<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Eltérő megközelítéssel állnak hozzá a többletjövedelmükhöz az egyes társadalmi rétegek Magyarországon. A biztonság és a megtakarítás a két mozgatórugó, utóbbi még a közép rétegeknél is növekedett. Közben sokan költenek többet az egészségükre és a lakásfenntartásra és viharos tempóban növekszik az online költések aránya is.

A lakosság legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százaléka inkább visszafizeti adósságait és csak utána költ megélhetésre, ha 10 ezer forintnyi plusz jövedelemre tesz szert. A leggazdagabb ötöd azonban többletjövedelme nagyobb részét megtakarításokba helyezi és tudatosan költ – közölte lapunkkal a Marketing Resolution (MR) adatalapú marketing tanácsadó cég, amelyik a Westenddel közösen igyekezett felmérni az egyes rétegek fogyasztási szokásainak változását, felhasználva a KSH egyes adatait is.

Továbbra is szenvednek az alkalmi divatáru boltok a plázákban (fotó: Mester Nándor)Továbbra is szenvednek az alkalmi divatáru boltok a plázákban (fotó: Mester Nándor)

Kui János, az MR ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva azonban nem csupán erre a két csoportra, hanem a köztes tömegre hívta fel a figyelmet, ugyanis a kutatásaik szerint ez az a réteg, amelyiket igazán megcélozhat a hazai kiskereskedelem, s benne természetesen a bevásárlóközpontok üzemeltetői is. Ők a többletjövedelmük bő 40 százalékát élelmiszerre, tartós fogyasztási cikkekre és szórakozásra költik.

„A minimálbér-emelkedésnek, illetve egyes szektorokban a munkaerőhiánynak köszönhetően megnövekedtek a bérek, a többlet pedig a legtöbb esetben a kiskereskedelembe áramlott. Hasonló, de ennél kisebb növekedési tendencia tapasztalható a bevásárlóközpontok átlagköltéseit tekintve is, tehát évről évre egyre több pénzt hagynak ott a vásárlók.” – hangsúlyozta Kui János.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által szervezett eheti konferencián utaltak rá, hogy 2015-ben csupán 5600 euró volt az egy főre jutó elkölthető jövedelem, ez mostanra 7900 euróra nőtt. Ez természetesen egy átlag szám, árnyaltabb képet kapunk, ha megnézzük az elköltött többletjövedelem szerkezetét, amiben igen jelentős eltérések vannak. Nézzük tehát, mit mutatnak a 2017 és 2019 közötti számok 10 ezer forintnyi többletjövedelem elköltéséről!

Az alsó ötödhöz tartozók 2017-ben még mintegy négyezer forintot fordítottak a kölcsönök visszafizetésére, igaz, két évvel később csupán közel 1500 forintot. Viszont lakásfenntartásra 1000 helyett már 1700 forintot költöttek ebből az összegből. Közlekedési, egészségügyi és hírközlési kiadásaik háromszorosára növekedtek, közben pedig az élelmiszerre kiadott 2017-es 1622 forint 2019-re már leesett 1071 forintra.

Hogyan viselkedtek a gazdagok, a társadalom felső ötöde? Szinte azonos szinten maradt a megtakarításuk, közel 55 százalék a plusz 10 ezer forintnyi elkölthető jövedelemből, ez kiemelkedően magas érték a társadalom 80 százalékához képest. A fennmaradó 4500 forintból közel azonos összeget költöttek vendéglátásra, kultúrára, kicsit többet élelmiszerre (334 forint helyett 404 forintot), de például kevesebbet ruházatra (313 forint helyett 280 forint) és közlekedésre (910 forint helyett 822 forint).

A lakosság középső negyven százaléka tehát az igazán értékes azoknak, akik szeretnének eladni valamilyen árut vagy szolgáltatást. Itt érdekes módon a 2017-es szinte nulla szintről csaknem 2000 forintra nőtt a megtakarítási célú költés a 10 ezer forintnyi pluszjövedelemből. Nőtt a kultúrára és szórakozásra kifizetett összeg (781 forintról 1106 forintra), az egészségügyi kiadásaik 462 forintról 686 forintra emelkedtek. De például jóval kevesebbet szántak élelmiszerre: 2486 forint helyett csak 1802 forintot, ráadásául minthogy alapvető létfenntartásról van szó, a többi célhoz képest még hangsúlyosabban kell bekalkulálni az inflációt, noha az említett két esztendőben az még alacsonyabb volt a mostaninál. Érdekes még ennél a csoportnál, hogy a preferenciáikban hátrább került a lakásfenntartás és az energetikai korszerűsítés, a 2017-es 1678 forinthoz képest 2019-ben már csak 1092 forintot költöttek a plusz 10 ezer forintnyi jövedelmükből.

Megkérdeztük Kui Jánost, hogy a Covid után mennyien akarnak visszatérni a hagyományos fizikai bevásárlások színhelyére, leginkább a plázákba. Azt mondta, hogy öt vásárlóból három nem tervez változtatni bevásárlási szokásain a COVID-járvány enyhülése után sem, miközben egyre több céllal és egyre tudatosabban keresik fel a bevásárlóközpontokat. Összecseng ezzel, hogy a válaszadók fontosnak tartják a bevásárlókomplexumok fenntartható működését, a külső zöldfelületek meglétét vagy épp a változatos szórakozási lehetőségeket.

Mire használják a plázákat az oda bejárók? - kérdeztük a szakembert. Kiderült, hogy - nem meglepő módon - a megkérdezettek kicsit több mint fele beszerzési helynek tekinti. (Ezt szeretné élményalapú vásárlássá változtatni a legtöbb pláza üzemeltetője – a szerk.). Sokan (a megkérdezettek harmada) különféle ügyeket tud ott elintézni, és érzékelhető az is, hogy erősen csökkenőben van a csak nézelődő látogatók aránya, a betérők tudatosan mennek ebbe vagy abba az üzletbe, vagy szolgáltatóhoz.

A célok között kiemelt helyen szerepel a ruházati cikkek és divatkiegészítők vásárlása (44 százalék), a cipővásárlás (34 százalék), a szuper- és hipermarket látogatása (33 százalék) és az egyéb cikkek vásárlása (32 százalék).

„A bevásárlóközpontba járók válaszai alapján az látszik, hogy mindössze a 10 százalékuk nem térne vissza korábbi látogatási szokásaihoz, a nagy többség – ötből három ember – visszatérne a korábban megszokott bevásárlási terveihez, közel harmada pedig részben változtatna azokon. Ez alapján elmondható, hogy a bevásárlóközpontoknak érdemes ugyanúgy kielégítenie a rendszeres vásárlókör igényeit, de jól látható, hogy reagálniuk kell a megváltozott igényekre is” – mondta Kui János.

Bár a COVID hatására a bevásárlóközponti költések valamelyest csökkentek, országos szinten a magyarok havonta átlagosan 25 ezer forintot költenek el nem élelmiszer jellegű vásárlásokra és szolgáltatásokra. A nők esetében ez közel 27 ezer forintot, a férfiak esetében pedig több mint 22 ezer forintot jelent. Budapest és vonzáskörzetében, ahol Magyarország legismertebb és leglátogatottabb bevásárlóközpontjai találhatók, az átlag közel 32 ezer forint.

Kik nyertek a Covid alatt?

Óriási nőtt a plázákban működő elektronikai és szabadidő ruházati üzletek forgalma az elmúlt két évben. Hasonlóan jól megy az élelmiszer áruházaknak és a gyógyszertáraknak. Még mindig gondban vannak az ültetett éttermek és kávézók és továbbra is szenvednek az alkalmai divatárukat értékesítő boltok. Nagy kérdés, hogy mi lesz a mozikkal, amelyeken lakat volt sokáig és a negyedik hullám miatt megint kétséges lehet a sorsuk, ha nem növekszik gyorsabban az átoltottság.

Óriási kihívás a kiskereskedelemben az online térnyerése. Ez rohamtempóban zajlik. A fizikai térben kereskedőknek egyszerre kell megújítani és sok pénzt költenie a saját virtuális kampányaikra. Közben a plázákban és más üzletközpontokban egymás után jelennek meg az eddig csak virtuálisan értékesítő cégek a saját bemutató termeikkel.

Az online vásárlás növekvő népszerűségét mutatja, hogy a fogyasztók 69 százaléka már az online vásárlást választja, amennyiben a keresett termék egy webáruházban és a fizikai üzletben is rendelkezésre áll - áll a Glami európai keresőoldal nemzetközi kutatásából. A felmérés szerint a magyarok 86 százaléka fog divatcikkeket vásárolni az interneten az ünnepeket megelőző kereskedelmi időszakban. A fogyasztók 57 százaléka szinte csak webáruházakból fog rendelni, 29 százaléka vásárol majd online és fizikai üzletben egyaránt, és csupán 4 százalék azok aránya, akik csak hagyományos üzletben gondolkodnak.

Az online vásárlást előnyben részesítő fogyasztók a webáruházakból történő rendelés legfontosabb előnyeiként a kényelmi szempontokat, a legkedvezőbb árajánlat gyors megtalálásának lehetőségét, a boltba jutáshoz szükséges idő megtakarítását és a webáruházak oldalain szűrőkkel és kulcsszavakkal történő keresés hatékonyságát jelölték meg.

A bolti vásárlást preferáló fogyasztók számára elsősorban a ruhák megtekintésének és felpróbálásának lehetősége, az üzletekben történő vásárlás élménye, illetve az árucikk azonnali átvételi lehetősége teszi vonzóbbá a vásárlás hagyományos módját. A koronavírustól való félelem ugyan már nem szerepel az online vásárlás mellett szóló döntő érvként, de a vírus hatásai továbbra is érzékelhetők: az online és bolti vásárlását is tervező vásárlók 65 százaléka mondta, hogy el fogja hagyni az üzletet, amennyiben az túlzsúfolttá válik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A nap képe: emlékezetes búcsút vett Angela Merkel
Wéber Balázs | 2021. december 8. 17:57
Ami elkezdődik, az egyszer általában véget is ér.  
Makro / Külgazdaság Berlin dilettáns védelmi minisztert nevez ki az európai biztonságpolitikai viharban
Káncz Csaba | 2021. december 8. 15:35
Akkor neveznek ki egy dilettáns német védelmi minisztert, amikor Európa perifériáján nő az erőszak a Kaukázustól kezdve Ukrajnáig. A döntő szó így Párizshoz kerülhet, hiszen a 2022 januárjában elstartoló francia soros uniós elnökség kiemelt prioritása az európai védelmi önállóság. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Itt az új kancellár: megint a baloldal vezeti Németországot
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 13:17
Megválasztotta Olaf Scholzot kancellárnak szerdán a német szövetségi parlament.
Makro / Külgazdaság Brutális kamatemelésre kényszerítheti Matolcsy Györgyéket a 14 éve nem látott infláció
Csabai Károly | 2021. december 8. 11:28
Az száz százalékra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnap a most 3,1 százalékos egyhetes betétje, míg jövő kedden a 2,1 százalékos alapkamatát megemeli. A közel 14 éve nem látott magasságú (7,4 százalékos) novemberi infláció és különösen az 5 százalékos 2022-es várakozások miatt azonban erősen kérdéses, hogy elegendő lesznek-e az utóbbi hetekben megszokott, maximum több tizedszázalékpontos szigorítgatások, nem kell-e egy nagy levegőt venni és egy jelentősebbet emelni – ahogy arra volt már több példa is a 2000-es években.
Makro / Külgazdaság Óriási hiányt termelt a költségvetés novemberben
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 11:14
Egyetlen hónap alatt több mint 1000 milliárd forinttal nőtt a deficit a költségvetésben.
Makro / Külgazdaság Csalódás érheti az autósokat pénteken
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 10:56
Kedden kilőtt az olajára, ami az autósok számára nagyon rossz hír. Az üzemanyagok ára az elmúlt másfél hétben ugyanis szépen csökkent, de ennek most vége.
Makro / Külgazdaság Ausztrália diplomatái sem lesznek ott a pekingi téli olimpián
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 10:21
A diplomáciai bojkottot az Egyesült Államok kezdeményezte Kínával szemben az emberi jogok folyamatos megsértése miatt. Ehhez az akcióhoz csatlakozott most Ausztrália. Az ázsiai ország külügyi szóvivője korábban rendkívül élesen bírálta az amerikai kezdeményezést.
Makro / Külgazdaság Tízéves csúcson az arabica kávé ára a New York-i kereskedésben
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 09:41
A kedvezőtlen időjárás, az emelkedő szállítási költségek és a bedugult kikötők miatt.
Makro / Külgazdaság Évtizedes csúcson az infláció
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 09:10
7,4 százalékkal nőttek az árak novemberben az előző év azonos hónapjához képest. Utoljára 2007. decemberében volt ekkora az infláció.
Makro / Külgazdaság Omikron: a WHO szerint semmi okunk kételkedni a vakcinák hatékonyságában
Privátbankár.hu | 2021. december 8. 08:29
Azért az adatokat óvatosan kell elemezni, mert még csak a vizsgálatok elején járnak, tették hozzá.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló