A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) múlt hónapban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a világ 100 legnagyobb fegyverszállítója közül 2021-ben az Egyesült Államok vállalatainak termelése változatlan maradt (0,9 százalékos marginális visszaeséssel), míg Európa esetében (Oroszország nélkül) 4,2 százalékos növekedést regisztráltak ugyanebben az időszakban, jóllehet jelentős eltérésekkel a régión belül. Míg például az Egyesült Királyságban 2,7 százalékos eladási csökkenés volt tapasztalható, Franciaország fegyvereladásai 2021-ben 28,8 milliárd dollárra nőttek az egy évvel korábbihoz képest erőteljesen, 15 százalékkal megugorva.
Összefüggéseibe helyezve a 100 legnagyobb beszállító összes fegyvereladása mindössze 1,9 százalékkal nőtt 2021-ben a világjárvány által sújtott 2020-hoz képest. Emiatt fontos felmérni az Ukrajnában zajló háború hatását a nyugati védelmi termelésre, amely először csak a 2022-es fegyvereladási adatokban jelenik meg.
Az ipar növekedésének háború előtti akadályai
2021-ben a COVID-19 terjedésének megakadályozására világszerte alkalmazott közegészségügyi korlátozások hatásai az egész világgazdaságban fennmaradtak, és nem kímélték a fegyveripart sem. Az ellátási lánc problémái, beleértve a megszakított világméretű szállítást és a félvezetőhiányt, számos cég fegyvereladásait befolyásolták – Nyugaton még inkább az integrált és összetett globális ellátási láncokra való támaszkodás miatt, de másutt is –, elsősorban az értékesítések 2021-ben várható kiesése vagy elhalasztása miatt.
Az utazási korlátozások miatti munkaerőhiányról több nyugati, „eredeti” védelmi és repülőgépgyártó (OEM) is beszámolt, ami a termelés másik jelentős akadálya. Ezen túlmenően egyes amerikai cégek a kereslet csökkenését is az értékesítés jelentős visszaesésének egyik fő okaként említették.
Az ukrajnai háború
A könyörtelen orosz légicsapások miatt a múlt hónapban Ukrajna villamosenergia-hálózatának több mint felét súlyosan megrongálták, sok helyen elviselhetetlenné téve a civil lakosság életkörülményeit. Az olcsó iráni öngyilkos drónok bevetése drámaian megszaporodott, miután Szergej Szurovikin tábornokot kinevezték az Ukrajnában tartózkodó összes orosz haderő új főparancsnokává (akit aztán január 11-én helyettessé fokoztak le). Ő úgy kalkulált, hogy Oroszország így hosszabb ideig lesz képes fenntartani a bombázásokat anélkül, hogy megterhelnék a maradék, jóval drágább cirkálórakéta-készleteiket.
Válaszul a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciók páratlan szintet értek el, és ezek súlyos csapásokat mérnek Oroszország háborús gazdaságára. A Nyugat a háború kezdete óta látta el Ukrajnát katonai hardverrel és pénzügyi segítséggel.
Mivel a NATO kézzelfogható fegyverhiánnyal és gyorsan csökkenő készletekkel szembesült, az elhúzódó konfliktus felfedte a Nyugat fegyvergyártási kapacitásának korlátait, mivel képtelen volt gyorsan és zökkenőmentesen újraaktiválni a nem működő gyártósorokat, nem is beszélve újak létrehozásáról.
A béke kilátása
Mivel gyakorlatilag nincsenek érdemi béketárgyalások, és az ukrajnai háborúnak sem látszik a vége, a Kijev megsegítésére irányuló erőfeszítéseket a fegyvertermelés növelésével és a kimerült készletek pótlásával az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport, egy több mint 50 nemzetből és szervezetből álló, USA vezette csoport koordinálja.
A kapcsolattartó csoport tagjai az ukrán szolgálat tagjainak képzését is segítik ezeknek a képességeknek a használatára, és számos ország keresi a lehetőségeket, hogy segítse Ukrajnát a hosszabb távú védekezésben. A védelmi gyártás fellendítéséhez azonban időre, tartós befektetésekre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség.
Ennélfogva sok évbe telhet, amíg a fegyvergyártók növelik a termelési kapacitásukat a háború által generált megnövekedett lőszerek iránti kereslet fényében. Ezt az az Egyesült Államok Javelin páncéltörő irányított rakétákra vonatkozó megrendelése is bizonyítja, hiszen ukrán erők a harcok tavaly februári kezdete óta annyi Javelint lőttek el, mint amennyit öt év alatt lehet legyártani.
Az európai fegyvergyártók a katonai hardverek iránti kereslet jelentős növekedésére is számítanak, ami a Kijevnek szállított lőszer- és platformkészletek feltöltésének követelménye alapján várható. Valójában Kelet-Európa védelmi ipara tüzérségi töltényeket, fegyvereket és egyéb katonai cikkeket gyárt olyan ütemben, amilyet a hidegháború óta nem ért el. Az a kötelezettségvállalás azonban, hogy továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának, „amilyen hosszú ideig csak kell”, valószínűleg végül tarthatatlannak bizonyul.
Az EU „fel van készülve a hosszú háborúra” Ukrajnában, és „ameddig kell”, támogatni fogja Kijevet az orosz agresszióval szemben – mondta szerdán a svéd külügyminiszter, akinek országa az EU elnöki tisztét tölti be. Nos, ez igazán jól hangzik, de kérdés, hogy ezt a kijelentést előzetesen leegyeztette-e katonai szakértőkkel.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
