Ahogy az előzetes adatokban is szerepelt, az államháztartás központi alrendszerének első kéthavi hiánya 483,3 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 582,0 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 64,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,8 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (szokás szerint a meghirdetettnél negyed órával korábban).
A 2013. év első két hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 339,5 milliárd forint volt. A két év első kéthavi egyenlegének eltérő alakulásában a központi költségvetési szervek kiadásainak, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek és kiadásainak eltérései játszottak döntő szerepet - írja a minisztérium.
Pedagógusok, önkormányzatok
Az érintett időszakok kiadásai közötti eltérést egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, másrészt a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai magyarázzák. Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez utóbbi részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad.
Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében a 2014. február végéig kifizetett 68,1 milliárd forint összegű törlesztési célú támogatás. (Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.)
A pénzforgalmi hiány összege a várakozásoknak megfelelően alakult. A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket - írja az NGM..
|
Most akkor aggódjunk? Még ne Bár az éves deficithez képest az első kéthavi hiány idén nagyobb, mint a korábbi években, ám ebből az egy számból aligha lehet érdemi információt levonni a várható hiány alakulásáról. A helyzetértékelésnél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várható havi lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a szaktárca, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében.
A korábbi évekkel történő összevetésben a kiadási oldal különösen problémás. Bár ezek egy része (nyugdíjak, egyéb támogatások, a közigazgatásban dolgozók bérkifizetései) évről évre akár azonos ütemben is alakulhatna, a szabályrendszer gyakori változása (például életpályamodell bevezetése) jelentősen módosítja a szezonalitást. Ráadásul a kiadások legalább harmada, azaz idén nagyjából 5000 milliárd forint olyan tételekből (beruházások, közösségi fogyasztás, kamatfizetés) származik, melyek hektikus alakulásukból adódóan még kevésbé teszik lehetővé, hogy a kiadások éven belüli lefutását a korábbi évekkel vessük össze. A bevételi oldalon kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen az adóbevételek alakulása általában hasonló, ám két tétel itt is csökkenti a historikus összehasonlítások információtartalmát: a gyakori jogszabályváltozások (új adók, új adókulcsok) és az egyszeri bevételek. |
Központi költségvetés
A központi költségvetés február végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 74,0 milliárd forinttal alakultak nagyobb összegben. A magasabb teljesülést – többek között – a pénzügyi tranzakciós illetékből, illetve a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevétel magyarázza. A központi költségvetés február végi kiadásai 205,0 milliárd forinttal teljesültek magasabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2014. február végéig 288,4 milliárd forintot tettek ki, 48,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 20,2 milliárd forintos szintet értek el, 7,9 milliárd forinttal többet az előző évi értéknél.
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok 2014. február végi 64,9 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 26,7 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 38,2 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. február végén az Alapok együttes többlete 62,0 milliárd forintot tett ki.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok 2014. február végi 33,8 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kisebb lett. Az elkülönített állami pénzalapok összes bevételei 0,7 milliárd forinttal, kiadásai pedig 16,5 milliárd forinttal teljesültek magasabban, mint a tavalyi évben.
Hamis a statisztika, amivel Lázár János büszkélkedik – mondja Vitézy Dávid. 
