Átlagosan 30 százalékkal bővült az újlakásépítések száma, Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt. A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. Az új épületben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 36 százaléka többlakásos épületekben, 6,2 százaléka lakóparkokban található, átlagos alapterületük 5 m2-rel 101 m2-re nőtt.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8,9 százalékkal 18 066-ra csökkent. Az építendő lakások száma Budapesten 27, a megyei jogú városokban és a községekben 3,5 százalékkal csökkent, a többi városban ugyanakkor 17 százalékos bővülés tapasztalható. A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,8 százalékkal kevesebb, összesen 6717 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek pedig 16 százalékkal kevesebb éves alapon.
Durva lesz a következő másfél év
Ahogy arról korábban már írtunk már, habár továbbra is jelentősek a különbségek az országon belül, a lakások ára továbbra is emelkedőn van. A KSH adatai alapján 2017-ben 154 ezer adásvétel volt, ami öt százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2018 első negyedévében a használt ingatlanok ára 12,2 százalékkal nőtt, az új lakásoké pedig 12,4 százalékkal drágult éves összevetésben.
Az adásvételek száma az első negyedévben 22 ezer volt, ez pedig majdnem 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a lakáspiacon változatlanul a drágulás az irányadó trend, de tavaly már csak lassuló ütemben tudtak növekedni az árak. Az előző évben mért hat százalékos áremelkedés, a 2016-os szint felét teszi ki. További részletek >>>
|
Mennyire egyedülálló a magyar ingatlan-csoda? A lakásépítések felfutásában Magyarország a legerősebb az egész EU-ban - de alapvetően igaz, hogy pozitív képet mutatnak a térség építőipari viszonyai. Dél-Kelet Európa egyértelműen robosztus bővülést mutat, amely támogatja a magasépítési szektort, míg Kelet-Európa vegyesebb képet mutat már. Többen már túlfűtöttségről beszélnek, az elvándorló munkaerő pedig komoly problémát okoz a kivitelezéseknél. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
