A koronavírusjárvány kezdete óta nem mért, csaknem 5 százalékos veszteséggel zárt pénteken a Londoni Értéktőzsde (LSE) fő indexe, a FTSE 100-as. Az árfolyammutatóra elsősorban azok a befektetői félelmek gyakorolnak nyomást, hogy az amerikai vámemelések globális kereskedelmi háborúhoz vezethetnek.
Az LSE árfolyamjelző platformjának adatai alapján a legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok alkotta FTSE 100-as a pénteki zárásban 419,76 pontos, 4,95 százalékos visszaeséssel 8054,98 ponton állt meg az előző napi 8474,74 pontos záróérték után.
A londoni tőzsde vezető indexe legutóbb 2020. március 27-én, a nagy-britanniai koronavírusjárvány miatt elrendelt országos lakossági és üzleti korlátozások első napjai után zárt ennél meredekebb napi veszteséggel: aznap a FTSE 100-as mutató 5,24 százalékkal 5510,33 pontra esett.
Az index – amely 1984. január 3-án indult ezer pontról – legutóbbi zárási rekordját idén március 3-án érte el 8871,31 ponttal, vagyis az azóta eltelt egy hónapban 816,33 pontot, 9,2 százalékot zuhant, és ennek a havi veszteségnek több mint a felét a pénteki kereskedésben szenvedte el.
A FTSE 100 tagvállalatai közül a legnagyobb pénteki vesztesek között volt a Rolls-Royce ipari csoport, amelynek részvénye 11,66 százalékos veszteséggel zárt, de a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos befektetői félelmek a nagybankok körében is eladási hullámot szítottak: a NatWest és a Barclays papírjának árfolyama egyaránt 9 százalékhoz közeli mértékben zuhant az LSE pénteki zárására.
A meredek tőzsdei veszteségek előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletét.
A rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: a teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.
Az import járművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.
A pénteki befektetői hangulatot tovább rontotta, hogy Kína – az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága – bejelentette, hogy viszonossági alapon április 10-től 34 százalékos pótlólagos vámot vet ki az amerikai importtermékekre.
A kínai kormány pénteki bejelentése tovább erősítette a piaci szereplők körében azt a félelmet, hogy az amerikai vámintézkedések és az ezekre adott válaszlépések globális kereskedelmi háborúvá fajulnak.
David Lammy brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok
„száz év óta először visszatért a protekcionizmushoz”.
Nem sokkal korábban a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre a brit kormány a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki, ha a Washingtonnal jelenleg is zajló tárgyalásokon nem sikerül megállapodást elérni a brit exportot sújtó új vámok visszavonásáról.
A listán lévő több tízezer termék között ugyanúgy szerepel a Bourbon whiskey és a Tequila, mint az amerikai hús- és baromfikészítmények, gép- és járműipari részegységek, autógumik, építőipari, fém- és faipari cikkek, bőráruk, ruházati termékek, ipari és háztartási eszközök.
(MTI)
Többet adhatunk majd érte. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
