MTI Fotó: Kovács Tamás

Az online korszak 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfa-adórés. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Régiós szinten jó eredmény

A bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Varga szerint a javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását.

Nemzetközi érdeklődés

Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban. A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék - mondta Varga Mihály, megemlítve, hogy bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A Magyarországhoz történő felzárkózásban segíthet az is, hogy a magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét - tette hozzá.

A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra. Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.