Tovább zajlik a magyar kormány és brüsszeli testületek közti alkudozás a Magyarországnak elvben járó, de különböző okok miatt nagyrészt még mindig zárolt uniós pénzekről. Csakhogy az egyik nagy pénzcsomag kapcsán kezdi nagyon szorítani az idő a magyar kormányt.
A befagyasztott pénzek egyik része az úgynevezett kohéziós alapból származik, az ebből járó mintegy 8600 milliárd forintnyi támogatás nagyjából felét (22 milliárdóbl 12 milliárdot) végül hozzáférhetővé tett Magyarország számára az Európai Bizottság.
A másik nagy összeget az uniós Covid-helyreállítási alap, az RRF forrásai jelentik, az össesen 10 milliárd euróból 6 vissza nem térítendő, 4 hitel formájában kerülhetne Magyarországra. Csakhogy a Válasz Online cikke szerint ennek lehívása komoly problémákba ütközhet.
Ugyanis ezeket a pénzeket nem projektekre, hanem végrehajtott reformokra fizeti ki a Bizottság, a határidő pedig 2026 vége. Magyarország viszont a még nem teljesített uniós "szupermérföldkövek" miatt egyelőre csak 920 millió euróhoz férhet hozzá, és ha ezekben sikerül is kiegyezni az Unióval, már nem nagyon lesz idő a beígért reformok végrehajtására, és ezzel az újabb részletek lehívására.
A kockán forgó mintegy 4000 milliárd forint márpedig hatalmas összeg, közel annyi, mint a magyar költségvetés 2023-as, igencsak magas hiánya volt.
A magyar diplomácia a Válasz Online információi szerint ezért azt igyekszik elérni, hogy a határidőt hosszabbítsák meg, sőt ezt próbálták az Ukrajnának szánt uniós támogatás megszavazásának egyik feltételéül is szabni, ám lepattantak az uniós intézményekről. Ettől függetlenül reményt adhat a magyar kormánynak, hogy más országokban is lassan megy az RRF-pénzek lehívása, 2024 februárjáig csak a keret 30 százalékát tudták uniós szinten felhasználni, így elképzelhető, hogy valamilyen konstrukcióban kitolják a határidőt.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
