|
| Koldus Berlinben (Wikimedia Commons) |
A német városokban a szegénységi ráta jóval magasabb, mint Németország egészében – írja a Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. Míg 2016-ban a segélyezettek (úgynevezett “szociális juttatások kedvezményezettjei”) aránya Németországban 10,1 százalék volt, a több mint százezer fős lakosságú nagyvárosokban 14,0 százalék.
Tíz éves összehasonlításban a szegénységi ráta az egyes nagyvárosokban különbözőképpen alakult: 37 településen (ez 46 százalék) a segélyezettek aránya nőtt, 27-ben (34%) csökkent, a többinél nagyjából változatlan. (A tanulmányt az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja /SDG/ alapján készítették.) Míg Németország egészében tíz év alatt 0,4 százalékponttal csökkent, addig az említett városokban 0,3 százalékponttal nőtt a szegénységi mutató.
Padlón a Ruhr-vidék
|
Rég látott szintre mélyült a szegénység Magyarországon A 2017. évi adatokból az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. Nemcsak, hogy mélyebbé vált a szegénység az országban, a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme sem növekszik kellő ütemben – írtuk a napokban itt»»». |
Mind a 13, százezer feletti Ruhr-vidéki település azok között van, ahol nőtt a szegénység. Ezzel szemben mind a tíz, ebbe a kategóriába tartozó keletnémet városban csökkent a szegénység a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. A szegénység növekedését az egykor oly dinamikusan fejlődő Ruhr-iparvidéken azzal magyarázzák, hogy hajtotta végre a térség teljesen a szükséges strukturális átalakításokat.
A kelet-németországi városokban ezzel szemben az életkörülmények az évek folyamán lassacskán felzárkóztak a nyugati szint közelébe. A jelentés megjegyzi, hogy jelenleg csak 2016-ig állnak rendelkezésre adatok, így az erős 2015-ös bevándorlás (menekülthullám) hatásait csak részben tartalmazzák.
A városlakók szegényedést látnak
A német városok lakossága nagyrészt úgy érzékeli, hogy a szegénység növekszik: 2018-ban a 46 százalékuk gondolta úgy, hogy az elmúlt tíz évben emelkedett. Az egész országban ez az arány csak bő egyharmad (34 százalék). Érdekes módon a szegénység problémáját annál nagyobbnak érzékelik, minél nagyobb az adott város lakossága. A válaszadók 27 százaléka számára a szegénység "nagy" vagy "nagyon nagy” probléma, a nagyvárosok válaszadói között ez már 51 százalék, közel kétszer olyan magas, mint az országos átlag.
|
Mi a helyzet a németországi bűnözéssel? Németországban tavaly több mint 25 éves mélypontra csökkent a regisztrált bűnesetek száma: kevesebb például a lopás, a rablás és az erőszakos cselekmény. A külföldi bűnelkövetők száma és aránya ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben – írtuk nemrég itt»»». |
A 80 német nagyváros közigazgatási vezetői is elismerik a szegénység problémáját, és intézkedéseket hoztak a leküzdésére – írja a Bertelsmann. Az összes településen a vezetők mindössze hat százaléka tartja ez nagy vagy nagyon nagy gondnak, a 100 000 fősnél nagyobb városokban 22 százalék. A nagyobb városokban a szövetségi törvények betartásán túl is segíteni iygekeznek a szegényeket, például gyermek- és ifjúsági létesítményekkel, sport-, kulturális és közlekedési szolgáltatásokkal.
Mit tegyenek a (nagy)városok?
A városoknak mindenekelőtt átláthatóvá kell tenniük, hogy a szegénység hogyan oszlik el a területükön, kistérségi szegénységi jelentések formájában – mondja Kirsten Witte, a Bertelsmann önkormányzati szakértője. Egyre gyakrabban kiderül, hogy egyes városnegyedekben koncentrálódnak a társadalmi, a gazdasági és környezeti problémák.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
