Meglehetősen hektikusan alakulnak mostanában az állami költségvetés játékadó-bevételei. Januári cikkünkben arról írtunk, hogy a Magyar Államkincstár tavalyi adatai szerint 2012 óta nem folyt be annyi játékadó-bevétel a büdzsébe, mint éppen a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-ban. Ez főleg a novemberi és a decemberi rekordnak volt köszönhető: 4,4 milliárd forint, illetve 3,9 milliárd forint játékadó jelent meg az állam számláján.
A kedvező tendencia még idén januárban is folytatódott, hiszen a 3,8 milliárd forint szintén kiváló adatnak számít. Ellenben februárra valami nagyon megváltozhatott, vélhetően negatív rekord és történelmi mélypont született: az Államkincstár februári statisztikáiban -411 millió forint játékadó szerepel. Tehát a novemberi pozitív rekordtól (4,4 milliárd forint) három hónap alatt eljutottunk a negatív rekordig, miközben semmilyen adózási szabály nem változott.
Előbb természetesen az Államkincstárt kérdeztük meg, miként lehetséges, hogy februárban a játékadó bevétel negatív lett. Innen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) irányítottak, ahonnan választ is kaptunk.
A játékadó havi központi költségvetést megillető bevétele az egyes játéktípusokhoz kötődő bevételek, az adókötelezettséggel érintett adózók tárgyhavi kötelezettségének rendezése és a játékadó bevételből a Nemzeti Kulturális Alapot megillető bevétel rendezésének függvényében változik az egyes hónapokban, ezek összessége befolyásolja az adott havi költségvetési bevétel alakulását. Ezek együttes hatására az adónem 2021. február havi költségvetési egyenlege negatív összegben teljesült.
- közölte a NAV.
Ebből nem derült ki, hogy pontosan mi történt. Eddig is így volt: a játékok utáni fix adót befizették az érintett adózók, majd a szintén fix összegű részt megkapta a kulturális alap, de a végén eddig mindig milliárdok maradtak az államnál, most februárban viszont negatív lett a végeredmény.
Ilyenre nem találtunk példát. Idén februárban tehát -411 millió lett a játékadó "bevétel", tavaly februárban ez 3,1 milliárd forint volt, 2019-ben 2,3 milliárd forint, 2018-ban 2,5 milliárd forint, 2017-ben pedig 1,9 milliárd forint jött be az év második hónapjában. Nincs nyoma sehol negatív összegű teljesülésnek.
Pedig ha van válságálló iparág, akkor az a szerencsejáték-piac lehet. November 11-e óta kijárási tilalom van, és ez volt az a hónap, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a szállodák csakis üzleti célból fogadhatnak vendéget, turistákat pedig egyáltalán nem. Ez azért lehet fontos szempont, mert például a soproni és több budapesti kaszinót is jelentős arányban külföldiek látogatják. A kaszinók azonban március 8-ig nyitva maradhattak.
Az állami Szerencsejáték Zrt. pedig egyenesen szárnyal. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették. A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet. Tehát ebből az interjúból sem derült ki semmi olyan, ami arra utalt volna, hogy bármelyik játéktípussal akkora baj lenne, hogy megcsappantak a bevételek, ezért pedig a játékadó is.
A játékadónál bonyolultabb adónemet nehéz lenne találni a magyar adórendszerben, a mértékét ugyanis játékfajtánként differenciáltan határozták meg. Például a lottó játákadója a havi nyereményalap 24 százaléka, a sorsjátékok játékadója a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka, a játékkaszinó játékadója pedig, ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint között van, 30 százalék, azt meghaladóan pedig 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka. Tehát alapvetően bevételarányos a játékadó, ez alól egy kivétel lehet, hiszen játékautomata éves adója gépenként 60 ezer forint, ami egy fix összeg.
A Nemzeti Kulturális Alap az elmúlt húsz évben a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának legmeghatározóbb intézménye lett. A Magyar Országgyűlés a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint terjesztésének támogatása érdekében hozta létre az elkülönített állami pénzalapot, amelynek fő bevételi forrása jelenleg az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka.
- közli az NKA. Tehát a kulturális alap számára is fix összeget utalnak mindig, ez tehát nem okozhatta a negatív játékadó-bevételt.
A NAV válasza alapján így marad "az adókötelezettséggel érintett adózók tárgyhavi kötelezettségének rendezése", mint lehetséges kiváltó ok. Ami jelentheti akár azt is, hogy a piac valamelyik szereplője nem fizethette be az adót. Olyan sok szereplő azonban nincsen: az állami Szerencsejáték Zrt., az állami koncesszióval működő 11 kaszinó (3-4 céghez köthetők), a szintén állami Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft., valamint néhány minimális forgalmú kártyaterem. A Duna Plázában lévő legnagyobb kártyaterem március 8-tól szintén nem is fogad vendégeket.
A kormány a 2021-es költségvetés készítésekor mindenesetre nem volt túl optimista a játékadóval kapcsolatban, hiszen az idei büdzsében 34,6 milliárd forint játékadóval számolnak, ami nem éri el a 2020-ra tervezett 35,6 milliárd forintos szintet. Utóbbit a rekord novemberi és decemberi bevétel ellenére sem sikerült teljesíteni, hiszen 600 millió forint hiányzott hozzá.
Van még tartalék a magyar részvényekben
