A hongkongi válság megerősítette a függetlenség-párti erőket Tajvanon. De a katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára. Káncz Csaba jegyzete.
(Fotó: Wikimedia Commons)
Holnap tartják az elnökválasztást Tajvanon, ahol az előrejelzések szerint újra a függetlenségpárti Caj Jing-ven győzedelmeskedik – és ezzel tovább nőhet Kína gazdasági, diplomáciai és katonai nyomása Tajvanon. A 23 milliós szigetország a világgazdaságban sem kis játékos, hiszen közel évi 600 milliárdos GDP-vel rendelkezik.
A Hongkong-Tajvan tengely
Caj kampányát múlt június óta erőteljesen megtámasztotta a hongkongi válság. Az elnök pár hete kijelentette: meggyőződése, hogy a szigetországban sem működne az „egy állam két rendszer” modell. „A demokrácia és az önkényuralom nem működhet egyszerre egy országban”. Azt is hozzátette, nem fogja megengedni, hogy rövid távú gazdasági haszonért Tajvan feláldozza hosszútávú szuverenitását.
Peking számára további rossz hír, hogy a fiatalság körében erős a nemzeti érzés. A 20-29 éves korosztály 82.4 százaléka tartja magát tajvaninak és 49.4 százalékuk szerint Tajvannak ki kellene hirdetnie a függetlenségét. A teljes lakosság 90 százaléka szerint az „egy ország két rendszer” modellje nem alkalmazható Tajvanra.
A tajvani parlament két hete törvényt fogadott el Kína politikai beavatkozásának visszaszorítására. Az úgynevezett „beszivárgás elleni törvény” előzményeként Tajvanon az elmúlt hónapokban azzal vádolták Pekinget, hogy erőteljesen támogatja a Nacionalista Párt (Kuomintang) jelöltjeit egyebek közt kampánypénzzel és a közösségi médiában folytatott propagandával. A törvény megszegőire ötéves börtön, illetve százmillió forintnak megfelelő pénzbüntetés szabható ki.
Peking a maga részéről már 2016 végén kiszivárogtatta, hogy számára Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése, és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet. Trumpot azonban hidegen hagyja ez az elv, és Ázsiában már évek óta erősek a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi-Csin Ping elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921. júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.
A katonai kártya
A katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára – a szigetország idén 11.9 milliárd dollárt költ védelmi kiadásokra. De Tajvannak kitűnő földrajzi adottságai vannak a védelemre – és ennek megfelelően két olyan katonai légibázissal is rendelkezik, amelynek hegyek belsejébe nyúló bunkerei több, mint 200 vadászgépet tudnak biztonságban tárolni. Egy esetleges Tajvan elleni invázió az emberiség történetének legnagyobb partraszállási művelete lenne, több ezer hajóval és legalább egymillió katona bevetésével. Ha nem sikerülne a gyors lerohanás, akkor a kínai csapatoknak 2.5 millió tajvani tartalékossal kellene szembenézniük, nem beszélve a valószínű amerikai, illetve japán ellentámadásról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt új terméket vont az árréstop hatálya alá.
M. Ferenc Magyarországon is 40 kilogramm kokaint értékesített, a dominikai hatóságok azonban 2,2 tonnás szállítmányt találtak, amely szintén a bandájához köthető. A hatóságok Magyarországon is 13 helyen csaptak le az ügy miatt.
Kína szállítani fogja a ritkaföldfémeket, és nagy mennyiségű amerikai szóját vásárol: ezekről is megállapodott Donald Trump Hszi Csin-pinggel. A két elnök között szóba került a drogkereskedelem elleni fellépés is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
