A hongkongi válság megerősítette a függetlenség-párti erőket Tajvanon. De a katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára. Káncz Csaba jegyzete.
(Fotó: Wikimedia Commons)
Holnap tartják az elnökválasztást Tajvanon, ahol az előrejelzések szerint újra a függetlenségpárti Caj Jing-ven győzedelmeskedik – és ezzel tovább nőhet Kína gazdasági, diplomáciai és katonai nyomása Tajvanon. A 23 milliós szigetország a világgazdaságban sem kis játékos, hiszen közel évi 600 milliárdos GDP-vel rendelkezik.
A Hongkong-Tajvan tengely
Caj kampányát múlt június óta erőteljesen megtámasztotta a hongkongi válság. Az elnök pár hete kijelentette: meggyőződése, hogy a szigetországban sem működne az „egy állam két rendszer” modell. „A demokrácia és az önkényuralom nem működhet egyszerre egy országban”. Azt is hozzátette, nem fogja megengedni, hogy rövid távú gazdasági haszonért Tajvan feláldozza hosszútávú szuverenitását.
Peking számára további rossz hír, hogy a fiatalság körében erős a nemzeti érzés. A 20-29 éves korosztály 82.4 százaléka tartja magát tajvaninak és 49.4 százalékuk szerint Tajvannak ki kellene hirdetnie a függetlenségét. A teljes lakosság 90 százaléka szerint az „egy ország két rendszer” modellje nem alkalmazható Tajvanra.
A tajvani parlament két hete törvényt fogadott el Kína politikai beavatkozásának visszaszorítására. Az úgynevezett „beszivárgás elleni törvény” előzményeként Tajvanon az elmúlt hónapokban azzal vádolták Pekinget, hogy erőteljesen támogatja a Nacionalista Párt (Kuomintang) jelöltjeit egyebek közt kampánypénzzel és a közösségi médiában folytatott propagandával. A törvény megszegőire ötéves börtön, illetve százmillió forintnak megfelelő pénzbüntetés szabható ki.
Peking a maga részéről már 2016 végén kiszivárogtatta, hogy számára Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése, és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet. Trumpot azonban hidegen hagyja ez az elv, és Ázsiában már évek óta erősek a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi-Csin Ping elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921. júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.
A katonai kártya
A katonai költségvetéseket tekintve 15:1 az arány Kína javára – a szigetország idén 11.9 milliárd dollárt költ védelmi kiadásokra. De Tajvannak kitűnő földrajzi adottságai vannak a védelemre – és ennek megfelelően két olyan katonai légibázissal is rendelkezik, amelynek hegyek belsejébe nyúló bunkerei több, mint 200 vadászgépet tudnak biztonságban tárolni. Egy esetleges Tajvan elleni invázió az emberiség történetének legnagyobb partraszállási művelete lenne, több ezer hajóval és legalább egymillió katona bevetésével. Ha nem sikerülne a gyors lerohanás, akkor a kínai csapatoknak 2.5 millió tajvani tartalékossal kellene szembenézniük, nem beszélve a valószínű amerikai, illetve japán ellentámadásról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Olaszország 8 milliárd, Magyarország pedig az eredetileg tervezett 16 milliárd helyett csak 5,4 milliárd eurós hitelt venne igénybe a SAFE-program keretében. A fennmaradó összeget az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy őket támogató védelmi projektekre fogja fordítani.
Irán olyan hétnapos tervet terjesztett az Egyesült Államok elé, amelynek végén Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, és ismét tárgyalóasztalhoz ülne Washingtonnal – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter New Yorkban, amiről az MTI adott hírt. A javaslat életbe lépését Teherán bizonyos amerikai lépésekhez köti.
Hszi Csin-ping arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy Washington „ellenezze Tajvan függetlenségét”, és óvatosan kezelje a sziget ügyét. A kínai államfő a csütörtöki washingtoni csúcstalálkozón az amerikai–iráni konfliktus rendezésére is a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgette – írta meg az Index.
Nagy-Britanniának azt a célt kellene kitűznie, hogy tíz éven belül ismét csatlakozik az Európai Unióhoz – erre tett javaslatot a Tony Blair Institute for Global Change. Az MTI információi szerint az egykori brit miniszterelnök által alapított elemzőintézet szerint ehhez azonban nemcsak Londonnak kell változtatnia Brexit utáni politikáján, hanem az EU-nak is jelentős reformokat kellene végrehajtania.
Önálló akkumulátoripari igazgatóság alakul a januárban létrejövő Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságon belül – közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön.
Jóváhagyta az Európai Bizottság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kérelmét, így Magyarországnak átmenetileg nem kell alkalmaznia egy uniós gázpiaci szabályt a szerb határon – közölte a hivatal. A haladék nagyjából egy évre szól: a szabály a 2027/2028-as gázévtől lép teljeskörűen életbe.
Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. mintegy 15 millió eurós fővállalkozói szerződést kötött a TVK-ERŐMŰ Termelő és Szolgáltató Kft.-vel. Az energiaszolgáltató vállalat végzi el a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén a kombinált ciklusú erőmű gázturbinájának cseréjét, valamint a gázturbina segédrendszereinek felújítását – tette közzé az Alteo a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.
Megérkeztek a péntek esti árfolyamok. 
