|
| A Brandenburgi Kapu Berlinben |
A berlini karácsonyi vásár elleni merénylet, a szilveszteri újabb feszültségek után meglepő módon még nőtt is a németek bizalma a rendőrségükben. A Die Welt által idézett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 88 százaléka bízik a rendőrségben, ez októberben még csak 84 százalék volt. Ez húsz éve nem látott rekord. (Vészterhes időkben az emberek hajlamosak az aktuális kormányzathoz húzni, erről itt is írtunk nemrég – a szerk.)
Picivel több, mint a megkérdezettek fele a kormánnyal is elégedett. Meglepő módon még a 2016-os merényletek sem tudták megingatni a német polgárok biztonságérzetét, 73 százalékuk biztonságban érzi magát.
Angela Merkel (CDU) népszerűsége a felmérés szerint 56 százalék, Thomas de Maizière (CDU) 57 százalék. A legnépszerűbb német politikus azonban a baloldali Frank-Walter Steinmeier (SPD, 78 százalék). Wolfgang Schäuble 63, Martin Schulz 57 százaléknál tart.
Pedig arról szó sincs, hogy a németek süketek és vakok lennének a bevándorlási problémára. Arra a kérdésre, hogy mivel kéne leginkább foglalkoznia a kormánynak, messze a legmagasabb arányban, 40 százalékban azt válaszolták, hogy a „menekültekkel/bevándorlással/integrációval”. (Ez volt a kategória, a kérdés így volt feltéve.) A második legnépszerűbb téma a terrorveszély volt, erre 11 százalékuk szavazott. A szociálpolitikára (mondjuk úgy, népjólétre) hét százalék.
Ugyanakkor a németek 50 százaléka úgy véli, hogy a bevándorlás inkább hátrányokkal jár, mint előnyökkel, és csak 33 százalékuk fordítva (több előny, mint hátrány). Ami pedig a bűnözést illeti, 62 százalék gondolja azt, hogy a menekültek miatt a bűnözés emelkedni fog. (Erről már sokszor írtunk, itt érdemes utána olvasni.)
|
Hogy lehetnek ilyen hülyék? Ilyen hírek olvasásakor sokan kérdezik, hogy lehetnek a németek ilyen hülyék, hogy még ekkora terrorveszély, ennyi probléma után is kedveli a többség Merkelt, vagy hogy nem félnek igazán a terrortól. Az egyik magyarázat, hogy már régóta mindenki tudta, hogy lesz Németországban is valami terrorcselekmény, a kérdés inkább csak az volt, mikor. Egy másik magyarázat, hogy nagyon félnek a szélsőjobboldali, neonáci erőktől is, amelyek azonban évtizedek óta tartják őket félelemben. (Tavaly nyáron például Münchenben náci, rasszista jellegű merénylet történt.) Franciaországhoz képest legalábbis jóval kevesebb volt eddig az áldozatok száma, hogy miért, hosszasan vitatható. Ráadásul még mindig sokkal nagyobb esélye van bárkinek arra az egész EU-ban, hogy közlekedési balesetben vagy rablótámadásban haljon meg, mint terrortámadásban, bár ez sajnos néhány nagyobb merénylet nyomán könnyen megváltozhat. |
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
