1p
Alig több mint fél évtized alatt több mint 3 ezer milliárd forinttal csökkent az állami kiadások reálértéke. Az egészségügy finanszírozása 500 milliárd forinttal, az oktatásé 600 milliárd forinttal zsugorodott, ami azt jelenti, hogy mindkét terület harmadával kevesebb pénzből gazdálkodhatott 2012-ben, mint 2006-ban. A megszorítások eredményeképpen közelebb kerültünk a régiós átlaghoz, sőt egyes számítások szerint a kamatfizetések nélkül már kevesebbet költ a magyar állam, mint szomszédjai - milyen árat fizettünk ezért?

Miután 2006 végén már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatatlanná vált, a probléma egyre nagyobb teret kapott a közéleti diskurzusokban is. A gazdaságkutató műhelyek, elemző közgazdászok, pénzügyi vezetők által publikált diagnózisok és vélemények (egyik) közös pontja az volt, hogy a magyar állam túlságosan sokat költ, a költségvetési kiadások jelentős mérete önmagában is komoly versenyhátrányt jelent hazánk számára régiós összehasonlításban. A megszólalók által várt kiadáscsökkentés nagysága akkor néhány száz milliárd forinttól több ezer milliárdig terjedt. Azóta a költségvetési megszorítások sorozata mellett már másodjára süllyedt recesszióba az ország, ezért mindenképp érdemes újra áttekinteni, hogy mi változott azóta.

Az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 52,2 százalék volt, amelyet 2010-re sikerült 48,8 százalékra, 2012-re pedig 46,8 százalékra mérsékelni1.  A GDP-arányos mutató használatát a forintban kifejezett kiadási főösszeggel szemben általában a nemzetközi összehasonlítások esetében az indokolja, hogy ez utóbbi figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét.

Ideális esetben ezt azt jelenti, hogy a gazdaság dinamikus bővülése mellett úgy emelkedhetnek az állami kiadások, hogy a GDP-arányos mutató nem változik. Válság(ok) idejében, azonban nem szerencsés, ha automatikus a bruttó hazai terméket használjuk nevezőként, a csökkenő kibocsátás mellett ugyanis sokkal nagyobb erőfeszítést igényel a GDP-arányos kiadási oldal leszorítása. Ez történt Magyarországon is.

Egy éves nyugdíjjal kevesebb

A már bemutatott, 2006 és 2012 között végrehajtott 5,4 százalékpontos mérséklés a 2010-es GDP-vel számolva nagyjából 1500 milliárd forintot jelent. A kiadás „haszonélvezői” szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy miként változott az állam gazdálkodása reálértéken: ebből az derül ki, hogy 2012-es árakon számítva az állam 3200 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint hat évvel korábban, ami nagyjából az összes kiadás ötödének felel meg.

Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik kétévnyi teljes szja-bevétellel, az összes nyugdíjkiadással illetve ennyit költ egy év alatt egészségügyre és oktatásra együtt a magyar állam! A közgazdaságtani felosztás szerint a megtakarítás harmada a közszféra bérköltségeinek csökkentésére, 600 milliárd az állami beruházások visszafogására vezethető vissza, miközben félezer milliárddal csökkent a társadalmi transzferek reálértéke is.

1 A KSH által publikált, eredményszemléletű adatok alapján.

---- A legnagyobb vesztesek: nyugdíj, oktatás, egészségügy ----

A legnagyobb vesztesek: nyugdíj, oktatás, egészségügy

Érdekesebb a kép, ha funkcionális bontásban2 vizsgáljuk meg, hogy miként jártak az egyes területek. A társadalombiztosítási és szociális juttatások reálértéke hat év alatt 15 százalékkal, mintegy 860 milliárd forinttal csökkent. Ennek több mint a fele a nyugdíjkiadások mérséklésére vezethető vissza, elsősorban a 13. havi nyugdíj eltörlése miatt, de közel 220 milliárd forinttal visszaesett a különböző családi támogatások (családi pótlék, táppénz, anyasági és rokkantsági támogatások) reálértéke is.

Az oktatásra fordított állami kiadások reálértéke 5 év alatt 620 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül az alapfokú oktatásra és a felsőoktatásra szánt összeg nagyjából negyedével, egyaránt mintegy 140-140 milliárd forinttal mérséklődött Az oktatáshoz hasonlóan 30 százalékkal csökkent az egészségügy finanszírozás is. A mintegy 500 milliárd forintos megtakarítás több mint a fele az úgynevezett egyéb egészségügyi kiadások, azon belül is szinte kizárólag a gyógyszertámogatások csökkentésére vezethető vissza, de emellett 130 milliárd forinttal kevesebb állami pénzt kaptak a kórházak is.

Az említett területeken túl sikerült az állam működési költségeit is csökkenteni mintegy 420 milliárd forinttal. Ezen belül jelentősen zsugorodott a honvédelem, a közrendvédelem és a tűzvédelem finanszírozása, emelkedett ugyanakkor az alapkutatás állami támogatása. Ezzel párhuzamosan jelentős megszorítás történt a gazdasági funkciók területén is: a tavalyi évben 2006-hoz képest a mezőgazdaságra reálértéken 200 milliárd forinttal, közlekedésre 360 milliárd forinttal kevesebbet költött a kormány. Ez utóbbi elsősorban a közúti beruházások radikális csökkentésével magyarázható.

2 Ebben az esetben az NGM által publikált pénzforgalmi adatokat használjuk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a 2012-es évre vonatkozóan ilyen felbontásban csupán az előzetes adatok elérhetőek, ezért itt mi is előzetes adatokat használunk. Ezt azért is tehetjük meg, mert a végleges hiányszám valamivel jobb lett a tervezett szintnél, ami azt jelzi, hogy a megtakarítás még a tervezettnél is nagyobb lett. Másrészt viszont az előirányzatban szereplő jelentős méretű tartalékot nem tudni, hogy mire költötte a Kormány, de tekintve, hogy az adóbevételek jelentősen elmaradtak a várakozásoktól, így feltételezhető, hogy nem terven felüli kiadásokat finanszírozott belőle.

---- Felzárkózunk a versenytársakhoz - de mekkora árat fizetünk érte? ----

Felzárkózunk a versenytársakhoz - de mekkora árat fizetünk érte?

Az elmúlt fél évtizedben végrehajtott kiigazítás nyomán csökkent a távolság a magyar és a régiós versenytársak adatai között. A nemzetközi összehasonlításhoz használt Eurostat előzetes statisztikája ugyan valamivel kisebb (GDP-arányosan 3,7 százalékos) megtakarítást jelez a KSH adataihoz képest a 2006 és 2012 közötti időszakra, a felzárkózás azonban így sem elhanyagolható. Míg az állami kiadások GDP-arányos nagysága 2006-ban 11,4 százalékponttal volt nagyobb, mint a másik három visegrádi ország átlaga, addig ez a szám az előzetes tavalyi adatok alapján 7,1 százalékpontra mérséklődött.

Érdemes azonban felhívni arra a figyelmet, hogy a felzárkózás aligha tekinthető sikertörténetnek, hiszen nagy árat fizetett érte az ország. Ahhoz hasonlóan, mintha egy vírusos gyomorrontásnak „köszönhetően” sikerül valakinek leadnia néhány kilót. Régiós versenytársaink számára ugyanis a válságot megelőző évek viszonylag kiegyensúlyozott gazdálkodása lehetővé tette, hogy részben a kiadások növelésével segítse az állam a gazdaságot, mérsékelve ezzel a recesszió hatást – sőt, Lengyelországnak még a recessziót is sikerült elkerülnie részben az állami keresletélénkítésnek köszönhetően.

Velük szemben Magyarország a kétezres évek közepéig folytatott fenntarthatatlan költségvetési politikája nyomán, elsősorban a befektetői bizalom megingása és az ebből fakadó finanszírozási válság miatt nem segíthette a költségvetési egyenleg rovására a gazdaságot, ezért a kiadási oldal mérséklésével párhuzamosan a gazdaság teljesítménye az elmúlt években jócskán elmaradt a többi visegrádi országtól.

---- Kisebb, mint gondolnánk ----

Kisebb, mint gondolnánk

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar és az európai uniós közintézmények által publikált, eddig bemutatott adatok némileg félrevezetőek. Számításaik során ugyan kiszűrik a költségvetésen belüli átutalásokat, a költségvetési szervek által fizetett adókat (bérterhek, áfa..stb) azonban nem. Azaz a fenti adatokban mind a bevételi, mind a kiadási oldalon megjelenik a közalkalmazottak után fizetett jövedelemadó, éppen úgy, mint az állami kiadások után fizetett áfa. Ennek kiszűrése viszont szükséges lenne ahhoz, kiderüljön a GDP-arányos állami kiadások valódi nagysága.

Egyebek mellett ezt a korrekciót végezte el az 1995 és 2010 közötti időszakra P. Kiss Gábor és Szemere Róbert egy 2011-es jegybanki tanulmányukban. A szerzőpáros az állami kiadások nagyságát a költségvetés által befizetett adók mellett csökkentette a kamatköltségekkel és a költségvetésen „átfolyó” uniós támogatásokkal, valamint módosította még néhány kisebb tétellel3.

Az ily módon kapott korrigált összes kiadás GDP-arányos nagysága 2006-ban Magyarországon 34,7 százalék volt, miközben a másik három visegrádi ország átlagos mutatója 27,3 százalék. A tanulmány publikálásának időpontja miatt az utolsó adat 2010-re vonatkozik: a szerzőpáros számításai alapján a korrigált állami kiadások nagysága Magyarországon 30,3 százalék volt, ami másfél százalékponttal alacsonyabb, mint a régiós versenytársaink átlaga!

A kétféle statisztikából kirajzolódó különböző kép csak részben magyarázható azzal, hogy Magyarországon a kamatköltségek a nagyobb államadósság miatt jellemzően GDP-arányosan 2 százalékponttal magasabbak, mint átlagosan a másik három visegrádi országban. Nálunk azért is nagyobb a különbség a korrigált állami kiadások és az állami kiadások általában használt hivatalos mutatója között, mert a viszonylag magas adócentralizáció miatt Magyarországon az állami kiadások adótartalma nagyobb, mint régiós versenytársaink esetében.

3 A mutatóból kiszűrték még a gazdasági ciklus hatását, valamint a választási ciklusokon belül szétterítették az állam tőkekiadásait.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG