartani a kkv-kat az általunk üzemeltetett bevásárlóközpontokban, ezért törekedtünk a tulajdonosaink számára is elfogadható kompromisszum elérése, ami szerintem sikerült.” - fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a bérlői mixben milyen arányváltozások vannak és hogy mennyivel növekedhet a nem alapvető, döntően vendéglátó és szabadidős tevékenységeket kiszolgáló bérlők aránya, egyértelműen ezek térnyerését említette. (Egyes becslések szerint a jelentősebb budapesti és vidéki bevásárlóközpontokon belül ezen szektorok aránya már eléri a 25-30 százalékot és pár éven belül akár a 35-40 százalékra is fölmehet - a szerk.)
A budapesti Árkádban még a járvány kezdete előtt nem sokkal bővítették a vendéglátó területet. Mégpedig azzal, hogy a felső szintre helyeztek olyan új éttermi szolgáltatókat, amelyek eddig nem voltak jelen a házban és más a célközönségük, mint a földszinti ételudvarnak.
Az igazgató megerősítette azt a felvetésünket, hogy a főleg helyi, környéki vásárlókra építő bevásárlóközpontok (ilyenek az ECE által üzemeltetett központok is), jobb helyzetben vannak, mint a Budapest belvárosában vagy ahhoz közeli lokációban működők. Azokban ugyanis sokkal több szokott lenni a külföldi látogató és vásárló, márpedig ezekből nagyon kevés volt az elmúlt hónapokban és tavaly is, így azok a központok jobban megérezték ezek hiányát.
Kíváncsiak voltunk ezután, hogy az egyik érintett, a belváros kellős közepén működő Westend milyen nyarat, illetve első nyolc hónapot zárt. Gyertyánfy Miklós, az üzemeltető Gránit Pólus vagyonkezelési igazgatója elismerte, hogy az elmúlt másfél évet nem minden bérlő tudta túlélni az üzemeltető által nyújtott bérleti díj kedvezmények, bérleti díj átütemezések ellenére sem. Sokan e bérlők közül már a vírus megjelenése előtt is problémákkal küzdöttek. Ugyanakkor a Westendben jelenleg üres, bérbeadásra váró területek aránya továbbra is 3 százalék alatti.
„A helyzet lehetőséget is teremt számunkra a bérlői mix változtatására – a kieső bérlők helyett az új vásárlói igényekre jobb válaszokat adó, piaci expanzióban lévő, a vevőélményt, a fizikai és digitális kereskedelem integrációját jobban előtérbe helyező bérlőket igyekszünk behozni a házba.” - vázolta a cég álláspontját.
Természetesen az elmúlt egy év bérlői mozgásairól a Westend üzemeltetőjét is megkérdeztük. Kíváncsiak voltunk, hogy voltak-e területi szűkítések vagy ellenkezőleg, esetleg volt-e olyan, aki szerette volna kihasználni a lehetőséget és éppen hogy bővülni akart a kivonulók által hátrahagyott üres területeken.
Kiderült, hogy két új üzlet nyílt a nyári időszakban június elején nyitott meg a Bamba Marha Burger Bar, július első felében pedig a Tefal premium konyhai eszközöket és kiegészítőket árusító üzlete. A vagyonkezelési igazgató szerint az idei év első felére jellemző volt, hogy
a hazai és nemzetközi divat profilú kereskedők nem igazán terjeszkedtek,
jól mutatják ezt a 2021-es első két negyedévben zajlott üzletnyitások is, amelyek a telekommunikáció (Telenor), lakberendezés (Cozy Home), elektronikai (eMag) és vendéglátó profilokban voltak.
Az igazgató úgy érzékelte, hogy az elmúlt pár hónapban ez a trend némileg változni látszik. Kissé felélénkült a piac: divat, sport, cipő profilban is beindult a nemzetközi terjeszkedés, ennek kapcsán jellemzően nagyobb, illetve közepes méretű üzlethelyiségekre kapnak érdeklődést mind a piacon már jelenlévő, mint újonnan megjelenő márkanevek estében.
„A kisebb üzlethelyiségeinkre, amiket jellemzően magyar cégek béreltek korábban, továbbra is várat magára az érdeklődés fellendülése. Jelenlegi bérlőinktől mindkét irányban van mostanában megkeresésünk: van olyan bérlőnk, aki kisebb üzletbe költözne, de akad olyan is, aki nagyobb területet szeretne bérelni a jelenlegi üzlete helyett.” - tette hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy miként változtak a bérleti feltételek és a bizonytalan jövő miatt esetleg rövidebb futamidőre váltottak-e többen, azt felelte: a jellemző ötéves bérleti időszak nem változott, előfordulnak azonban rövidebb futamidejű szerződés hosszabbítások a járvány lecsengése körüli bizonytalanságra tekintettel.
A bérlők sokáig többféle kedvezményt is kaptak, csakhogy ne menjenek ki a bevásárlóközpontokból. Például meghatározott időre átmeneti bérleti díj mentességet, a korábbinál (járvány előtti időszak előtti) nagyobb mértékű kiépítési hozzájárulást, forgalomhoz igazított egyéb költségek csökkentését, stb. A Westend üzemeltetője szerint náluk nem jellemző, hogy a korábbi időszakhoz képest nagyobb kedvezményekben állapodnának meg az új szerződések, hosszabbítások tekintetében.
Az új elemek közül mindkét bevásárlóközpont képviselője kiemelte, hogy az elektronikus kereskedelem hatására egymás után jelentkeznek be különféle online kereskedő cégek, mert fizikai területre is igényt tartanak. A Westendben például tavasszal nyitott meg az ország 4. eMag üzlete, mely bemutatóteremként és átvételi pontként is funkcionál. Szerződést hosszabbítottak a Jófogás Találkozási Pont esetében, szintén idén tavasszal.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
