Hiába hirdette meg a szakminiszter már több mint egy hónapja az egészségügy újraindítását, az intézmények még mindig jóval kevesebb beteget látnak el, mint a járvány előtt. Ám hiába kisebb az átlagos gyógyítási teljesítmény, a kórházak eladósodása lassult ugyan, de nem állt meg - írja a Népszava. Júniusban a tartozás 34,6 milliárd forint volt.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a alapnak azt mondta: a Magyar Államkincstár adataiból az látszik, hogy ha csökkenő ütemben is, de a járvány miatti megszorítások idején is növekedett a kórházak eladósodása.
Márciusról áprilisra 6,3 milliárddal, májusra további 4 milliárddal, majd júniusra 2,6 milliárddal nőtt a tartozás. Ez a lassulás a lap szerint magyarázható azzal is, hogy egy a Kásler Miklós humán miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter által közösen jegyzett levél az ötmillió forintnál nagyobb összegű beszerzéseket bonyolult engedélyezési eljáráshoz kötötte. Eszerint csak akkor vásárolhatnak bármilyen gyógyszert, eszközt, ha azt ellenjegyezte a kórházparancsnok, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ képviselője és az operatív törzs vezetője is. Ha ezt már meglévő szerződés alapján tennék, akkor ahhoz optimális esetben is legalább 10 napra van szükség.
Ha nincs szerződés, gyakorlatilag lehetetlen a beszállítóktól bármit is megvásárolniuk a kórházaknak.
A kórházak gyakorlatilag most nem vásárolnak semmit a beszállítóktól. Valószínűleg azért sem „pörgetik fel a betegforgalmat”, mert lassan kiürülnek az anyagraktáraik - mondta a főtitkár.
A lejárt tartozások háromnegyede az egészségügyben halmozódott fel
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2020. június 30-án 46,9 milliárd forint. A tartozásállományból 35,2 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati
háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). A 35,2 milliárd forint csaknem egésze szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, amelyből 0,8 milliárd forint államháztartáson belülre irányul - olvasható az Államkincstár honlapján közzétett tájékoztatásban.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
