BUX
35 875.71
-1.28%
-465.00
OTP
10 370.00
-2.99%
-320.00
MOL
1 970.00
-0.86%
-17.00
RICHTER
6 810.00
+0.67%
+45.00
MTELEKOM
393.00
-1.87%
-7.00
 
2013. május 6. 06:20

Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzből gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sőt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai - milyen árat fizettünk ezért?

Miután 2006 végén már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatatlanná vált, a probléma egyre nagyobb teret kapott a közéleti diskurzusokban is. A gazdaságkutató műhelyek, elemző közgazdászok, pénzügyi vezetők által publikált diagnózisok és vélemények (egyik) közös pontja az volt, hogy a magyar állam túlságosan sokat költ, a költségvetési kiadások jelentős mérete önmagában is komoly versenyhátrányt jelent hazánk számára régiós összehasonlításban. A megszólalók által várt kiadáscsökkentés nagysága akkor néhány száz milliárd forinttól több ezer milliárdig terjedt. Azóta a költségvetési megszorítások sorozata mellett már másodjára süllyedt recesszióba az ország, ezért mindenképp érdemes újra áttekinteni, hogy mi változott azóta.

Az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 52,2 százalék volt, amelyet 2010-re sikerült 48,8 százalékra, 2012-re pedig 46,8 százalékra mérsékelni1.  A GDP-arányos mutató használatát a forintban kifejezett kiadási főösszeggel szemben általában a nemzetközi összehasonlítások esetében az indokolja, hogy ez utóbbi figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét.

Ideális esetben ezt azt jelenti, hogy a gazdaság dinamikus bővülése mellett úgy emelkedhetnek az állami kiadások, hogy a GDP-arányos mutató nem változik. Válság(ok) idejében, azonban nem szerencsés, ha automatikus a bruttó hazai terméket használjuk nevezőként, a csökkenő kibocsátás mellett ugyanis sokkal nagyobb erőfeszítést igényel a GDP-arányos kiadási oldal leszorítása. Ez történt Magyarországon is.

Egy éves nyugdíjjal kevesebb

A már bemutatott, 2006 és 2012 között végrehajtott 5,4 százalékpontos mérséklés a 2010-es GDP-vel számolva nagyjából 1500 milliárd forintot jelent. A kiadás „haszonélvezői” szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy miként változott az állam gazdálkodása reálértéken: ebből az derül ki, hogy 2012-es árakon számítva az állam 3200 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint hat évvel korábban, ami nagyjából az összes kiadás ötödének felel meg.

Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik kétévnyi teljes szja-bevétellel, az összes nyugdíjkiadással illetve ennyit költ egy év alatt egészségügyre és oktatásra együtt a magyar állam! A közgazdaságtani felosztás szerint a megtakarítás harmada a közszféra bérköltségeinek csökkentésére, 600 milliárd az állami beruházások visszafogására vezethető vissza, miközben félezer milliárddal csökkent a társadalmi transzferek reálértéke is.

1 A KSH által publikált, eredményszemléletű adatok alapján.

---- A legnagyobb vesztesek: nyugdíj, oktatás, egészségügy ----

A legnagyobb vesztesek: nyugdíj, oktatás, egészségügy

Érdekesebb a kép, ha funkcionális bontásban2 vizsgáljuk meg, hogy miként jártak az egyes területek. A társadalombiztosítási és szociális juttatások reálértéke hat év alatt 15 százalékkal, mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Ennek több mint a fele a nyugdíjkiadások mérséklésére vezethető vissza, elsősorban a 13. havi nyugdíj eltörlése miatt, de közel 220 milliárd forinttal visszaesett a különböző családi támogatások (családi pótlék, táppénz, anyasági és rokkantsági támogatások) reálértéke is.

Az oktatásra fordított állami kiadások reálértéke 5 év alatt 620 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül az alapfokú oktatásra és a felsőoktatásra szánt összeg nagyjából negyedével, egyaránt mintegy 140-140 milliárd forinttal mérséklődött Az oktatáshoz hasonlóan 30 százalékkal csökkent az egészségügy finanszírozás is. A mintegy 500 milliárd forintos megtakarítás több mint a fele az úgynevezett egyéb egészségügyi kiadások, azon belül is szinte kizárólag a gyógyszertámogatások csökkentésére vezethető vissza, de emellett 130 milliárd forinttal kevesebb állami pénzt kaptak a kórházak is.

Az említett területeken túl sikerült az állam működési költségeit is csökkenteni mintegy 420 milliárd forinttal. Ezen belül jelentősen zsugorodott a honvédelem, a közrendvédelem és a tűzvédelem finanszírozása, emelkedett ugyanakkor az alapkutatás állami támogatása. Ezzel párhuzamosan jelentős megszorítás történt a gazdasági funkciók területén is: a tavalyi évben 2006-hoz képest a mezőgazdaságra reálértéken 200 milliárd forinttal, közlekedésre 360 milliárd forinttal kevesebbet költött a kormány. Ez utóbbi elsősorban a közúti beruházások radikális csökkentésével magyarázható.

2 Ebben az esetben az NGM által publikált pénzforgalmi adatokat használjuk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a 2012-es évre vonatkozóan ilyen felbontásban csupán az előzetes adatok elérhetőek, ezért itt mi is előzetes adatokat használunk. Ezt azért is tehetjük meg, mert a végleges hiányszám valamivel jobb lett a tervezett szintnél, ami azt jelzi, hogy a megtakarítás még a tervezettnél is nagyobb lett. Másrészt viszont az előirányzatban szereplő jelentős méretű tartalékot nem tudni, hogy mire költötte a Kormány, de tekintve, hogy az adóbevételek jelentősen elmaradtak a várakozásoktól, így feltételezhető, hogy nem terven felüli kiadásokat finanszírozott belőle.

---- Felzárkózunk a versenytársakhoz - de mekkora árat fizetünk érte? ----

Felzárkózunk a versenytársakhoz - de mekkora árat fizetünk érte?

Az elmúlt fél évtizedben végrehajtott kiigazítás nyomán csökkent a távolság a magyar és a régiós versenytársak adatai között. A nemzetközi összehasonlításhoz használt Eurostat előzetes statisztikája ugyan valamivel kisebb (GDP-arányosan 3,7 százalékos) megtakarítást jelez a KSH adataihoz képest a 2006 és 2012 közötti időszakra, a felzárkózás azonban így sem elhanyagolható. Míg az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 11,4 százalékponttal volt nagyobb, mint a másik három visegrádi ország átlaga, addig ez a szám az előzetes tavalyi adatok alapján 7,1 százalékpontra mérséklődött.

Érdemes azonban felhívni arra a figyelmet, hogy a felzárkózás aligha tekinthető sikertörténetnek, hiszen nagy árat fizetett érte az ország. Ahhoz hasonlóan, mintha egy vírusos gyomorrontásnak „köszönhetően” sikerül valakinek leadnia néhány kilót. Régiós versenytársaink számára ugyanis a válságot megelőző évek viszonylag kiegyensúlyozott gazdálkodása lehetővé tette, hogy részben a kiadások növelésével segítse az állam a gazdaságot, mérsékelve ezzel a recesszió hatást – sőt, Lengyelországnak még a recessziót is sikerült elkerülnie részben az állami keresletélénkítésnek köszönhetően.

Velük szemben Magyarország a kétezres évek közepéig folytatott fenntarthatatlan költségvetési politikája nyomán, elsősorban a befektetői bizalom megingása és az ebből fakadó finanszírozási válság miatt nem segíthette a költségvetési egyenleg rovására a gazdaságot, ezért a kiadási oldal mérséklésével párhuzamosan a gazdaság teljesítménye az elmúlt években jócskán elmaradt a többi visegrádi országtól.

---- Kisebb, mint gondolnánk ----

Kisebb, mint gondolnánk

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar és az európai uniós közintézmények által publikált, eddig bemutatott adatok némileg félrevezetőek. Számításaik során ugyan kiszűrik a költségvetésen belüli átutalásokat, a költségvetési szervek által fizetett adókat (bérterhek, áfa..stb) azonban nem. Azaz a fenti adatokban mind a bevételi, mind a kiadási oldalon megjelenik a közalkalmazottak után fizetett jövedelemadó, éppen úgy, mint az állami kiadások után fizetett áfa. Ennek kiszűrése viszont szükséges lenne ahhoz, kiderüljön a GDP-arányos állami kiadások valódi nagysága.

Egyebek mellett ezt a korrekciót végezte el az 1995 és 2010 közötti időszakra P. Kiss Gábor és Szemere Róbert egy 2011-es jegybanki tanulmányukban. A szerzőpáros az állami kiadások nagyságát a költségvetés által befizetett adók mellett csökkentette a kamatköltségekkel és a költségvetésen „átfolyó” uniós támogatásokkal, valamint módosította még néhány kisebb tétellel3.

Az ily módon kapott korrigált összes kiadás GDP-arányos nagysága 2006-ban Magyarországon 34,7 százalék volt, miközben a másik három visegrádi ország átlagos mutatója 27,3 százalék. A tanulmány publikálásának időpontja miatt az utolsó adat 2010-re vonatkozik: a szerzőpáros számításai alapján a korrigált állami kiadások nagysága Magyarországon 30,3 százalék volt, ami másfél százalékponttal alacsonyabb, mint a régiós versenytársaink átlaga!

A kétféle statisztikából kirajzolódó különböző kép csak részben magyarázható azzal, hogy Magyarországon a kamatköltségek a nagyobb államadósság miatt jellemzően GDP-arányosan 2 százalékponttal magasabbak, mint átlagosan a másik három visegrádi országban. Nálunk azért is nagyobb a különbség a korrigált állami kiadások és az állami kiadások általában használt hivatalos mutatója között, mert a viszonylag magas adócentralizáció miatt Magyarországon az állami kiadások adótartalma nagyobb, mint régiós versenytársaink esetében.

3 A mutatóból kiszűrték még a gazdasági ciklus hatását, valamint a választási ciklusokon belül szétterítették az állam tőkekiadásait.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Kinyithatnak keddtől a párizsi vendéglátóhelyek, a teraszok a járdákat és az úttesteket is elfoglalhatják
MTI | 2020. május 31. 18:24
Mert benti kiszolgálás még nem lesz.
Makro / Külgazdaság Szlovéniában már harmadik napja nincs új koronás fertőzött
MTI | 2020. május 31. 16:51
És ötödik napja nem halt bele senki a betegségbe.
Makro / Külgazdaság A Szegedi Szabadtéri Játékokon már nem segít a kormányrendelet
Kormos Olga | 2020. május 31. 14:07
Bár május 28-tól fogadhatnak nézőket a szabadtéri színházak és mozik, sőt, a vándorcirkuszok is, de nyilvánvaló, hogy olyan gyorsan egy intézmény sem tud reagálni, hogy már ezen a héten előadást tartson. A társadalmi távolságtartás szabályai miatt pedig kicsit olyan a helyzet, mint a népmesében: kaptak is, meg nem is.
Makro / Külgazdaság Várják is az olasz vezetők az ország újranyitását meg nem is
MTI | 2020. május 31. 14:00
Egy északi tartományi vezető szerint szép jelzés, hogy a járványtól megkímélt déli régiókkal egyszerre nyitják meg a durván megtizedelt északi régiót. Egy déli vezető szerint meg érthetetlen az egész.
Makro / Külgazdaság Már több mint 6 millió koronavírus-fertőzöttet azonosítottak globálisan
MTI | 2020. május 31. 07:53
A halálos áldozatoké már csaknem 370 ezer, közel 2 és félmillióan viszont kigyógyultak a betegségből.
Makro / Külgazdaság Trump eltolta a G7-et, meghívta Oroszországot, Dél-Koreát, Ausztráliát és Indiát is
MTI | 2020. május 31. 07:27
Kínát viszont nem.
Makro / Külgazdaság Nem érdemes még Romániába, Ukrajnába menni - vagy onnét jönni
Privátbankár.hu | 2020. május 30. 20:21
Jöhet egy második hullám. Újabb rendelet lépett hatályba a magyarok határátlépéséről, de csak keveseket érint Bulgáriával kapcsolatban. Ukrajna, Románia viszonylatában továbbra is marad a karantén, ha valaki beutazik, kivéve a tranzit forgalmat. A vonatok feltöltéséről és a Balaton hajóin való távolságtartásról is beszéltek az operatív törzs mai tájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Itt nézheti vissza az operatív törzset
Privátbankár.hu | 2020. május 30. 11:03
Az adás véget ért, de megtekinthető a kormány Facebook-oldalán. Szó van a nyári rendezvények megtartásának lehetőségéről, egyes utazási korlátozások lazításáról Ukrajna és Bulgária irányába. Beszélnek a vasúti közlekedés aktuális biztonsági szabályairól és a jegyeladásokról, valamint az Mfor.hu kérdésére a balatoni hajózásról is.
Makro / Külgazdaság 26 új koronavírus-fertőzött, hét halott
Privátbankár.hu | 2020. május 30. 09:03
3867 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 7 idős krónikus beteg – közölte a kormány. Ez 26 fős növekedés az ismert esetek számában, de jelentősen, 99 fővel csökkent az aktív fertőzések száma.
Makro / Külgazdaság Négyen kapnak vérplazmakezelést koronavírusra Magyarországon
Eidenpenz József | 2020. május 30. 08:44
Jelenleg négy súlyos betegen alkalmazzák a vérplazmás kezelést a koronavírus ellen kísérleti terápiaként. Mindenki, aki kapja a kezelést, már jó állapotban van. A remdesivirről a nemzetközi sajtóban ellentmondásos hírek érkeztek.
hírlevél