A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavalyi rangsorában Horvátország a világranglista 54-ik helyét érte el évi 17 810 dolláros egy főre jutó hazai össztermékkel vásárlóerő-paritáson. Ezen a listán Magyarország a 49. volt (19 638 dollár), Lengyelország a 47., Szlovákia a 43., Csehország a 36. A volt Jugoszláviából Szlovénia tavaly a világranglista 35. helyezettje volt, Macedónia a 84., Szerbia a 86., Bosznia a 98. Ezen a listán az EU-ba legutóbb fölvett Bulgária a 67-ik (14 312 dollár), Románia a 74-ik (12 808) helyet érte el.

Az EU statisztikai hivatala szerint a horvát GDP vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 61 százaléka volt tavaly.

Recesszióban az ország

Horvátország 1991-ben lépett ki Jugoszláviából. A balkáni háborúk után gyors növekedés következett elsősorban az idegenforgalomból, az idegenforgalmat támogató állami beruházásokból - főleg út- és autópálya-építésekből a fő európai folyosók mentén -, politikai és gazdasági reformok támogatásával. Az ország gazdasága 2007-re évi 6 százalékkal bővült, ám a világválság megtépázta: az előrejelzések szerint idén már ötödik éve folytatódik a recesszió.

Forrás: wikipedia.hu

A felfutásban éppúgy az idegenforgalomé volt a főszerep, mint a visszaesésben. A 4,3 millió lakosú ország évente körülbelül 10 millió turistát fogad. Kínálati oldalról a horvát GDP 66 százalékát adják a szolgáltatások, amelyek közül a legfontosabb, az idegenforgalom önmagában a hazai össztermék 20 százalékát termeli. A horvát tengerpart az ENSZ rangsora szerint a világ 18. utazási célpontja, de a világválság miatt kevesebb lett a vendég az utóbbi években.

Szűkülő ipar, növekvő munkanélküliség

Az ipar a GDP 27 százalékát adja, ebben kiemelkedő a hajógyártás, a bányászat, az Adria-kőolajvezeték rijekai központja és a horvát kormány és a magyar Mol közös tulajdonában lévő INA olajtársaság tevékenysége. A mezőgazdaság a GDP 6 százalékát adja, ebből elsősorban a tengeri hal, a bio-élelmiszerek, a bor és az olívaolaj exportja jelentős külföldről nézve.

Az EU-beli megfigyelők Horvátország gondjai közé sorolják az ipar szűkülését a rendszerváltás óta, összefüggésben a kelet-európai piacok elvesztésével, az ebből és az utóbbi évek általános visszaeséséből fakadó munkanélküliséget - amely a 2007-es 9 százalékról mára 20 százalék fölé emelkedett -, a szegénységet - a lakosság több mint 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt -, az ügyek tömegét cammogva cipelő igazságszolgáltatást, a közigazgatás elmaradottságát, a bürokráciát és a korrupciót. A Világbank felmérése szerint Horvátország a világranglista 84-ik helyezettje volt tavaly az üzleti tevékenység, vagyis a cégalapítás és -működtetés szabályozási, adminisztratív és finanszírozási könnyűsége tekintetében. Magyarország az 54. helyen áll.

Az emberek megosztottak

Az EU-csatlakozás előtti napon a Reuters véleményeket gyűjtött. "Nézzék csak, mi történik Spanyolországban vagy Görögországban! Hát ide tartunk mi is? Sok illúzió kellene, hogy örüljünk az EU-csatlakozásnak, de már nincsenek illúzióink" - mondta egy nyugdíjas zágrábi járókelő.

"Az EU nem tökéletes, de ez Horvátország egyetlen esélye. Szükségünk van a belépésre pénzügyi és gazdasági okokból, és a béke és a stabilitás megőrzése végett" - mondta Slavenka Drakulic Ilic írónő.

A magyar-horvát kapcsolat

Horvátországgal Magyarország kereskedelmi kapcsolatai 1995-től a mostani évtized elejéig megkétszereződtek. A kétoldalú kereskedelem 2007 óta meghaladja az évi egymilliárd eurót a magyar külügyminisztérium összefoglalója szerint, és a magyar import növekedésével a behozatal és a kivitel aránya kiegyenlítettebbé vált. Tavaly a magyar export 8,2 százalékkal, az import 16 százalékkal növekedett.

A legnagyobb exportőrök és importőrök a két ország nagyvállalatai, a Mol, az INA, az Agrokor, és a multinacionális cégek. Mellettük több ezer kis- és középvállalkozás vesz részt a kétoldalú kereskedelemben. Magyarország a nyolcadik helyezett Horvátország kereskedelmi partnerei sorában Olaszország, Németország, Szlovénia, Oroszország, Bosznia, Ausztria és Kína után, és Horvátország számára Magyarország a tizedik legfontosabb exportpiac.

Nemcsak kereskedünk

Magyarország nagyságra a negyedik befektető Horvátországban, mintegy 2,8 milliárd eurós működőtőke-beruházással főképp az energiaiparba, a pénzügyi és az ingatlanszektorba. A magyar befektetések közül a legjelentősebbek a Mol, az OTP Bank és a Dunapack beruházásai.

A legnagyobb horvát olajtársaság, az INA a Mol és a horvát kormány közös tulajdona, 49,08 százalékos, illetve 44,84 százalékos arányban, a maradék 6,08 százalékon magán és intézményi befektetők osztoznak.

A kétoldalú kapcsolatokban az energiaügyi együttműködés kereteit kijelölték a 2011. február 8-án aláírt kormányközi energiaügyi szerződések.

Az OTP horvátországi hálózata, az OTP banka Hrvatska a horvát bankpiac nyolcadik számú szereplője a mérlegfőösszeg alapján, és az Isztriai-félszigeten a legnagyobb piaci súlyú bank.

A Trigránit 350 millió euró értékű projekt keretében bevásárló- és szórakoztatóközpontot létesített Zágrábban. A nagyok mellett az Exclusive Change, a Snack-Pack látványpékségei, a Duna-Dráva Cement cementüzemei, továbbá a Dalmácia Holiday Kft. jachtkikötői, szállodái nem kevésbé ismertek Horvátországban.

Nyaralók az Adrián

A magyar tőkebefektetések egyik különleges területét jelentik a magyar állampolgárok elsősorban tengerparti ingatlanvásárlásai. 2009. február 1-e óta már az EU állampolgárai és az ott bejegyzett vállalatok a horvát állampolgárokkal és vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek, és az ügyintézés is hasonló ingatlanvásárláskor.

A horvát tőke magyarországi befektetései még nem jelentősek. A korábbi években az Agrokor megvásárolta a Fonyódi Ásványvíz Üzemet és a Baldauf fagylaltgyárat.

Magyarország és Horvátország között működik az IPA CBC határon átnyúló gazdaságfejlesztési program, amely EU-forrásokból segíti a határ menti megyék, Zala, Somogy, Baranya, illetve Csáktornya, Kapronca, horvát Baranya együttműködését.

Forrás: wikipedia.hu

A magyar-horvát környezetvédelmi együttműködés sikere az UNESCO tavalyi döntése, amely bioszféra-rezervátummá nyilvánította a Mura, a Dráva és a Duna folyók magyar és horvát területeit.

Négyévi csökkenés után 2011-ben már nőtt a Horvátországba látogató magyar turisták száma: több mint 330 ezer magyar állampolgár járt Horvátországban, körülbelül 10 százalékkal több, mint 2010-ben. Ezzel a magyarok a kilencedikek voltak a horvát idegenforgalom piacán. Tavaly ismét visszaesés volt: 308 ezer magyar turista 1,63 millió éjszakát töltött Horvátországban fizető szálláshelyen. Magyarországra évente körülbelül 30 ezren látogatnak Horvátországból.

Horvátország uniós csatlakozási szerződését Magyarország az elsők között, 2012. február 13-án ratifikálta.