A Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlése szerint decemberben a november 3,4 százalékról 4 százalékra emelkedett az infláció mértéke, ami az egész év vonatkozásában 3,4 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést eredményezett. A hétköznapok során azonban joggal érezheti azt a vásárló, hogy egy-egy bevásárlás ennél sokkal nagyobb mértékű pluszkiadást jelent számára.
A teljes fogyasztói kosárra mért árváltozás ugyanis merőben más képet mutathat, mint amit az egyéni preferenciák határoznak meg. Nem mindenki számára jelentkezik kiadásként ugyanis az üzemanyag, a férfi ruha, cigaretta, a televízió, melyek szintén az árkosár részét képezik, így ezek árváltozása befolyásolhatja - ebben az esetben lejjebb húzhatja - a teljes kosárra mért inflációt. Az alapélelmiszerek azonban optimális esetben minden háztartásban - annak típusától függetlenül - kiadást jelentenek, így érdemes megvizsgálni, hogyan alakul ennek a termékkörnek az ára a tavalyi év során.
Mint arról néhány hónapja már cikkezünk, elsősorban a Kínában kirobbant afrikai sertéspestis világpiacra gyakorolt árfelhajtó hatása már a feldolgozott termékek árában is megmutatkozik a magyar piacokon. Ezek mellett a zöldségek-gyümölcsök kínálatában és az egyéb alapvető élelmiszerek körében is az átlagos inflációt meghaladó mértékű áremelkedésekről árulkodik a friss KSH-adatsor.
Ha csak a havi, tehát novemberről decemberre bekövetkezett változásokat nézzük, akkor a vizsgált 29 termék közül mindössze
- 7 esetben tapasztalhattunk árcsökkenést,
- 2 esetben stagnáltak,
- a maradék 20 terméknél pedig emelkedtek az árak.
Utóbbi csoporton belül mindössze egyetlen termék volt, mely a havi inflációnál - a 0,3 százaléknál - kisebb mértékben drágult: a bontott csirke kilójáért csupán 0,1 százalékkal kellett többet fizetni decemberben, mint novemberben (697 forintot). Az összes többi termék az inflációt meghaladó mértékben drágult, több esetben drasztikus mértékben.
Az élen az uborka áll, melynek ára egyetlen hónap alatt 18,2 százalékkal emelkedett; kilójáért 713 forintot kellett adni a korábbi 603 helyett. A kiemelkedő mértékű drágulás azonban sokkal inkább pusztán szezonális okokkal magyarázható, mint valamilyen speciális piaci folyamattal. A dobogó második fokára a sertéscomb kilója került, melyért 8,4 százalékkal kellett többet kiadni év végén, mint novemberben. Mögötte a rövidkaraj kilója szerepel 6,1 százalékos havi drágulással. Az első tíz legjobban dráguló élelmiszer közé a sertésből készült feldolgozott termékek mellett zöldségek és gyümölcsök is helyet kaptak:
- a paradicsomért 5,9,
- az almáért pedig 3,9 százalékkal kellett többet adni egy hónap leforgása után.
Ha az egész éves árváltozást nézzük ugyanezekre a termékekre, akkor sem sokkal jobb a helyzet. A 29 termék közül mindössze 4 esetében csökkentek az árak tavaly:
- az étolaj literje 1,2,
- az őrült kávéé 1,6,
- a paradicsomé 3,1,
- a csont és bőr nélküli csirkemellé pedig 6,2 százalékkal lett olcsóbb 2019 egészét tekintve.
A csirkemell mellett azonban más hasonló hústermék árváltozása sem érte el a fogyasztói árindex mértékét. Ettől kisebb mértékben emelkedett a csirkecomb (2,6 százalék) és a csirkeszárny ára (1,7 százalék), vagyis a sertéspestis miatt elszálló sertéshúsok helyettesítőjeként is szolgáló csirkehúsok ára egészen kedvezően alakult tavaly.
Az éves 3,4 százalékos inflációnál nagyobb mértékben 20 termék ára emelkedett tavaly, ezek közül 9 drágulása még a nettó bérnövekedést is meghaladta. Ez a tény azt jelenti, hogy hiába nő várhatóan kétszámjeggyel a nettó bér - az egész éves adatot majd csak február végén ismerhetjük meg, addig csak az október végéig tartó időszak adatával tudunk számolni - az áremelkedés olyan mértékű bizonyos termékek esetében, hogy a több fizetés ellenére is kevesebbet lehet belőle vásárolni.
A vizsgált termékek közül a sertéscomb ára ugrott meg a legnagyobb mértékben, 28,1 százalékkal kellett többet fizetni érte tavaly decemberben, mint egy évvel korábban, 1750 forintot. A dobogó másik két helyére két télen gyakran fogyasztott gyümölcsféle került: az alma kilójáért 23,5, a banánért pedig 22,4 százalékkal többet kellett kifizetni.
A nettó bért meghaladó mértékű drasztikus áremelkedést regisztrált a KSH még
- a rövidkaraj esetében, plusz 19 százalékot,
- a párizsi kilója 17,4,
- a kristálycukoré 15,3,
- a narancsé 13,3,
- a szárazkolbászé 11,7,
- a citromé pedig 11,5 százalékkal került többe 2019 decemberében, mint egy évvel korábban.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
