A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése szerint még egy hónapig, vagyis január 11-ig fennmarad a jelenlegi kijárási tilalom és a szigorú intézkedések. Azaz este 8-tól reggel 5-ig nem lehet kimenni az utcára, a patikák és a benzinkutak kivételével 7-től zárva tartanak a boltok és a legtöbb rendezvény továbbra is be van tiltva. Az éttermek a következő hetekben is csak elvitelre szolgálhatnak ki.
A miniszterelnök egészen addig húzta a döntést, amíg teljesen világossá nem vált a számára – pontosabban tették a számára –, hogy nem lehet szabadon engedni a népet, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Illetve nagyon is belátható, elhunytak számában mérhető következményei lesznek. Ebből végül annyit maradt, hogy talán Szenteste enyhülhet valamit a szigor, de erről majd csak december 21-én dönt a kormány – írta egyik publicisztikájában laptársunk, az Mfor.hu.
Miként reagáltak a szigorítások hosszabbítására a járvány által leginkább sújtott ágazatok?
A turizmus az egész a világon a járványt legjobban megsínylő ágazatok közé tartozik. A következményeket gyakorlatilag most kell feldogoznia nem csak az itt dolgozóknak, hanem a törvényhozóknak is, miként és milyen módon segítsenek az ágazaton.
Megkerestük a vendéglátóhelyeket, éttermeket képviselő Magyar Vendéglátók Ipartestületét (MVI), hogy ők miként látják a mostani helyzetet.
„Állami támogatás nélkül nincs esély a túlélésre, a tartalékok elfogytak” – nyilatkozta a Piac és Profitnak Kovács László, az MVI elnöke.
Kovács László szerint nagyon nagy a baj a szektorban, a koronavírus-járvány második hullámának sokkal súlyosabb hatásai vannak, mint amilyen az elsőnek volt.
„Augusztus 28-án, amikor a kormány döntött a határzárról, tudatosult az emberekben, hogy nincs vége a vírusnak. Az év végére vonatkozó rendezvényekre nagyjából két hét alatt kiürültek az előjegyzési naptárak. Októberre az egyéni vendégek is elmaradoztak. Az éttermeket, szállodákat érintő, novemberben bejelentett zárás már csak pont volt az i-re. Ugyanakkor a szigorítások folytatása abszolút logikus lépés, hiszen a kontaktusok számának csökkentése a cél” – mondta Kovács László.
A nagy elbocsátások márciusban már lezajlottak a vendéglátásban. Országos átlagban a 180 ezer vendéglátóipar alkalmazottból – beleértve a szállodai szegmenst is – 30-35 ezer főt küldtek el az első hullám alatt. Ezt követően a szektor visszaszívta a korábban elbocsátottak jelentős részét, főleg vidéken. Augusztusra már ismételten nagyjából 170 ezer ember dolgozott a vendéglátásban és a szállodaiparban.
Hogy az elmúlt időszakban alatt mennyien veszítették el az állásukat, az MVI elnöke nem tudott pontos számot mondani, mert a statisztikai adatokban még nem látszódik a munkanélküli hullám. E mögött az áll, hogy sokaknak mikrovállalkozása van, vagy egyéni vállalkozók dolgoznak, és bár nulla forint a bevételük, gyakorlatilag munka nélkül vannak, még halogatják a tevékenységük felfüggesztését. Egyúttal még reménykednek abban, lesz munka karácsonykor.
„Körülbelül most is annyian lehetnek állás nélkül, mint az első hullám alatt, de számuk 30 ezer főnél nem kevesebb. Ez a szám egészen biztosan növekedni fog, hiszen januártól áprilisig tartó időszak egyébként is egy holtszezon a vendéglátásban. Nincs lehetőség a tartalékképzésre, ezért nagyon nehéz azt megjósolni, hogy miből lehet ezeket a negatív hónapokat finanszírozni” – mondja Kovács László.
Bár a jelenleg fennálló szigorítások január 10-ig fennállnak, de az ipartestület bízik abban, hogy a kormányzat felméri azt is, ha a korlátozásokat feloldják, a vendéglátás újraindulásához pusztán ez nem lesz elegendő, mert az emberek nem fognak egyből étterembe járni. Ráadásul a teljes vendéglátószektor valós helyzetével majd csak március-áprilisban fognak szembesülni, hiszen addig sokan tetszhalott állapotban tartják a cégüket.
„Ebből a végén lesz, aki életre kel, lesz, aki nem” – tette hozzá Kovács László.
Az ipartestület elnöke reméli, eljön az az idő, hogy az embereknek újra meglesz a lehetőségük arra, hogy társaságba járjanak és a mostani szigorító intézkedéseket eltöröljék. Mindeközben még nem látni, milyen mértékben fog velünk maradni a járvány, lesznek-e további hullámok, önmagában a vakcina milyen mértékű segítséget jelent, egyelőre még nem lehet feltérképezni.
Megrogyott a turizmus
Októberben a külföldi vendégek száma 94 százalékkal, az általuk a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest - közölte kedden a legfrissebb adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi vendégek száma 35 százalékkal, az eltöltött éjszakák száma 30 százalékkal csökkent. Az összesen 63,7 százalékkal kevesebb, 909 ezer vendégéjszaka 89 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.
Infúzión az ágazat
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a jelenleg a vendéglátóipari szakmának nyújtott bértámogatási rendszer elegendőnek tűnik ahhoz, hogy az ágazat „infúzión” kibírja a – remélhetőleg – tavasszal várható újranyitásig. Flesch Tamás szerint is az elbocsátások legnagyobb része már a tavaszi hullám alatt megtörtént, de a szektorban összességében a munkaerő 40-50 százalékát küldték el, de organikusan is sokan távoztak a területről. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő már mindenképpen szükséges ahhoz, újra lehessen nyitni, ezért már nem szabad elveszíteni senkit.
Meghosszabbítják a bértámogatást
A vendéglátás, a szálláshely, a művészet, a szórakoztatás és a szabadidő szektorokban az 50 százalékos bértámogatást jövő év január végéig fenntartjuk, így 140 ezer munkahelyet véd meg a kormány – jelentette be Varga Mihály a turizmus és a vendéglátás területének ágazati képviselőivel tartott keddi egyeztetés után. A szaktárca közleménye szerint a pénzügyminiszter kijelentette: amennyiben később az ágazat szereplői kezdeményezik, az intézkedések meghosszabbíthatók. Varga Mihály közölte: az ágazati szereplők jelezték, hogy bár az eddigi kedvező intézkedések nagy segítséget jelentettek a fennmaradásukban, a veszélyhelyzet meghosszabbításával a munkahelyek védelme érdekében további segítségre van szükségük. A kormány ezért a bértámogatás januárig történő meghosszabbítása mellett döntött azzal, ha az ágazat szereplői kezdeményezik, további hosszabbítás is lehetséges. Az adó- és járulékkedvezmények kapcsán a miniszter kifejtette, hogy azok is megmaradnak, így az ágazatban működő vállalkozások mentesülnek a munkáltatói adóterhek megfizetése alól. Az eddigi lépéseket kiterjesztjük az utazásszervezéssel foglalkozó cégekre is – tette hozzá Varga Mihály megemlítve, hogy a gazdaság újraindításában a magyar turisztikai szektornak is eredményesen kell részt vennie. Ehhez most az kell, hogy a költségvetés oldaláról is segítsük a fennmaradásukat, és megőrizzük a munkahelyeket – fogalmazott a tárcavezető.
A további támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy tisztában vannak azzal, hogy azzal együtt, hogy a turizmus az egyik a járvány által leginkább érintett terület, nem ők az egyetlen szenvedő fél. Mint mondta, úgy gondolják, hogyha a bértámogatási rendszert és a járulékelengedést a következő nagyjából négy hónapra megkapná a turisztikai szakma, akkor a jelenlegi munkaerőmennyiséggel ki tudná húzni az ágazat a tavaszi nyitásig.
Elmaradnak a vásárlók a plázákból
Korábban egyik-másik nagyobb budapesti pláza tervei között ott volt, hogy az ingatlan tetőkertjében vagy oldalsó teraszán, tehát nyitott területen rendezvényeket tartanak. De ettől végül elálltak, már a korlátozások most bejelentett meghosszabbítása előtt. Ezt azzal is indokolták, hogy mivel szinte mindegyik központ nemzetközi tulajdonban van, a nemzetközi minősítések miatt sem térnek el a kormány által meghozott szabályoktól.
A bevásárlóközpontokban egyébként főleg a korai zárás miatt esnek el bevételtől az éttermek és kávézók. Természetesen a nem alapvető cikkeket árusító üzleteknek (ruházat, cipő, elektronika) is előbb kell bezárni, mint egyébként lehetne. Utóbbiak már hónapok óta a normális nyitvatartási időben is szenvednek, a látogatószámok 40-60 százalékkal is visszaestek a tavalyi évhez képest.
Több hullámban bombázták már a magyar kormányt a legnagyobb plázák bérlői, hogy tegyen valamit, de a kabinet eddig nem reagált. Pár napja a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete (BBÉE) ötpontos követelést juttatott el az ITM-hez és tárgyal is a javaslataikról. A lapunknak elküldött pontok a következők:
- a bérleti díjak forintban fixálása visszamenőleges hatállyal 202 márciusától az elmúlt 2 éves átlagon, legalább 2021 végéig, de inkább 2022 június 31-ig
- a helyi iparűzési adó eltörlése legalább 12, de inkább 18-24 hónapra
- ÁFA csökkentés a ruházati, lábbeli-, és vendéglátó szektorban 18-24 hónapra, hasonlóan az építőiparban már meghozott intézkedéshez
- bérköltségek 50 százalékát támogatásként adják oda (engedjék el) a cégeknek a szektorban (bruttó bér + bérterhek fele). Vendéglátó szektorban már van hasonló intézkedés
- bérleti díjak 50 százalékos csökkentése szeptembertől 2021 február végéig, a cseh modellhez hasonló rendszerben
- bérleti díjak emelésének megakadályozása 2023.12.31-ig.
Az egyesület díjemelési és felmondási moratórium kihirdetését kezdeményezi 2024. január 1-ig, valamint kéri a bérleti biztosítékok lehívásának megakadályozását a vészhelyzet megszűnését követő második hónap végéig.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
